A sportolók is imádják! Jobban teszed, ha te is gyapjú ruházatban edzel!

Borítókép: A sportolók is imádják! Jobban teszed, ha te is gyapjú ruházatban edzel! Forrás: Getty Images (Klaus Vedfelt)
A merinó gyapjú a Spanyolországból származó merinó juhfajta bundája, hosszú évszázadok nemesítésének eredménye. Az állat tartása később Új-Zélandon és Ausztráliában is elterjedt, és innen indult el a merinói gyapjú világhódító útja. Hogy miért lett olyan népszerű a kötött ruhaneműkön túl is? Ebben a cikkben eláruljuk.

A gyapjú a lehető legvékonyabb, finomszálú anyag, minőségével és puhaságával a csúcsot képviseli. Kiváló hőszabályozás jellemzi: rendkívül jó hőszigetelő, így a hideg télen melegen tart, a környezettel kölcsönhatásba lépve pedig képes hőt is leadni, így hűvösen tart a nyári időszakban is. Másik prémium tulajdonsága a légáteresztő képessége, mivel a szövet finom szerkezete lehetővé teszi a levegő áramlását. Ez pedig segít elkerülni a túlzott izzadást, a kellemetlen szagok kialakulását, és gátolja a baktériumok elszaporodását is. Az anyag egyszerre elasztikus és rugalmas, így könnyedén alkalmazkodik a testhez, biztosítva a kényelmet és a mozgásszabadságot.

Gyapjúban edzeni, elment az eszed? – Nem, most jött meg!

Az 1980-as évek eleje óta a legtöbb sportruházat szintetikus szöveteket használ: poliésztert, nejlont, elasztánt és poliamidot. Nem számít, milyen kreatív kifejezéssel állnak elő, mindegyik kőolaj alapú és káros a környezetre. A merinó gyapjú viszont 100%-ban természetes, megújuló, és a juhokat sem zsákmányolja ki. Próbáld meg ugyanezt elmondani a kőolajról.

Forrás: Getty Images (Sebastian Condrea)

A szintetikus anyagok megérkezéséig a merinó gyapjút a világ legjobb sportolói használták közel egy évszázadig. Egyetlen laboratórium sem tudott olyan szálat létrehozni, amely nagyobb teljesítményt nyújt, mint a merinó gyapjú. Egyetlen szintetikus szál sem szívta fel a kipárolgást, nem taszította természetes módon a vizet, nem volt tűzálló, szagtalan, vagy nem nyújtott védelmet mind hideg, mind meleg éghajlaton.

Míg a gyapjú néhány hónapon belül lebomlik a hulladéktárolóban, a szintetikus szálak esetén ez több száz évig tart. Sokkal rosszabb, hogy minden mosáskor több millió mikroműanyagot bocsátanak ki vizeinkbe, amelyek végül a táplálékláncon keresztül visszakerülnek a testünkbe. Nem csoda, hogy a piac megérett a merinó gyapjú visszatérésére.

Hőtartó és nedvességelvezető tulajdonságait évezredekkel ezelőtt felismerték már: az ősi olimpiai játékok során például a görög atléták gyapjúval bélelt szandálokat viseltek, hogy megvédjék lábukat a hidegtől, az 1890-es és 1980-as évek között pedig használták kerékpározásban, fociban, hegymászásban és a katonaságban. Minden kerékpáros – akár amatőr, akár profi – körülbelül 80 évig viselt gyapjút. 1900 és 1983 között minden Tour de France győztes gyapjút viselt. A sportolók tudták a gyapjú előnyeit a sportban. A hegymászóknak volt egy mondásuk: „a gyapot megöl”. Ez azt jelentette, hogy ha a pamutruházat és zokni nedves lett és maradt, megfagyasztotta a hegymászókat a hideg hőmérsékleten. A gyapjú nem tartja meg a vizet, mint a pamut – vagy láttál már gyapjútörülközőt? A Mount Everest legkorábbi hegymászói gyapjút viseltek, és az anyag ismét teret nyer a világ tetején.

Forrás: Getty Images (Betsie Van der Meer)

Nincs zsugorodás, de sok a bűz

Egyetlen laboratórium sem tudott olyan szálat létrehozni, amely nagyobb teljesítményt nyújt, mint a merinó gyapjú. Bár a gyapjút széles körben használták a 20. század nagy részében, abban az időben közel sem volt olyan fejlett a technológia, mint ma. Az 1990-es évek előtt a gyapjút kézzel kellett mosni, durvább szemű és nehezebb kötésű volt. Amikor a poliészter az 1980-as évek elején megszerezte piaci részesedését a sportruházatban, az emberek értékelték az előnyeit: a szövetek könnyűségét, szilárdságát és tartósságát. Cserébe elfogadták, hogy a ruhák nem szívják fel az izzadságot, és azt is, hogy az ember gyorsan büdösödni kezdett, és ennek megfelelően gyakran kellett mosni. Az előnyök meghaladták a hátrányokat: a poliészter sokkal olcsóbb volt, mint a gyapjú, különböző módon használható, könnyen festhető és nyomtatható. Hogyan versenyezhetett volna a gyapjú ezekkel az előnyökkel?

Az 1990-es években a Woolmark szervezet kifejlesztette a Total Easy Care kezelést, amely lehetővé tette a merinó gyapjú gépi mosását. Körülbelül ugyanebben az időben sokkal vékonyabb, 17,5–19,5 mikronos darabszámú fonalak váltak elérhetővé. Ez hatalmas paradigmaváltást okozott a gyapjú használatában: a karcos, durva gyapjú napjai véget értek. Ma bárki, aki merinó gyapjúból készült ruhát vesz fel, csodálkozik, és gyakran alig hiszi el, hogy gyapjúból készült például a sportruházata. A kényelem és a könnyű kezelhetőség csak az egyik oka annak, hogy a merinó gyapjú visszatért a piacra. Mint említettük, a másik ok az ökológiája: a merinó gyapjú nemcsak a sportban támogatja a csúcsteljesítményt, hanem a fenntarthatóság szempontjából abszolút csúcsteljesítmény.

Tehát ahogy régen, úgy ma is jó választás a gyapjú a sportoláshoz, a technológiai fejlődés pedig még kényelmessé is tette a gyapjúruházatot. Tégy egy próbát! Sportolj gyapjúban!

forrás 1., forrás 2.

Nézd meg a lenti galériánkat is! 6 szuper hasznos tipp, ha futással szeretnél fogyni. Ezeket érdemes megfogadnod!