1. Milyen rossz, hogy a szüleim 230 kilométerre élnek tőlem: nem tudok most nekik segíteni (például bevásárolni).

2. Milyen jó, hogy most távolabb vagyunk egymástól, legalább még az esélye sincs meg annak, hogy megfertőzzük őket.

3. Milyen rossz, hogy Elena Ferrante négyrészes Nápolyi regények-sorozatából csak az első részt adták kölcsön: befaltam pár nap alatt és most tűkön ülök, hogy mi lesz a folytatásban.

4. Milyen jó, hogy a vészhelyzet kihirdetése előtt még pont meg tudtam ejteni az éves méhnyakrákszűrést.

5. Igaz, aztán a szokásos két hét helyett három és fél hetet vártam az eredményre, már kezdtem aggódni, de nagy megkönnyebbülésemre a lelet negatív lett.

6. Milyen jó, hogy még épp eljutottam a kozmetikusomhoz, így szőrtelen lábbal várom az apokalipszist.

7. Milyen kár, hogy fodrászhoz már nem tudtam elmenni, a rövid frizurám hamarosan szénakazallá válik majd.

8. Milyen jó, hogy nem iskolás gyerekem van, hanem még csak óvodás: nem tudom, képes lennék-e munka mellett abszolválni a távoktatás otthoni részét.

9. Milyen rossz, hogy egy gyerekem van és nem több: ketten-hárman-többen biztosan jobban szórakoznának (és engem is jobban hagynának dolgozni), mint egyedül.

10. Mégis mennyivel könnyebb nekem, mint annak, aki több gyereket próbál otthon oktatni, miközben a munkájával is haladna.

12. Várjunk csak, milyen jó, hogy ebben a különleges helyzetben is szükség van a munkámra.

13. Milyen jó, a munkám otthonról is végezhető.

14. Milyen jó, hogy különösebb hullámverésektől mentes házasságban élek, és „csak” az a dolgunk, hogy együtt valahogy átvészeljük ezt az egészet, egymást megtartva.

15. Milyen jó, hogy nem vagyok abban a helyzetben, mint az egyik barátom, aki épp válni készült a feleségétől, de a jelenlegi helyzetben nem tudnak lépni.

16. Milyen jó, hogy nem épp egy bimbózó kapcsolat elején járok, ami talán hamvába halna a koronavírus-járvány miatt.

17. Milyen jó, hogy azt az angliai utazást, amiről egy ideje ábrándoztam, még januárban megvalósítottam.

18. Milyen jó, hogy vannak szeretteim, akikkel tartjuk egymásban a lelket akkor is, amikor nem tudunk karnyújtásnyira lenni egymástól.

19. Milyen jó, hogy a fenti problémák valójában kis dolgok azokhoz a nehézségekhez és tragédiákhoz képest, amelyekkel emberek millióinak kell szembenézniük szerte a világon különböző okokból kifolyólag.

20. Milyen jó, hogy élek.

Ezek a dolgok a "jó" felé billentik a mérleget: