Borítókép: EQ kontra IQ - Melyik tesz sikeresebbé?

EQ kontra IQ - Melyik tesz sikeresebbé?

Technológia irányította világunkban egyre nagyobb szerepet kap a matematikai tudás, és a problémamegoldó képesség, mégis egyre többször szóba kerül, hogy az emocionális intelligencia fontosabb a gyerek jövője szempontjából, mint az intelligenciahányados.

KELLEMES PARTNER ÉS MUNKATÁRS

Daniel Goleman pszichológus becslései szerint az IQ a legjobb esetben is az élet sikerét meghatározó tényezők mindössze 20 százalékát teszi ki, míg más erők, mint például az EQ, a jólét, a temperamentum, a család képzettségi szintje és a tiszta szerencse felelős a megmaradó 80 százalékért. Ez azt jelenti, hogy bár a kognitív képességek – a verbális megértés, a memória, az érvelés és a feldolgozás sebessége – elméleti síkon a segítségünkre vannak, az igazi boldoguláshoz ezeknek az IQ-tulajdonságoknak olyan szociális és érzelmi készségekkel kell kiegészülniük, mint például a motiváció, a kitartás, az impulzuskontroll, az elhárító mechanizmus, az azonnali kielégülés késleltetésének képessége.

Egy érzelmileg kiegyensúlyozott ember azáltal érvényesül, hogy képes beazonosítani a saját emocionális szükségeteit, tudja, hogyan elégítheti ki azokat, felismeri mások szükségleteit is, és akár arra is képes, hogy asszertíven kommunikálja, ha nem tud/akar megfelelni azoknak. Egyszerűbben fogalmazva: elfogadja önmagát és másokat, jól érzi magát a bőrében, ezért könnyű és kellemes vele együtt lenni, élni vagy épp dolgozni.

MAGASABB EQ, JOBB EREDMÉNYEK

Goleman volt az első, aki a figyelmet az EQ fontosságára irányította 1995-ös, Emocionális intelligencia című könyvével. Azt állította, hogy az érzelmi intelligencia, vagyis az érzelmekkel való bánás képessége fontosabb, mint az IQ. Bár a kijelentés máig sok, pszichológusok közötti vita forrása, úgy tűnik, az EQ valóban fontos tényezője a tudományos vizsgálódásoknak. A könyv kiadása óta számos újabb tanulmány mutatott rá, hogy az EQ előre jelezheti kapcsolataink jövőbeli sikerességét, mentális egészségünket és életminőségünket. Az is bebizonyosodott, hogy a magas EQ-val rendelkező gyermekek magasabb színvonalon teljesítenek, hosszabb ideig maradnak az oktatásban, és egészségesebb döntéseket hoznak (például kevésbé valószínű, hogy káros szokásaik alakulnak ki). Tanárok arról számoltak be, hogy a magas EQ-val rendelkező diákok együttműködőbbek, és jobb vezetővé válnak az osztályközösségben. A magas érzelmi intelligencia nagyobb garancia arra, hogy az illető a karrierjében is sikeres lesz.

Egy ikonikus tanulmány nyomon követte a magas EQ-val rendelkező diákokat gyermekkoruktól egészen idősebb korukig, és azt találta, hogy azok, akik jelentősebb felnőttkori karriersikerekkel büszkélkedtek, nagyobb akaraterővel, kitartással és teljesítési vággyal rendelkeztek. Egy másik ismert kísérletben egy szem pillecukrot adtak gyerekeknek, és választás elé állították őket, megeszik-e most, vagy várnak, és akkor kettőt kapnak. A pillecukorteszt bebizonyította, hogy a sikeres élethez elengedhetetlen a várakozni tudás: aki kellő önuralommal rendelkezik, várhatóan magasabb pontszámot ér el az egyetemi felvételin, szilárdabb lesz az önbecsülése, könnyebben kezeli a stresszt és a fájdalmas érzéseket.

MILYEN MAGAS A GYERMEKEM EQ-JA?

