Miért lesz egyes koronavírusos betegeknek súlyos az állapota, miközben mások lábon kihordják a fertőzést?
Hogy még bonyolultabb legyen a történet, gyakran még az is előfordul, hogy két hét elteltével egy látszólag gyógyuló félben lévő beteg állapota hirtelen hanyatlani kezd. Kétségtelen, hogy a koronavírus egyik legnagyobb rejtélye a betegség kiszámíthatatlan lefolyásában rejlik.
A Huffpost.com egy részletes cikkben két szakértő segítségével próbálta megfejteni ezt a rejtélyt, a következőkben az ő megállapításaik alapján járjuk mi is körbe a témát.
A COVID-19 útja a szervezetben
Ahhoz, hogy megértsük, egyes betegek miért gyógyulnak fel könnyebben, mint mások, először azzal kell tisztában lennünk, hogy miként is fertőzi meg a vírus a szervezetet. Az új koronavírus egy légúti vírus, ami azt jelenti, hogy a fertőzöttek elsősorban a köhögéskor vagy tüsszentéskor a levegőbe juttatott cseppekkel, nyálcseppekkel vagy orrváladékkal terjesztik a betegséget. Ezeket a fertőzött cseppeket belélegezve kaphatja el a többi ember a COVID-19-et.
Miután a vírus bejut az ember orrába, vagy a szájába, hozzákapcsolódik a sejtek felszínén levő ACE-2 receptorokhoz. Ezek a receptorok a torok hátsó szakaszán és fent, az orrüregben találhatók.
„Ennek a receptornak a vérnyomás szabályozásában is fontos szerepe van. A vírus megtalálta annak a módját, hogy fehérjetüskéit használva gyakorlatilag 'kinyissa' ezt a receptort. Ha pedig egyszer kinyitotta, és sikeresen bejutott, akkor a sejt genetikai gépezetének eltérítésével elkezdi megsokszorozni magát - magyarázza Kirsten Hokeness, a Bryant Egyetem Tudományos és Technológiai Tanszékének professzora. „Miután elég sok másolatot készített, az új vírusok kilépnek ebből a sejtből, és elkezdenek meg több sejtet megfertőzni" – teszi hozzá.
Vannak esetek, amikor a vírus ezen a területen, a felső légutakban marad és nem terjed jobban szét a szervezetben. Bizonyos betegeknél viszont, miután megsokszorozta magát, a koronavírus elindul a tüdő felé. Útközben aztán továbbszaporodik, majd befészkeli magát először a hörgőcsövekbe, gyulladást és köhögést okozva. Mindeközben persze a szervezetünk sem tétlenkedik: az immunrendszerünk akcióba lép és felveszi a harcot a betolakodóval. A szervezetünk vírusra adott válaszreakciója a gyulladás, aminek következménye például a láz, a torokfájás, vagy éppen köhögés.
A köhögéssel a szervezetünk a váladéktól próbál megszabadulni, a lázzal pedig a vírust és annak szaporodását próbálja meg lelassítani. William Schaffner, a Vanderbilti Orvostudományi Egyetem fertőző betegségek osztályának orvosprofesszora azt mondja, ezek a panaszok még bőven a koronavírus okozta enyhébb tünetek közé sorolhatók, majd hozzáteszi, hogy a legtöbb ember immunrendszere nagyjából egy hét és tíz nap alatt ezekkel a válaszreakciókkal le is képes győzni a vírust.
"Ez elegendő idő ahhoz, hogy a veleszületett és adaptív immunválaszok elvégezzék a munkájukat, és kifejlesszék a vírusra a megfelelő antitesteket” – magyarázza, ez pedig azt jelenti, hogy a szakember szerint a fertőzés után legalább egy rövid távú immunitás kialakul az emberek szervezetében a koronavírussal szemben.
"Ha viszont a csata elindul, és a vírus olyan komoly ellenféllé válik, amit az immunrendszer csak nehezen képes kontrollálni, akkor a koronavírus tovább terjeszkedhet, és egyre inkább behatolhat a tüdőbe" - mondja Hokeness professzor. Amikor a vírus elhagyva a hörgőcsöveket elindul a tüdőhöz, olyan szinten roncsolhatja a tüdőszövetek működését, hogy azzal tüdőgyulladást válhat ki. Ez pedig általában már annak a jele, hogy a betegség nem tekinthető enyhe lefolyásúnak.
Ezekben az esetekben a második hétbe lépve a betegek állapota általában hanyatlani kezd – még akkor is, ha egy ideig úgy tűnt, hogy kezdenek kilábalni belőle. Természetesen az érintettek még ebből az állapotból is meggyógyulhatnak, a felépülésük viszont több időt vehet igénybe. Érdekesség, hogy ezért a hanyatlásért nem minden esetben a vírus a hibás.
