Aki fogyni szeretne, egyen egészségesen és mozogjon sokat – ezt mindenki tudja, valahogy mégis nagyon-nagyon kevesen képesek tartósan elérni azt a testtömeget, amit szeretnének. Miért van ez? Hát többek között azért, mert az étvágy nem olyan könnyen szabályozható, mint elsőre látszik.

Pedig itt lehet a kutya elásva, mármint abban a képességünkben, hogy fel tudjuk-e mérni, mennyire vagyunk éhesek és mennyi tápanyagra van még szükségünk. Itt jön be a képbe az Éhséghányados, ez a pofonegyszerű, mégis zseniális eszköz, amelyet Keri Glassman amerikai dietetikus talált fel arra a célra, hogy könnyebben meg tudjuk állapítani „az éhségi szintünket”.

A kalóriaszámlálás és a testtömegmérés nem egyszerűen fárasztó és/vagy frusztráló, hanem ahhoz sem elégséges, hogy ki-ki feltérképezze teste valódi szükségleteit. „Ha épp nem volt időd edzeni, elképzelhető, hogy egy fél szendvics elég ebédre. Ha egész nap rohangáltál, a szokásos délutáni nassnál esetleg többre lesz szükséged” – magyarázza példákkal a dietetikus, hogy az étvágy nem minden nap alakul egyformán.

Na de mit jelent az Éhséghányados (Hunger Quotient, a továbbiakban HQ) alkalmazása a gyakorlatban? Nem fogod elhinni, de tényleg ennyire egyszerű: egy 1-től 10-ig tartó skálában kell gondolkoznod, ezen kell bejelölnöd (fejben), hogy épp mennyire vagy éhes. Ennek segítségével a nap bármelyik szakában csekkolhatod, magyarul tudatosíthatod, hogy eljött-e az étkezés ideje. A 10-es azt jelenti, hogy az éhhalál küszöbén állsz és a legszívesebben egy ültő helyedben felfalnál egy fél disznót. Az 1-es természetesen azt jelenti, hogy majd' kipukkadsz.

Ha nassolhatnékod van, a HQ-d megmondja neked, hogy valóban éhes vagy-e, vagy csak érzelmi okokból támadt kedved a falatozáshoz. Mi több, étkezés közben is figyelheted a HQ-dat, és tudhatod, hogy mikor hagyd abba.

A HQ-módszer kiváló antidiéta: a dietetikus szerint soha többet nem kell úgy érezned, hogy lemondasz valamiről, hiszen mindenből tényleg csak annyit fogyasztasz, amennyit a fizikai étvágyad diktál. Nyugodtan elfogyaszthatsz bármit, amit megkívánsz, amennyiben a HQ-dra hallgatva bármikor félbe tudod hagyni (vagy eleve egy kicsit kevesebbet tálalsz fel magadnak, mint amennyit megszoktál). Nyilván ez a legnehezebb rész ennek a módszernek az alkalmazásában, de a dietetikus szerint gyakorlat teszi a mestert.

Például ha étkezés közben úgy érzed, nemsokára jóllaksz, de még félig tele a tányérod, tedd le a villádat egy percre és figyelj a tested jelzéseire, tanácsolja Glassmann. Ha el tudod tenni az ebéded megmaradt felét későbbre, ez azt is jelenti, hogy nem kell fölöslegesen tartanod attól, hogy később éhen maradsz. Ha vacsora előtt újra éhesnek érzed magad, nyugodtan bekaphatsz egy falat gyümölcsöt, sajtot vagy bármit, ami kis mennyiségben áll rendelkezésedre.

Tehát ne adjátok fel elsőre, gyakoroljatok, próbáljatok ráérezni – és aztán számoljatok be nekünk arról, hogy nálatok bevált-e ez a módszer!