Már megint piacra megy a néni? Generációs konfliktusok koronavírus miatt

koronavírus,idősek
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

Á

Állnak az öregek a sorban a piacon a járvány kellős közepén, ülnek a buszon, mennek valahova, valamiért, mi meg értetlenkedünk, számon kérünk és leginkább dühöngünk. Nem értik, hogy tombol a koronavírus-járvány és ők a legveszélyeztetettebbek?

Lassan már csitulóban vannak a felkorbácsolt kedélyek, amelyet a mindenkire fittyet hányó, renitens, piacozó, „otthonnemmaradó” nyugdíjasok okoztak, akiktől aztán felforrt a net. Jöttek a fotók, kommentek, értekezések, de vajon miért támadtunk ilyen elemi erővel, ilyen mérhetetlen dühvel az öregekre.

Krízishelyzet van, ebben egyetérthetünk, a krízisben pedig felerősödnek az érzelmeink. A félelmeink, a szorongásaink, a dühünk. Tisza Kata társadalomkutató, coach, író így fogalmaz:

„Az egzisztenciális szorongás, a létmagány érzése, a halálfélelem, hogy a kritikus pillanatban egyedül leszünk, minden ember legmélyebb érzése, amellyel néhányan szembenézünk, és néhányan nem, és néhányan egyenesen megtagadni próbáljuk és elnyomni. Amikor kiélezett veszélyhelyzet áll elő, akkor ez a frusztráció még sokkal durvább mértékben önt el minket, és gyakorlatilag, mivel sokáig elfojtás, reflexió és válaszok nélkül állt, robban és tárgyat keres magának, amire csapódhat. Ilyenkor jönnek számításba bizonyos társadalmi csoportok, akiket eleve leválasztunk a „biztonságos többségről”, és a meglévő stigmákra, sztereotípiákra támaszkodunk, aminek szerepe kettős. Egyrészt lesz egy csoport, amire rávetülhet mindaz, amitől tartunk, másrészt ezáltal eltávolítjuk magunktól a veszélyt és saját magunkat úgy véljük, megvédjük. Ez innen 'rájuk' vonatkozik, és nem 'ránk'. Ettől még lehet igazságalapja, de mint minden sztereotípia, általánosít és nem differenciál.”

Az „öregek” megítélése természetesen nem egyforma, az egyik vonalon az elavult, lassú, haszontalan jelzők sokasodnak, a másik vonalon – többségünknek van anyja, apja, nagyanyja – a jóindulat, melegszívűség, tehát semmiképp se mondhatjuk, hogy a sztereotípia fekete és fehér.

Úgy is fogalmazhatnánk: az idősek, akik nem viselkednek „illedelmesen”, ahogyan az elvárt lenne, megvetést is kiválthatnak – említi Tisza Kata, majd hozzáteszi:

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyáltalán nem mindegy, mely társadalmi osztály képviseletében hagyják el a csoportsztereotípiát: a tehetősebbekkel elnézőbb a többség, mint a lesajnált szegényebbekkel, mert emelkedik a státuszuk, ami felülírja az öregséget

Most élet-halál a kérés, hogy maradjanak otthon, biztonságban, és aki marad, annak jár a jóindulat, aki azonban a rubrikáját elhagyja, kiesik a jóindulatból, és brutális kiosztást kap. És nem nézik, hogy az adott idős ember miért „nem maradt a helyén”: munkába sietett, mert valahol épp munkaerő hiányában létfontosságú feladatot tölt be, vagy egy még nála is idősebb másiknak siet segítségére, vagy teljesen magára maradt, nincs az adott lakóhelyen segítője, és vagy éhen hal vagy kiszolgálja magát, vagy egyszerűen csak a magánytól retteg, vagy a probléma nem volt teljesen világosan kommunikálva, vagy tényleg figyelmen kívül hagyja a társadalom kérését.