„Azok a gyerekek, akik kihasználják az érzelmi intelligenciához kapcsolódó készségeiket, első lépésként felismerik és képesek megnevezni a megtapasztalt érzelmeket. Így annak is tudatában vannak, hogyan hat rájuk bizonyos érzelem vagy helyzet, és hogyan hatnak ők másokra. Képesek egy-egy nehéz helyzetben is józanul gondolkodni, és gyakran látják inkább félig telinek a poharat, mint félig üresnek”

– mondja dr. Skita Erika, az Érzelmi intelligenciagyakorlatok szerzője, EQ Certified tréner. Az „Értsünk szót” társalapítójaként az elmúlt 8 évben folyamatosan azon dolgozik, hogy a szülők számára ne csak a tanfolyamaik nyújtsanak segítséget, hanem otthon, önmaguk is képesek legyenek elindítani és fenntartani az érzelmi intelligencia integrálását a mindennapjainkba. A szakember szerint az érzelmileg intelligens gyermekek erős empatikus készségekkel is rendelkeznek.

„Megértést mutatnak más nézőpontja és érzelmei iránt, így remekül kezelik a konfliktusokat, hiszen el tudják fogadni az ellenkező nézőpontok mögötti érzelmeket is.”

AZ ÖT ÉRZELMI KÉSZSÉG KATEGÓRIÁJA
  1. Képesség felismerni és megnevezni saját érzelmi állapotunkat; megérteni a kapcsolatot érzelmeink, gondolataink és tetteink között.
  2. Képesnek lenni kontrollt gyakorolni érzelmeink felett, illetve a nem kívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabbak irányába eltolni.
  3. Annak képessége, hogy tudatosan kerüljünk olyan érzelmi állapotba, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet. (Önmotiválás.)
  4. Képesség mások érzéseinek azonosítására, érzékenynek lenni azokra, illetve képesnek lenni a befolyásolásukra.
  5. Képesség kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására.

HOGYAN MÉRHETŐ AZ EQ?

Az egész életünkben jellemző intelligenciahányadosunk körülbelül 17 éves korunkra alakul ki, ekkortól mérhető is tesztekkel. De mi a helyzet az EQ-val? 7 éves kor alatt nem igazán jellemző az EQ mérése, de a Six Seconds nemzetközi, emocionális intelligenciával foglalkozó szervezet kifejlesztett egy olyan kérdőívet, amelyet a felnőtteknek kell kitölteniük – a gyermekükről szóló megfigyeléseik alapján. A 7–18 évesek emocionális és szociális kompetenciái már mérhetők különféle érzelmiintelligencia-kérdőívek serdülőknek készített változataival. A Bar-On érzelmiintelligencia-kérdőív például az öntudatot, az önkifejezést, a szociális és interperszonális kapcsolatokat, az érzelemmenedzsmentet és -szabályozást, az érzelmi alkalmazkodóképességet vizsgálja. A Mayer–Salovey–Caruso Érzelmi Intelligencia Teszt fiataloknak készült változata a serdülőkorúak érzelmi észlelését és kifejezőkészségét, az érzelmek felhasználását és azok megértését – a konzekvenciáival együtt –, valamint az érzelmek szabályozásának képességét méri. A tesztet magas pontszámmal teljesítőknél egészségesebb pszichikai funkciókat mutattak ki, magasabb társadalmi kompetenciájúnak találták őket, mind az önértékelésük, mind a tanáraik értékelése alapján, emellett magasabb tanulási teljesítményre voltak képesek.

ÉRZELMI INTELLIGENCIA AZ ISKOLÁBAN

Ma már rengeteg kutatás foglalkozik a szociális és érzelmi kompetenciák és az iskolai teljesítmény közötti kapcsolattal. A Schutte-féle önbeszámolós érzelmiintelligencia-skálán elért pontszámok például előrejelzik az év végi tanulmányi átlagot. Más kutatások szerint az érzelmi intelligencia csak az alacsonyabb elméleti intelligenciával rendelkező diákok esetében befolyásolja az iskolai teljesítményt, valamint az érzelmi intelligenciának nincs megfigyelhető hatása a matematikai és természettudományos teljesítményre. Ám hatást gyakorolhat azokra a tantárgyakra, melyek egyfajta érzelemfüggő tudást követelnek meg, mint például az irodalom és a művészetek. Kutatások azt is megmutatták, hogy az alacsony elméleti intelligenciával jellemezhető diákok számára a tanítási órákra való felkészülés több problémát okoz, illetve nagyobb szorongással jár. Esetükben a magasabb érzelmi intelligencia a stresszhatásokkal való hatékonyabb megküzdésen keresztül segítheti elő a jobb teljesítményt. Az Egyesült Államokban már az oktatásban is bevezették az érzelmi intelligencia fejlesztését. A Yale emocionális intelligenciával foglalkozó központja kifejlesztett egy úgynevezett RULER programot az iskolák számára. Ez annak gyakorlására irányul, hogy a gyerekek felismerjék és pontosan azonosítsák az érzelmeket önmagukban és másokban, megértsék az érzelmek okait és következményeit, megfelelően kifejezzék és hatékonyan szabályozzák az érzelmeiket. A program során növekedést mutat az EQ és a szociális készségek, a vezetői képességek, miközben az aggodalom, depresszió és a diákok közötti zaklatás mértéke csökken.

