Van, akinél már gyerekkorában kiderül, másnál egy fejsérülés következtében jön a felszínre olyan képesség és tudás, amire a mai napig nincs egyértelmű magyarázat. De amíg a savant-szindrómások az éltük egy-egy területén remekelnek, addig máshol hátrányt szenvedhetnek.

Mi az a savant-szindróma?

Thomas R. Verny pszichiáter szerint a savant-szindróma ritka állapot, az ezzel diagnosztizált személyeknek kimagasló képességeik és memóriájuk van, miközben idegrendszeri, agyi fejlődési rendellenességeik vannak. Az átlagosnál alacsonyabb intelligenciával, vagy erősen korlátozott érzelmi tartománnyal rendelkeznek – de nem minden esetben. Az autisták körülbelül 10 százaléka savant-szindrómás.

A kivételes képességek leggyakrabban a zenében, a művészetben, a matematikában, a történelmi adatok memorizálásában, a nyelvtanulásban vagy a vizuális, térbeli, mechanikai képességek terén nyilvánulnak meg. Sőt, naptárkalkulációban is egészen elképesztő, amit tudnak: képesek arra, hogy megmondják például, hogy mely években esett január 10-e keddre. A savant-szindrómát általában a zsenialitás szigeteként írják le, olyanoknál, akik egyértelműen tudnak olyan dolgokat, amelyeket soha nem tanultak.

Egy fejsérülés után kivételes képességek kerültek a felszínre

A savant-szindróma lehet genetikai és szerzett, azaz később kialakuló is. A pszichiáter egy érdekes esetet említ a szerzett savant-szindrómára: 2002-ben egy Jason Padgett nevű férfit megtámadtak, aminek következtében súlyos agyrázkódást szenvedett. A sürgősségin fájdalomcsillapítót kapott, majd hazaküldték, azonban nem sokkal az eset után Jason másként kezdte megtapasztalni a világot.

A mindennapi tárgyakat geometrikus mintákként érzékelte, és szüntelenül a matematikáról, a Pi-ről és a végtelenről beszélt. Bonyolult, lenyűgöző figurákat kezdett rajzolni csupán ceruzával és vonalzóval. Azt mondta, fogalma sincs, mit rajzol. Jason a megszerzett savant példája Mozarttal szemben, aki született savant volt. De Kim Peek fejszámoló, gyorsolvasó is savant-szindrómás volt, akit Dustin Hoffman alakított az Esőember című filmben. Sőt, a Doktor Murphy sorozat főhőse is savantos (és autista).

A veleszületett formában a készség már gyermekkorban a felszínre kerül. Ez a készség nem mindig, de többször autista spektrumzavarral társul. A szerzett savant-szindróma olyan egyéneknél fordul elő, akik fejsérülést szenvedtek, vagy szélütést, demenciát tapasztalnak, vagy más központi idegrendszeri rendellenességben szenvednek. Ezt követően a készségek váratlanul felszínre kerülnek, néha egészen elképesztő szinten.

Genetikai, szerzett és hirtelen savant-képességek is léteznek

Darold Treffert, wisconsini pszichiáter több mint 50 évig tanulmányozta a savant-szindrómát. A szakember arra jutott, hogy egy súlyos fejsérülést szenvedett ember agya képes mozgósítani az agy más részeit, hogy kompenzálja a sérült területet. Verny szerint ez azonban nem magyarázza a kiemelkedő zsenialitást.

Mivel a legtöbb zseni különleges adottságokkal és gyakran kognitív kihívásokkal, például autizmussal születik, míg néhányuk kivételes képességekre tesz szert valamilyen fejsérülést követően, ebből Verny szerint az következik, hogy a savant-szindróma genetikai eredetű. Egyeseknél a kivételes tehetség már a korai életszakaszban megmutatkozik, másoknál viszont addig szunnyad, amíg valamilyen környezeti esemény – például fejsérülés – ki nem váltja, azaz látens formában jelen van.

Treffert egy 2010-es tanulmányában 11 olyan esetről számolt be, amikor hirtelen és váratlanul savant-képességek jelentek meg olyan személyekben, akiknek nem volt fejlődési rendellenessége, de fej- vagy más agysérülés sem érte őket. Treffert ezeket az eseteket hirtelen savant-szindrómának nevezte, ezzel bevezetve a savant-szindróma harmadik alcsoportját.

Az egyik ilyen eset során egy férfi, miután először hallott a tévében egy Csajkovszkij-zongoraversenyt, hibátlanul tudta eljátszani. A későbbiekben koncerteket adott, ahol az improvizációt is beépítette előadásaiba azáltal, hogy megváltoztatta a hangmagasságot és a tempót, végül pedig teljesen új zeneműveket kezdett alkotni és komponálni.

Verny szerint a kihívás az, hogy rájöjjünk, hogyan lehet aktiválni ezt a szunnyadó kapacitást traumatikus esemény nélkül. A hirtelen savant sok kérdést vet fel a szunnyadó készségek lehetőségeivel kapcsolatban, ezekhez azonban további vizsgálatokra van szükség.