Mitől rosszabbodhat a betegek állapota a második héten?
„Amikor a vírus elindul a tüdő felé, az immunrendszerünk turbófokozatra kapcsol és megpróbálja minden áron megállítani a betolakodót. A szervezetünk hadserege teljes erővel követi az ellenséget” - magyarázza William Schaffner. Az immunrendszernek ezekben a helyzetekben nagyon jól és óvatosan kell egyensúlyoznia a megfelelő és a már káros immunválasz között. Ha az immunrendszer elég erősen harcol a betolakodó ellen úgy, hogy közben nem okoz kárt a beteg szervezetében, akkor általában egy kicsivel több, mint egy hét alatt a szervezet meg is nyeri a csatát.
Az új koronavírus azonban már csak az újdonságából adódóan is jobban próbára teszi az emberi szervezetet, ezért is relatív magas azoknak az eseteknek a száma, amikor egy egyszerű 10 napos immumhadjárat nem elegendő a gyógyuláshoz. És arról sem szabad elfeledkezni, hogy mivel az immunrendszerünk az életkorunk előrehaladtával fokozatosan gyengül, már csak a korukból adóadóan is az idősek szervezete eleve nehezebben tud megbirkózni a fertőzéssel. De ugyanígy azok is veszélyeztetettebbek, akiknek az immunrendszerük egy már fennálló krónikus betegség miatt rosszabbul működik. És – ahogy a tapasztalat mutatja - az is előfordulhat, hogy fiatal, egyébként egészséges emberek jutnak el a betegség súlyosabb szakaszába. Hogy ezeknek az eseteknek mi lehet az oka, a szakemberek máig kutatják.
"A második hétre az immunrendszernek meg kellene oldania a problémát és a vírusnak ki kellene ürülnie a szervezetből. Ha azonban az érintett egészségi állapota eleve nem tökéletes, ha idősebb, vagy ha az immunrendszerük nem működik megfelelően, akkor megtörténhet, hogy a szervezet immunválasza nem tud egyensúlyban maradni a fertőzéssel” – mondja William Schaffner.
Előfordul, hogy a betegek állapota rövid ideig javuló tendenciát mutat, ám mivel a vírusnak végül mégis sikerül megszöknie és életben maradnia, az immunrendszer reakciója egyszerűen kicsúszik a kontroll alól. Az immunrendszer megújult energiával folytatja a harcot a vírus ellen és bizony megeshet, hogy ez a túlzott harciasság mellékhatásokkal fog járni…
„Az immunrendszerünk túlreagálja a dolgot, túlműködés jön létre. Ezt az immunválaszt nem úgy kell elképzelni, mint egy pisztolyt, amivel kizárólag a célpontot, a vírus lehet eltalálni, hanem sokkal inkább, mint egy sörétes puskát. A szervezetünk gyulladásos reakciója – úgy, mint a szétszóródó sörét – a saját szöveteit is károsíthatja” – mondja Schaffner.
„Ez a második hét kulcsfontosságú a betegség lefolyása szempontjából, ilyenkor dől el, mennyire tud jól egyensúlyozni az immunrendszerünk a megfelelő és az eltúlzott immunválasz között. Ha a vírust végül kontrollálni tudja a szervezetünk, akkor az immunválasz is enyhülni kezd, a beteg pedig a gyógyulás útjára lép. Ha viszont az egyensúly kibillen és a szerveztünk túl aktív, romboló immunválaszba kezd, akkor a beteg állapota kritikussá válhat” – teszi hozzá Hokeness professzor.
A súlyos koronavírusos eseteknél gyakran alakul ki úgynevezett akut légúti distressz szindróma (ARDS), amikoris a légyhólyagok elkezdenek begyulladni és folyadék kezd felhalmozódni körülöttük. Ha egy ilyen esetben az immunsejtek továbbra is túlműködnek és kárt okoznak a szervezetben, akkor a gyulladás egyre csak fokozódni fog, a léghólyagok pedig végül folyadékkal fognak megtelni. Ennek a hatására aztán a vér oxigénszintje csökkenni kezd, és jelentkezni fog az érintetteknél az a bizonyos „fulladás érzés”. Ez az a pont, amikor a legtöbb betegnek lélegeztetőgépre lesz szüksége.
Hogyan lehet segíteni a kritikus betegeket?
Schaffner azt mondja, az intenzív osztályon az ellátás fő célja, hogy támogassák a beteg életfunkcióit, amíg a szervezetük gyulladásos reakciója legyőzi a vírust. Ha a szervezet legyőzte a betolakodót és a regenerálódás szakaszába lép, akkor rövid időn belül már lélegeztetőgépre sem lesz szükség.