A társadalom, amely eddig végletesen félretette az idős embert, most hirtelen úgy tesz a felszínen, mintha aggódna érte, valójában ingerült és bűnbakká teszi. Máris nem a megoldáson dolgozunk közösen, hanem egy egymást blokkoló viszály közepében találjuk magunkat.

tisza kata,coach
forrás: Tisza Kata
Így segíts! Tisza Kata tanácsai

Ha itt és most nem fogunk össze közös erőként a védelmükben, akkor kivérzünk, mint társadalom. Ők mi vagyunk, és mi ők leszünk egy napon, ha megérjük azt a napot! A hatalom most tényleg ragadja magához a felelősséget, hogy otthon tartsa őket, sőt, mindenkit, aki nem létfontos feladatot lát el, biztosítsa az ellátásukat, mi pedig cserébe hívjuk fel minden egyes napon idős hozzátartozónkat, hogy a magány ne szétszedje a pszichológiai immunrendszert, hanem a törődésünk erősítse.


Düh helyett megértés

Könnyű haragudni arra, akit nem értünk meg. Ezt az alaptételt hangsúlyozza Szvetelszky Zsuzsaszociálpszichológus, egyetemi oktató:

„Ugyanolyan ez, mint amikor dühösek vagyunk a kisgyerekesekre, akik hangosak, akik még éjjel is járkálnak a lakásban, kiabálnak egymással és elfoglalják az ülőhelyeket a buszon. Ebben a krízisben, ahol pont a társas érintkezéseket kellett megszabdalnunk, az érzelmek betöltik a teret, felhangosodik minden szó. És igen, többszörösen visszhangzik, hogy az öregek így meg úgy, pedig sokszor csak annyi van, hogy az ő problémái nem az én problémáim, nem is akarom megérteni a helyzetét.

Az ageizmus, az idősekkel szembeni negatív sztereotípiák egyébként is erősek. Régen elmúlt már az a kor, ahol a vének tanácsa egy mindenki által elfogadott érték volt, ma inkább az ellenkezőjét figyelhetjük meg. A technológia hatalmas fejlődésével az idősek tudása elavult lett, és szinte minden, ami hozzájuk kapcsolódik. Emögött van egyfajta hárítás is, az „én biztosan nem leszek majd ilyen” hozzáállás. A megértés a kulcsszó, nem pedig a tiltás, a hazazavarás, sárdobálás. A megoldás pedig mindig személyre szabottan működik.”

szvetelszky zsuzsanna,szociálpszichológus
forrás: Sz. Zs.
Így segíts! Szvetelszky Zsuzsa tanácsai

Ha képesek vagyunk arra, hogy beleképzeljük magunkat a helyzetükbe, akkor tovább is gondolhatjuk: nekünk mi esne jól, ha nem tudnánk kimozdulni. Egy új telefoncsomag, ahol többet beszélgethetünk? Előfizetés egy mozicsatornára? És fontos, hogy ne érezzük azért hősnek magunkat, amiért fél órát beszéltünk a mamával, mert az együtt élő nemzedékekre szükségünk van. A mi társas kapcsolatrendszerünk nagyon sokszínű, megfér benne az erős és a gyenge, a hangos és csöndes, fiatal és öreg. Ezeket az értékeket kell átadnunk a gyerekeinknek is. Még egy tipp: kérdezzünk meg másokat, hogyan vészelik át ezt az időszakot! Hogyan segítenek ők az idős szüleiknek, hogyan tudnak így egymáshoz kapcsolódni. Mint ahogy megkérdeztük a másik kismamát, hogy mivel jön ki a spenót az előkéből, úgy hasonlóan ehhez , valószínűleg sok jó ötlethez juthatunk az öregek segítésében.


Amíg elbírom a szatyrot…

A megértés fontosságát hangsúlyozza Steigervald Krisztián generációkutató is, aki egy másik oldalról világít rá a helyzetre.