ÍGY FEJLESSZÜK A GYERMEK EQ-JÁT

BESZÉLGESSÜNK JÁTÉKOSAN AZ ÉRZELMEKRŐL:

„Ha például feltesszük a kérdést egy ovis-kisiskolás gyermeknek, hogy szerinte mit érezhet egy tűzoltó az égő ház előtt, ahová be kell lépnie, nagyon érdekes beszélgetést indíthatunk el” – állítja dr. Skita Erika. „Innen aztán át lehet kötni a saját érzelmekhez – ha például azt mondja, hogy bátorságot érez, akkor megkérdezhetjük, ő mikor érezte magát legutóbb bátornak. Könnyen lehet, hogy olyan történetekis előkerülnek így, amelyekről addig nem hallottunk. Ez nagyon fontos cél. Ahogy a legutóbbi, szülőknek tartott tanfolyamunkon a résztvevők is megfogalmazták: beszéljünk az érzelmeinkről – ne csak a gyerekünk érzelmeiről, de tanuljuk meg kommunikálni a sajátunkat is.” Az otthoni gyakorlást segíthetik a különféle érzelmi intelligenciát fejlesztő játékok. „Az Értsünk szót, 48 játékos gyakorlatot bemutató füzetének, 48 kártyából álló érzelmi kártyacsomagjának és EQ-mesekönyvének segítségével természetesen, kényszer és elvárás nélkül tudjuk megidézni az érzelmeket, és elindíthatjuk az erről szóló kommunikációt.”

MESÉLJÜNK SOKAT:

a mese fejleszti a belső képzeletvilágot, segíti az érzelmi átélést; a mesélés pedig olyan meghitt légkört teremt, amelyben a gyermek megpihenhet. Vannak kifejezetten érzelmi intelligenciát fejlesztő mesekönyvek, így dr. Skita Erika és Turáni Szabolcs A kristály nyaklánc nyomában című mesekönyve, illetve dr. Kádár Annamária mesepszichológiai könyvei, melyek segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban.

A MINTÁK MI, SZÜLŐK VAGYUNK:

Azok a gyerekek, akiknek egészséges a kötődésük a szüleikhez, és biztonságos környezetben nőnek fel, sokkal könnyebben fejezik ki az érzelmeiket, mint azok, akik folyamatos elutasítást tapasztalnak. Azt is kimutatták, hogy az emocionálisan intelligens szülők emocionális intelligens gyerekeket nevelnek, mivel érzelmileg támogató és stabil környezetet teremtenek a gyermekeik számára. Válaszolnak gyermekeik érzelmi szükségleteire, bátorítják az érzelmi kifejezésüket, címkézik az érzelmeket, gyakran beszélnek gyermekeikkel aktuális érzelmi állapotukról(fontos, hogy ez nem a konkrét részletek kiteregetését jelenti, hanem az érzelmekét, és az azokkal való megküzdési stratégiákét). „Az érzelmi intelligencia részben velünk született, mégis képlékeny, folyamatosan alakítható készségterület” – mondja dr. Skita Erika. „Nem meglepő tehát, ha azok a gyerekek mutatják a magas érzelmi intelligencia jeleit, akik a szüleiktől is ilyen mintát láttak.” Ezzel szemben az elhanyagoló, erőszakos környezetben felnövő gyermekek kevésbé rendelkeznek fejlett emocionális képességekkel, a bántalmazott gyermekek pedig túlszabályozhatják, vagy épp alulszabályozhatják érzelmeiket.