Mivel sokszor az intelligencia alapján ítélünk meg embereket, eszünkbe sem jut, hogy a magas IQ hátrány is lehet. Pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy ez már az iskolában is megmutatkozik: a többieket intellektuálisan felülmúló tanulók sokszor gátlásosabbak a társaik előtt, nem jelentkeznek, miközben tudják a helyes választ. Ha ugyanis rendszeresen olyan választ adnak, amit senki más nem tud, akkor kellemetlen helyzetbe is kerülhetnek, és kilóghatnak a sorból, ez pedig könnyen vezethet kiközösítéshez is.

Boldog tudatlanság?

Lewis Terman, amerikai pszichológus már évtizedekkel ezelőtt vizsgálta a magas intelligenciájú gyerekeket, és úgy találta, hogy az értelem és a teljesítmény nem feltétlen korrelál egymással. Ráadásul azok a gyerekek, akiknek magasabb volt az IQ-juk, nem lettek lényegesen boldogabbak, és később a válásokkal, alkoholizmussal kapcsolatos mutatóik sem voltak jobbak az alacsonyabb IQ-jú társaikhoz viszonyítva.

David Robson, Terman munkáját összegezve azt állapította meg, hogy a magas IQ önmagában nem garancia arra, hogy elégedettek leszünk az életünkkel, sőt, egyes esetekben az elégedetlenséget növelheti. Thomas Gray, 18. századi angol tudós érzékletesen fogalmazta meg a magas IQ-jú emberek egyik legnagyobb problémáját:

„Ahol a tudatlanság boldogság, ott ostobaság bölcsnek lenni."

Vagyis vannak az életben olyan helyzetek, amiket a magas IQ-val rendelkezők felismernek, viszont ezek a felismerések fájdalmat, aggodalmat, frusztrációt okoznak, de akik mindezekről nem tudnak, kiegyensúlyozottabbak.

Magasabb elvárások, több agyalás, még több szorongás

A magas IQ-jú emberek egyik nehézsége az, hogy tisztában vannak azzal, hogy intelligensebbek az átlagnál, ezért az elvárásaik is magasabbak magukkal szemben. De rendszerint olyan túl magasra teszik a lécet, amit nem tudnak elérni, ez pedig folyamatos frusztrációt szül. Ráadásul további stresszforrás lehet az is, hogy nemcsak maguknak okoznak csalódást, hanem attól is tartanak, hogy másokat is cserben hagynak.

A magas IQ-jú emberek azonban nemcsak a tudásukkal vannak pontosan tisztában, hanem azzal is, amit nem tudnak. Ez utóbbi pedig el is keserítheti őket: ha felismerik intellektusuk elkerülhetetlen korlátait, csalódottak lehetnek.

A kutatások azt is megállapították, hogy az intelligens emberek sokat agyalnak, egy-egy hibájukon képesek akár napokat, heteket is gondolkozni. Sokszor újrajátszák a történéseket, hogy kiderítsék, hol rontották el, és hogy kellett volna cselekedniük. Még olyan ügyekkel is foglalkozhatnak, amiken mások már rég túlléptek, vagy meg sem érintette őket.

De nemcsak a negatív helyzeteket képesek túlgondolni, hanem nagyjából bármit, ami pedig a cselekvés rovására mehet. Az állandóan pörgő agyat ráadásul nehéz lecsillapítani, ami alvásproblémákhoz is vezethet.

Miért lehetnek kevésbé kitartók a magas IQ-jú emberek?

Mivel a magas IQ-val rendelkezők hozzászoktak ahhoz, hogy viszonylag nagyobb erőfeszítés nélkül érnek el sikereket, kevésbé lehetnek kitartók, és az önfegyelemnek is híján lehetnek. Ironikus módon – mivel nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy új dolgok elsajátításával hosszabb időt töltsenek –, amikor olyan helyzetekbe kerülnek, amelyek erőfeszítést igényelnek, halogatásba kezdhetnek, de teljesen fel is hagyhatnak az adott dologgal, mert kívül esik a komfortzónájukon.

Könnyebben feladhatnak dolgokat és kényszeresen ragaszkodhatnak a tökéletes megoldáshoz, ami viszont elviheti a fókuszukat. A kitartás és a fókuszáltság nélkülözhetetlen a hosszú távú sikerhez, éppen ezért a magas IQ nem garancia a sikerességre.

Nehezebben barátkozhatnak

Az intelligens emberek nehezen viselik el, ha valamit, valakit nem tudnak kijavítani, mivel ragaszkodnak a lehető legideálisabb megoldáshoz. Ez pedig nem egyszer feszültséget szülhet a környezetükben, ugyanis sokakat megsérthetnek, megbánthatnak.

A barátkozás sem megy feltétlen egyszerűen azoknak, akinek magas az IQ-ja: sokan esnek abba a hibába, hogy szeretnék megvillantani a tudásukat, miközben a társaság többi tagja kellemetlenül érzi magát, mert a felét sem érti annak, amiről éppen szó van. Senki sem szereti kevesebbnek érezni magát, éppen ezért a magas IQ-jú emberek között többen élnek elszigetelten, ami egyenes út lehet a depresszióig. Ha nem találnak olyat, aki hasonszőrű, valószínűleg inkább a magányt választják.

A legmegdöbbentőbb Sufiah Yusol esete, aki 12 évesen iratkozott be az Oxfordi Egyetemre, majd az államvizsga előtt abbahagyta az iskolát, és pincérnőnek állt, majd később call girlként dolgozott. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi és a kulturális nyomás, amellyel ebben az környezetben szembesült, meghaladta a megküzdési stratégiáit.

Kattints galériánkra, hogy megismerd az alacsony intelligencia jeleit!