Amikor tudományos kísérletekre gondolunk, fehér ruhás zsenikre gondolunk, akik bőszen jegyzetelnek noteszükben, lézersugarakat és robotkarokat irányítanak, vagy bugyborékoló vegyületeket öntenek egyik üvegcséből a másikba. Akármelyik is legyen, biztos nem az az első gondolatunk, hogy néhány jelentkezővel videókat nézetnek, melyekben valaki ráz egy egyszerű dobozt. Pedig a tudósok nemrégiben hajtották végre ezt kísérletet, és igen sok mindenre fény derült számukra az emberi agy működésével kapcsolatban!

A kísérlet célja az volt, hogy teszteljen valamit, amiben valószínűleg te magad is nagyon jártas vagy, még akkor is, ha korábban sosem gondoltál rá!

Mindenki csinálja, mégsem kutatják eléggé

„Ha megnézzük, hogyan mozog valakinek a teste, már abból megtudhatjuk, mit próbál megtudni a környezetéről" – magyarázta Chaz Firestone, a tanulmány szerzője, a Johns Hopkins Egyetem adjunktusa. „Mindig ezt tesszük, de nagyon kevés kutatás foglalkozott vele."

Amire Firestone itt utal, az egyfajta viselkedés, amelyet episztemikus cselekvésnek neveznek. Ezek olyan műveletek, amelyeket akkor hajtunk végre, amikor egy tárgyról vagy a környezetünkről próbálunk információt szerezni. A dobozrázós kísérlet azt bizonyítja, hogy az emberek nagyon jók abban, hogy megértsék valaki más viselkedésének okait.

A csapat 500 embert toborzott, és megkérték őket, hogy nézzék meg ezt a két videót, amin valaki megráz egy dobozt. A videó megtekintésével te is tesztelheted elmédet! Meg tudnád mondani, hogy ki próbálta kitalálni a dobozban lévő elemek számát, és ki a tárgyak alakját?

Az emberek jelentős része rendelkezik ezzel a tehetséggel

Az 500 résztvevő közül csaknem mindenki képes volt megmondani a helyes eredményt (a bal oldali videóban a darabszám, a jobb oldaliban a forma volt a kérdés), és csupán másodpercek alatt.

„Számomra az a meglepő, hogy ez mennyire intuitív” – mondta a vezető szerző, Sholei Croom. „Az emberek valóban képesek kitalálni, hogy mások mire próbálnak rájönni…”

A következő dolog, amit a csapat szeretne megvizsgálni, az az, hogy mennyire vagyunk ügyesek abban, hogy különbséget tegyünk az episztemikus cselekvések és a pragmatikus cselekvéseknek nevezett viselkedések egy másik, néha hasonló osztálya között.

Például beleteheted a lábad a medence vizébe, hogy csak megnézd a hőmérsékletét, mielőtt közvetlenül belemerülnél – ez episztemikus művelet lenne. De valószínűleg akkor is először a lábadat tennéd be a vízbe, ha egyszerűen csak úszni szeretnél, és biztos lennél abban, hogy a víz éppen megfelelő hőmérsékletű – ez pragmatikus lépés lenne. Hasonló cselekvések, mégis általában meg tudjuk mondani egy emberről, mi az adott cselekvéssel a célja.

„Egy dolog tudni, merre tart valaki, vagy milyen tárgyért nyúl. De egy másik dolog arra következtetni, hogy valaki elveszett-e, vagy milyen információt keres” – összegezte Firestone.

A jövő

Ez a munka távolról sem egyszerűen csak egy ablak az emberi megismerés egy kevéssé tanulmányozott területére, hanem valós vonatkozásai is lehetnek. Az egyik példa a mesterséges intelligencia (AI) területén található, ahol olyan robotokat fejlesztenek ki, amelyek képesek arra következtetni a tetteinkből, hogy mit akarunk megtudni – ahogyan azt mi, emberek folyamatosan tesszük, anélkül, hogy észrevennénk.

A csapat arról is szeretne többet megtudni, hogy az emberi fejlődésben mikor kezdenek megjelenni ezek a tagadhatatlanul lenyűgöző képességek.

Firestone azt mondta: „Ha belegondolunk az összes mentális számításba, amelyet valakinek meg kell tennie ahhoz, hogy megértse, mire próbál rájönni valaki más, az egy rendkívül bonyolult folyamat. Eredményeink azonban azt mutatják, hogy az emberek erre könnyen képesek.”

Galériánkban az elmúlt évek legizgalmasabb tudományos felfedezéseit vesszük sorra!

Forrás