Ez a baba a mai napig nagy becsben van tartva, sőt azóta már a kisebbik kisfiam is kapott egy ő rá hasonlító babát. És családunk összes tagja megtalálható babaverzióban a családunkban. Nem gondolnám, hogy óriási hibát követek el azzal, hogy fiaim babát kaptak, hiszen ezer meg egy féleképpen építik be a játékaikba. Szoktak velük óvodásat játszani, családosat, de van, hogy csak simán utasok a képzeletbeli buszon, amit ők vezetnek.

Már egészen megszoktam, hogy teljesen idegenek beleszólnak az életünkbe, ha úgy gondolják nem a nemi sztereotípiáknak megfelelő dolgokat csinálunk. Volt már gond, hogy kiskonyhát kapott a fiú gyermek, de azért is kaptam már “beszólást”, hogy lila színű egyberészes ruha volt a kisbabámon. Úton útfélen kéretlen megjegyzések érkeznek, ha esetleg a kisfiúk olyan dolgokat csinálnak, amiket a társadalom lányosnak titulál.” Ne sírj, csak a lányok sírnak” és társaik mind-mind ócska berögződések, amik nagyon jók lennének ha kikopnának szépen a minden napi nézetek közül és belátnánk, hogy a fiúk és érző lények, szerethetnek lilát hordani vagy babázni. Na de miért is válik hasznukra az, ha hagyjuk őket babázni?

A fiúk ugyanakkora érdeklődési körrel születnek, mint a lányok, csak szépen lassan a társadalom és az óvodai környezet hatására szűkül a kör a “fiús” játékokra és “fiús” szinekre. Köztünk, amióta óvodások lettek a nagyoknál többször téma az, hogy a fiúknak is lehet hosszú hajuk, ahogy a lányoknak lehet rövid vagy akár azt a témát is már többször körbejártuk, hogy a színek nem nemi alapon csoportosíthatóak és nincsen fiús meg lányos szín.

Az én fiaim egyértelműen azért babáznak, mert engem másoltak. Látják, ahogy kistestvérüket tisztába rakom, tologatom a babakocsival, megszoptatom. Azt látják, hogy én babázok vele, tehát ők is babázni fognak. De természetesen azon kívül, hogy hiszem ettől ők jobb apukák és figyelmesebb felnőttek lesznek, számos más kompetenciájuk is nőni fog. Például szociálisan sokkal érzékenyebbek lesznek, javul a nyelvi készségük is, hiszen folyamatosan énekelnek, mondókáznak a saját babáiknak. A rendszerinti pelenkázástól a finommotorikájuk is javul, míg a mindennapos kisbabaléttel a problémamegoldóképessük is fejlődni fog.

A legfrissebb kutatások azt is kimutatták, hogy a 3-4 éves babákkal játszó kisfiúk érzéseiket jobban feldolgozták, kijátszották magukból a babás játékok során. Láthatjuk tehát, hogy csak előnyükre válik a fiúknak, ha babázni szeretnének és mi ezt hagyjuk nekik. Lehet kevesebb frusztrált felnőtt mászkálna a nagy világban, ha hagyták volna nekik, hogy azzal a játékkal játszanak, amivel szeretnének és nem pedig “ a nem sztereotípiáknak megfelelővel”, amit pusztán a társadalmunk talált ki.

A fiús lányos sztereotípia döntögetője, a tinédzserek példaképe, Billie Ellishről szóló galériánkat is nézegesd meg!