Van néhány generáció ma Magyarországon, aki nagyon egyedi élmény-tartománnyal nőtt fel. Amely élmény csak rájuk igaz és csak őket jellemzi. Ha nagyon szakmai akarok lenni, akkor ők a Baby Boomerek egy - idősebb - része (úgy 1946-59) és a Veteránok (1946 előtt születettek). Az ő generációs alapélményük a feladat-orientáltság. Hogy mindent maguknak kell elintézni, hogy a feladat határozza meg az életet. Hogy nem tudnak és nem is akarnak segítséget kérni. Mert amíg feladat van, amíg munka van, addig élet van. „Amíg bírom, amíg visz a lábam, amíg elbírom a szatyrot, addig nem kell a segítség. Majd, ha baj lesz, talán, de akkor sem biztos. De hogy lenne baj? Eddig sem kaptam el semmit. Hisz gyerekek, nektek is annyi bajotok és gondotok van, nem leszek még én is gond a nyakatokon. Meg tudom én ezt oldani egyedül is, inkább szóljatok, ha kell még valami.” Ők megéltek már sok mindent, háborút, hidegháborút, kommunizmust, beszolgáltatást. Ott is megvolt a túlélés eszköze, gondolják most is meglesz. Más kérdés, hogy nem biztos, hogy most meglesz. De nem félnek tőle, mert már oly sok mindentől kellett félni. Az ész érv, az érzelmes mondatok nem képesek hatni ott, ahol már megtanult reakciók vannak a félelemre válaszként.

steigervald krisztián,generációkutató
forrás: Steigervald Krisztián
Ha dühöngsz, ha kioktatsz, ha veszekedsz, sírsz, könyörögsz, utasítasz... semmit nem fogsz elérni idősebb embertársainknál. Most kell megtalálni a megfelelő kommunikációt a generációk között. Elmondani nekik, hogy ha kimennek piacozni, tovább hergelik a dühöngőket, akik aztán ugyanúgy nem fognak otthon maradni. Beszélgetés, empátia és a konkrét segítség, tehát bevásárlás, ügyintézés helyettük. Valós szociális tartalom a tévé helyett, mellett. Nem bántó, nem sértő, online öreg-platform. Kifejezetten nekik szóló rádióadások, a Szabó család ismétlése, régi filmek.

Koronavírus-járvány idején is könnyen elkészíthető ebédek és vacsorák:

Nézd meg a galériánkat>8 kép
Koronavírus járvány esetén is könnyen elkészíthető ebédek és vacsorák
Tovább olvasok
Kép
Megnéztem Grecsó Krisztián és Grecsó Zoltán önálló estjét

A „Többet magunkról” című darabbal a Grecsó név végérvényesen összművészeti branddé vált. Jobb nem is történhetett volna vele.

Kép
A tehénpuki és -böfögés életveszélyes!

A szarvasmarhák tejet és húst adnak nekünk. És jó sok metánt. A metán meg az egyik legveszélyesebb üvegházgáz: a klímakatsztrófához nagyban hozzájárul. De most úgy tűnik, a metánnak annyi.

Kép
Dubajban az anyák szülés után mell- és hasplasztikát is kérhetnek - ez ott természetes

Anyukák mesélnek, milyen a terhesség és a szülés Dubajban, Svédországban, Hollandiában, Franciaországban és Angliában.

Kép
Másfél évtized után elengedtem az örökbefogadást, és most boldog vagyok

Nem esett teherbe, de kétségbe sem. Járta az egészségügy rondabugyrait, a kórházakat, a borsos árú magánrendeléseket, a meddőségi klinikákat. Végül az örökbefogadás mellett döntött. Üdvtörténet nincs, mégsem vág eret magán emiatt. Ági kálváriája és felszabadulása.

Kép
Vérnyomáscsökkentő ételek

A szívbetegségek elkerüléséhez a magas vérnyomás az a kockázati tényező, amit az összes közül a legkönnyebb orvosolni. A megfelelő étkezéssel sokat segíthetsz!

Kép
Hogyan kérj meg valakit, hogy vegyen fel maszkot, a pszichológus szerint

Egy amerikai terapeuta háromlépéses módszert ajánl arra az esetre, ha barátaid vagy családtagjaid nem lennének hajlandók maszkot viselni.

Kép
Fényevőtől a mindenevőig – 5 anya beszélget arról, hogy eszik a gyerek

A legújabb Mesélj, Anyukám! podcast beszélgetésben alaposan kiveséztük, hogy kinek milyen evő a gyereke és még egy szakértőt is hívtunk, aki ellátott minket pár jó tanáccsal!

Kép
Még csak ősz van, de a síszezont hivatalosan is megnyitom!

Mert tévedés, hogy több centis hóban lehet csak felcsatolni a léceket. Sőt mi több, számtalan előnye van, ha már hónapokkal hamarabb beveszitek a tanpályákat.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Előfizetés

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem