Borítókép: Ne a tökéleteset hajszold! Avagy 3 dolog, amit a legtöbben elszúrunk nyaraláskor Forrás: Getty Images

Ne a tökéleteset hajszold! Avagy 3 dolog, amit a legtöbben elszúrunk nyaraláskor

Miért van az, hogy a nyaralás az egyik legfőbb konfliktusforrás, egyben a legfeszültebb időszak az életünkben? Mutatjuk, mit (ne) tegyél, hogy idén végre valóban élvezd a szabadságod értékes napjait!

Mindenki tökéletes nyaralásra vágyik. Olyanra, ahol aztán majd jól kipihenheti a gyötrelmes hétköznapokat, ahol mindenki nagyon elégedett és boldog. Ám az esetek nagy többségében ez sajnos nem jön össze. Mit rontunk el?

Az is normális, ha nem normális

Mint ahogy sok más dologban, úgy a nyaralásunk esetében is igyekszünk mindenféle elvárásnak megfelelni. Úgy gondoljuk, ha már befizettük azt a nagy összeget, muszáj mindenáron jókedvűnek és boldognak lennünk, a többi családtagunkkal egyetemben. A 21. századot gyakran nevezik a szakemberek a boldogságfetisizmus korának, amelyben fő célkitűzés a boldogságra törekvés. Mindenáron. A boldogságról pedig azt gondoljuk, hogy azt jelenti, mostantól mindig, mindenhol fülig kell érjen a szánk, folyamatos öröm, nyugalom, szeretet, béke kell, hogy eltöltse a lelkünket. Nincs helye szomorúságnak, félelemnek, magánynak, dühnek és kedvetlenségnek. Boldognak lenni ugyanis kötelező. Nyaralás alatt mindenképpen.

Tipp: Adjuk ki magunkból a felgyülemlett feszültséget olyan módszerrel, amiről tudjuk, hogy segít. Lehet az jóga, séta, kocogás, olvasás, zenehallgatás, meditáció vagy akár csendes nézelődés. A lényeg, hogy ne a nyaralástól várjuk minden problémánk megoldódását, ne azon a héten akarjuk megváltani a világot és fogadjuk el azt is, ha nem mindig rózsás a kedvünk, bármilyen álomszép környezetben is vagyunk.

Munka kifulladásig

Sokak számára a nyaralás előtti időszak valódi rémálom: akár főnökként, akár beosztottként könnyen elkaphat bennünket is a gépszíj, és nem ritka, hogy a szabadságot megelőző héten napi 12-14 órákat dolgozunk, hogy előre letudjuk, amit le kell, és nyugodtan elmehessünk nyaralni. Aztán csodálkozunk, hogy egyszerűen képtelenek vagyunk leállni, a nyaralás során sem vagyunk képesek elengedni a gyeplőt és lazítani.

Tipp: Ha valódi pihenésre vágysz, egyeztesd a kollégáiddal, hogy pár napig nem leszel elérhető és beszéld meg velük, ki helyettesítsen, amíg te nem dolgozol. Kapcsold ki a telefonod, és a közösségi médiát is csak módjával használd! Tölts le helyette jó filmeket, vigyél magaddal izgalmas vagy romantikus olvasnivalót és inkább beszélgess a pároddal, társasozz a gyerekekkel.

Álomnyaralás hitelre

Az egyik legnagyobb tévhit, hogy csakis a drága luxusnyaralás lehet jó, ezért a garantáltan boldog nyaralás érdekében nagy költségekbe verjük magunkat (ne adj’ Isten még hitelt is veszünk fel), hogy egzotikus helyre menjünk, és végre biztosan jó élményeink legyenek, közben meg már azon feszülünk, mennyit kell majd dolgozni, hogy visszafizessük, kigazdálkodjuk az ott elköltött pénzt.

Vagy olyan sűrű programot állítunk össze, hogy egyfolytában rohanunk az ismeretlen városban, nem hagyunk időt arra, hogy kicsit megpihenjünk, megérintsen minket a hangulat. Menni kell, mert hátha majd a következő látványosság adja azt az élményt, amit elvárunk. Aztán a végén fáradtabbak, kimerültebbek vagyunk, mint indulás előtt.

Tipp: Még ha az aktív pihenés hívei is vagyunk, akkor is érdemes nyaralások alatt kicsit lelassulni és időt hagyni arra, hogy egy-egy élmény valóban megérinthessen bennünket. Ha folyton rohanunk, és már a következő úticélnál járunk fejben, nincs értelme az egész nyaralásnak. Ha nem tudunk megállni, gondolkodjunk el rajta, mit akarunk ezzel a folyamatos pörgéssel kompenzálni, mi az, amivel valójában nem akarunk szembesülni. Tekintsünk úgy a nyaralásra, mint egy rituáléra, amelyben van egy kis időnk megfigyelni, elfogadni, és így elengedni a bennünk felgyülemlett nehézségeket, kudarcokat vagy akár sikereket..

Ne elvárjuk az új pozitív élményeket, csak figyeljünk és legyünk nyitottak a tapasztalatra, akár jó, akár rossz. Akkor fog „sikerülni” a nyaralás, és végső soron az életünk is, ha megtanuljuk ezeket a belső tapasztalatokat elfogadni. Amint képesek leszünk arra, hogy ezeket ne elnyomni akarjuk, máris sokkal kisebb lesz az életünkre gyakorolt hatásuk.