Borítókép: A munkafüggőség nem egy divatos, új címke, nem csak filmekben létezik, vagy az újságírók találták ki Forrás: Getty Images

A munkafüggőség nem egy divatos, új címke, nem csak filmekben létezik, vagy az újságírók találták ki

Céges emailekre válaszolsz még este 9-kor is? Azt érzed, hogy soha nem érsz a feladataid végére? Rettegsz, hogy nem hozod ki magadból a maximumot? A Munkafüggők című kötet rajtad is segíthet: egyrészt abban, hogy felismerd a tüneteket magadon. Másfelől támpontokat ad, hogyan birkózhatsz meg egy olyan szenvedéllyel, amit az emberek nagy része még mindig pozitívumként; hasznos, a családot, a munkahelyet, a társadalmat támogató jelenségként kezel.

„Csak egy nyugodt fél óra kellene még, hogy a végére érjek a munkámnak, de így, hogy nem tudok koncentrálni, egyszerűen képtelen vagyok befejezni ezt az egy dolgot” – csattanok fel a családomnak, a héten már nem először. Persze egy iskolai szünet – otthonról dolgozó anyaként főleg – nehezített pálya, az utóbbi időben viszont egyre gyakrabban veszem észre magamon, hogy már a szürke hétköznapokon is ugyanúgy ki tudok borulni. Folyton azt érzem, hogy szinte soha nem érek a teendőim végére. Mintha egy mókuskerékbe kerültem volna, amit kizárólag én pörgetek magam alatt, egyre és egyre kíméletlenebbül. Ugyanakkor persze azzal is tisztában vagyok, hogy úgy általában az idő-menedzsment terén sem jeleskedem.

Így aztán nehezen tudtam nem egyfajta „égi” jelként értelmezni, amikor a futár egyszer csak egy könyvvel csöngetett; Munkafüggők címmel. Elgondolkodtam, pontosabban kezdetét vette egy folyamat, aminek első fázisaként egy – bevallom - kissé kellemetlen felismeréssel lettem gazdagabb. Első dolgom volt ugyanis, hogy kitöltöttem a kötet végén található két tesztet, amik alapján úgy tűnik, munkafüggőség szempontjából erősen a rizikócsoportba tartozom. A problémával legalábbis érdemes foglalkozni – figyelmeztet a kiértékelés.

Forrás: lira.hu

Igen ám, de mégis hogyan fogjak neki? Szerencsére a szerző, Kun Bernadette pszichológus, egyetemi docens - aki több mint tizenöt éve kutatja a szenvedélybetegségek lélektanát –

nem hagy magára a felismeréssel.

Az utolsó két fejezetben konkrét, gyakorlati tanácsokat ad egyrészt a munkafüggőknek, másfelől azoknak, aki velük élnek, vagy éppen velük dolgoznak. Könyvének, ahogyan fogalmaz, két fő üzenete van; egyfelől az, hogy bemutassa, a munkafüggőség egy létező probléma, másfelől: a látszat ellenére ez nem valamiféle kívánatos, vagy hasznos szenvedély. Sokkal inkább egy olyan addikció, vagyis betegség, amely egyes esetekben akár nagyon súlyos következményekkel is járhat.

A munka örvénykönyve

Alapvető fontosságú része az életünknek; elégedettséggel és büszkeséggel tölthet el, a társadalom hasznos tagjának érezhetjük magunkat általa.

Akkor mégis miért baj, ha valaki túl sokat dolgozik? Ha ennyire hasznos tevékenységgel töltjük az időnk nagy részét, abban hol a hiba?

Joggal merülhet föl a kérdés. A helyzetet nem könnyíti meg az sem, hogy nagyon nehéz mennyiségileg – definitív módon - meghatározni, „mennyi az annyi”; azaz mikortól beszélhetünk túlzott munkavégzésről. Ugyanakkor felismerni sem könnyű, főleg akkor, ha nyakig ülünk benne; hiszen mindig van mivel magyarázni: azért dolgozom, hogy nektek jobb legyen, hogy el tudjunk menni nyaralni, ésatöbbi.

Ám ez még messze nem minden. Az is nagyon sokat számít – ugyanakkor szintén nem segít a meghatározásban – milyen a munkához való viszonyunk. Szeretjük? Flowban vagyunk, miközben dolgozunk? Vagy inkább csak egy kényszerű tevékenységként éljük meg?

Van a munka és az alvás, és itt be is fejeztük. Barátaim nincsenek, nem járok sehova, Eléggé lecsupaszította az életemet a munka.
(42 éves férfi, technikus - idézet a könyvből)

Ha azt halljuk, „függő”, vagy „szenvedélybeteg” általában egy alkoholista vagy egy droghasználó jut eszünkbe. De mi a helyzet azokkal a függőségekkel, amik esetében nem történik szerhasználat? A munkafüggőség is ugyanilyen addikció? Ahogyan Kun Bernadett rávilágít, ez esetben egyfajta viselkedési függőségről beszélhetünk. Bár az addiktológia jelenleg csak a szerencsejáték-, és a videójáték függőséget tekinti mentális betegségnek; az egyéb viselkedésbeli addikciók egyre nagyobb figyelmet kapnak a szakemberek körében.

A szerző választ keres arra a dilemmára is, hogy miként lehet megbirkózni egy olyan szenvedéllyel, amit az emberek nagy része még mindig pozitívumként, hasznos, a családot, a munkahelyet, a társadalmat támogató jelenségként kezel. Egy olyan függőséggel, amivel nem szokás a rendelők ajtaján kopogtatni és amiben a teljes önmegtartóztatás sem jöhet szóba, mint megoldás.

Amit ebből az érdekes és olvasmányos könyvből tanultam: a munkamánia nem hasznos szenvedély, hanem komoly következményekkel járó függőség, amivel foglalkozni kell
írja Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista.

A hiánypótló munka sok év után először nyújt teljes kor- és kórképet erről a civilizációs betegségről úgy, hogy a felépülésre is ad megoldási tippeket. Hasznos segítség azoknak is, akik tapasztalják magukon a függőség tüneteit: akik hétvégén se restek válaszolni a céges üzenetekre, akik szoronganak attól, hogy nem tudják befejezni a teendőinket, vagy hogy nem hozzák ki magunkból a maximumot, akiknek a munkához fűződő viszonya már a családi boldogságukra is kihat.

Munkafüggők - Az önkizsákmányolás lélektana

Kun Bernadette

Athenaeum Kiadó ,

Megjelenés: 2022. március 30.

Nézegess munkamániás hírességeket a Galériában!