Sokan gondolnak úgy a gluténre, mint valami káros anyagra, pedig igazából csak azoknak kell kerülni, akik igazoltan érzékenyek rá. Nekik azonban tényleg oda kell figyelni, hogy gluténmentesen étkezzenek, hiszen a glutén gyulladást és ezzel összefüggésben még számtalan egyéb problémát is okoz a szervezetükben. Ám azoknak, akik orvosi diagnózis nélkül, csak mert most ez a trend, gluténmentes diétába kezdenek, hosszú távon súlyos egészségügyi következményekkel kell számolniuk.

A gluténérzékenységnek több típusa is van!

A gluténérzékenység valójában több betegséget is takar attól függően, hogy a szervezet milyen módon érzékeny a gluténre: megkülönböztetünk glutén- vagy gabonaallergiát, cöliákiás illetve nem cöliákiás gluténérzékenységet.

Gluténallergia esetén az adott gabona vagy annak valamely alkotórésze allergénként hat a szervezetre. Ennek következtében elindul egy immunológiai folyamat, mely során a szervezet IgE ellenanyag-termelése fokozódik, ezért orvosilag könnyebben kimutatható. Az allergia bármikor kialakulhat, ha valaki napi szinten fogyaszt gabonából készült élelmiszereket: kenyeret, tésztát, kekszet, bizonyos alkoholos italokat. Az allergia orvosilag könnyen kimutatható, és olyan általános tünetek kísérik, mint a csalánkiütés, viszketés, vörösödés vagy az arc puffadása.

A cöliákiás gluténérzékenység örökletes, és családi szinten halmozódhat. Esetében szerológiai vizsgálattal kimutathatók a szervezetben a gliadin ellen termelt antitestek. Gabona fogyasztása után hetek is eltelhetnek, mire a tünetek jelentkeznek, szövődményeként a csontrendszer és a bőr is károsulhat. Kísérőbetegségként 1-es típusú cukorbetegség, laktózintolerancia, vashiány és pajzsmirigyproblémák is felléphetnek. A cöliákia egész életen át tartó autoimmun betegség, tudatos diétával azonban szinten tartható.

A nem cöliákiás gluténérzékenységet viszont nagyon nehéz diagnosztizálni, mert semmilyen antitest-termelődéssel nem reagál rá a szervezet. Nincsenek kísérő betegségei, és a családban való halmozódás sem jellemző rá. Semmilyen genetikai elváltozás nem kíséri, jellemzően felnőttkorban alakul ki. Ez esetben a tünetek órákkal a glutén elfogyasztása után jelentkezhetnek. A nem cöliákiás gluténérzékenység pre- és probiotikumokkal, valamint gluténmentes étrend követésével idővel kordában tartható.

Ha nem vagy gluténérzékeny

Ha nálad a gluténérzékenység egyik típusa sem áll fenn, semmi sem indokolja, hogy elhagyd ezt a fehérjét az étrendedből. Ebben az esetben a gluténmegvonásnak semmiféle pozitív hatása nincs a szervezetedre, sőt, kifejezetten káros lehet. Amennyiben vannak tüneteid és az alapján gondolod, hogy a glutén okozhatja a kellemetlen panaszokat, mindenképp keress fel egy szakembert, és csakis pozitív diagnózis esetén kezdj diétába, melynek összeállításához érdemes dietetikus segítségét is kérned.

Miért ne kezdj gluténmentes diétába?

Ha nem vagy gluténérzékeny, ne kezdj gluténmegvonó diétába! Egy tanulmány szerint a nem gluténérzékeny embereknél a glutén elhagyása növeli a szívbetegségre való hajlandóságot. Másrészt súlyos tápanyag- és vitaminhiányt okozhat. A főleg búzában, árpában, rozsban megtalálható fehérje ugyanis a B-vitaminok fő forrása, amik hiánya komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.

B1-vitamin hiányában étvágytalanság, gyengeség, hányinger, izomgyengeség, akár reflexzavarok is jelentkezhetnek, míg a B2-vitamin mellőzése a nyálkahártya és a bőr gyulladását okozhatja, amik repedezett ajkak vagy szájsarkak képében megmutatkozhatnak. B3-vitamin hiányának következtében mentális és idegrendszeri problémák, hasmenés és bőrirritáció léphet fel. Gluténmentes diéta nem tudatos követése miatt B9-vitamin is kevés jut a szervezetbe. Ez azoknak a nőknek nagyon fontos, akik gyereket szeretnének, vagy már várandósak, ugyanis a születési rendellenességek megelőzésében nagy szerepet játszik.

A B12-vitamin hiánya szintén gyakori azoknál, akik gluténmentes diétát követnek. Ez a vitamin a vörösvérsejtek termelődéséhez és a nukleinsav-anyagcsere szabályozáshoz járul hozzá leginkább, hiányállapotban akut vérzékenység, nyálkahártya-gyulladás, emésztő- és idegrendszeri problémák léphetnek fel.

Forrás: Budai Allergiaközpont

Vitaminokra egész életünkben szüksége van a szervezetünknek. Nézd meg, melyek a legfontosabbak 20, 30, 40 és 50 éves kor felett!