Mi az oka annak, hogy felnőtt korban nem kötünk annyi barátságot, mint gyerekként vagy kamaszkorunkban? Min múlik, hogy valóban tartós lesz-e a felnőttkori barátság, vagy lassan elhal az ismeretség? Pszichológus válaszol.

Hova lettek a barátok?

Körülötted sokaknak van egy szilárd baráti társasága, de minimum egy-két jóbarátja, viszont a te környezetedben nincs olyan, akire számíthatnál, programokat szervezhetnél?

Gyerekkorunkban elég volt lecsattogni a játszótérre, és 1-2 óra múlva jó pár baráttal lettünk gazdagabbak, akikkel aztán hosszú éveken, évtizedeken keresztül barátok maradtunk. Az iskolában is gyorsan ment a barátkozás, sőt, fiatal felnőttként az első munkahelyünkön is – aztán valami megváltozott.

„Vagy az irodámban dolgozom vagy a családomról gondoskodom. Hogyan találjak időt új barátokra?” – ez a kérdés sokakban felmerül dr. Mark Travers pszichológus szerint, sőt, a home office miatt még inkább korlátozottnak érezhetjük a helyzetünket, ami az új kapcsolatok kiépítését illeti.

A barátkozás felnőttként sokkal körülményesebb lehet, mint gyerekkorunkban, ennek pedig számos oka lehet. Az esetek jelentős részében azonban egészen banális oka van: nem szabad alábecsülni a találkozásokhoz szükséges logisztikát, azaz azt, hogy a rendszerint sűrűn szervezett életünkbe bele kell illesztenünk egy új embert, időt és energiát kell rá szánnunk.

Akkor viszont, amikor még nem alakult ki a kötődés, a napjaink szervezése során könnyen a hátsó polcra tehetjük az új ismeretséget, ez pedig nyilván nem segíti a kapcsolat elmélyítését.

Mire figyelj, ha felnőttként kötnél barátságot?

A fő különbség a gyerek és a felnőtt barátságok között a spontaneitás. Gyerekként több lehetőségünk van új emberekkel találkozni, és új kapcsolatokat kialakítani. De ahogy az életkorunkkal együtt a felelősségünk is nő, a spontaneitás háttérbe szorul, és átveszi a helyét a tervezés.

Éppen ezért, ha csak a véletlenre hagyatkozol, amikor felnőttként próbálsz barátokat szerezni, az nagy eséllyel csalódáshoz fog vezetni. Egy, a Journal of Personal and Social Relationshipsben megjelent kutatás során megállapították, hogy azok, akik azt gondolják, hogy a barátság elsősorban a szerencsén múlik, rendszerint magányosabbak azoknál, akiknek az a meggyőződése, hogy a barátokért erőfeszítéseket kell tenni.

A pszichológus azt tanácsolja, hogy ha valóban komolyan gondolod, hogy egy jól működő baráti kört szeretnél kiépíteni magad köré, akkor minderre időt és energiát kell áldoznod, ugyanis magától nem fog működni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy neked kell menedzselni a teljes baráti kört, hiszen a barátság a kölcsönösségen alapul, de nem spórolhatod meg a saját részedet.

Kezdeményezz, és keresd a hasonló emberek társaságát!

Szervezz olyan programokat, amikhez szívesen csatlakoznak hasonszőrűek a környezetedből!

A lakóközösségeden belül is szervezhetsz grillezést, kirándulást, de rengeteg olyan társasjáték is van, amikkel felnőttként is nagyon jól lehet szórakozni – akkor is, ha még nem ismeritek egymást olyan jól. Ne aggódj, ha az első egy-két próbálkozásodra nem reagálnak annyian, amennyire számítottál.

Ha kitartó vagy, a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb ki fog alakulni egy kemény mag, akikkel szervezhettek közös programokat. Persze, azt észre kell venned, ha mindig, mindenhonnan visszapattannak az ötleted, akkor nem biztos, hogy a megfelelő emberek körében próbálkozol.

Vegyél részt szervezett utazásokon, tanfolyamokon, szakkörökön, azaz keress olyan szabadidős elfoglaltságokat, amik során hasonló érdeklődési körű emberekkel találkozhatsz. Az edzőteremben is megismerkedhetsz jó fej emberekkel, de a kutyasétáltatóban sem nehéz szóba elegyedni másokkal.

Légy nyitott!

A pszichológus szerint, ahogy idősödünk, úgy csillapodhat az a késztetés, hogy igazán közel engedjünk magunkhoz valakit, akivel most találkoztunk – még akkor is, ha jól megértjük magunkat vele. Nem vagyunk olyan felszabadultak és nyitottak felnőttként, mint egykor, és az énünk sebezhető része is csak néhány ember számára van fenntartva. Ez utóbbi egyébként teljesen természetes, nem is kell mindenki előtt sebezhetővé válnunk, a barátság azonban akkor tud elmélyülni, ha idővel felfedjük azt az oldalunkat is az új barátaink előtt, amit csak kevesen látnak.

Ezt a Psychological Bulletinben megjelent kutatás is alátámasztja, ami azt vizsgálta, mitől mélyül el egy barátság, és a végeredmény nem meglepő: azok a beszélgetések mélyíthetik el igazán a baráti kapcsolatot, amikor valakinek a titkainkról, vágyainkról és hibáinkról mesélünk.

Az sem mindegy, hogy valaki introvertált vagy extrovertált. Természetesen előbbi esetben különösen nehéz lehet az új barátok szerzése, de nem is kell olyan dolgokat megosztanod senkivel, amiktől kellemetlenül érzed magadat. A munkahelyi vagy a családdal kapcsolatos kihívások, egy-egy gyermekkori emlék, amit esetleg korábban még nem osztottál meg senkivel, de számodra kedves, vagy bármilyen személyes aprósággal is ablakot nyithatsz az új emberek felé, mégsem fogod kiszolgáltatottnak érezni magadat.

Kattints galériánkra! híres barátságokat mutatunk, ahol nagy a korkülönbség!