Ez a cikk az ÉVA Magazin 2017-es 3. lapszámában jelent meg először „Röviden a felszívódási zavarról" címmel.

Tudtad, hogy a korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

TÜNETEK, OKOK, GYÓGYMÓDOK

„Bár sokszor összekeverik az emésztési zavarral, két különböző jelenségről van szó – magyarázza dr. Vizer Gábor, a keszthelyi Várkert Klinika gasztroenterológusa. – A két folyamat oka teljesen más, de a két betegségcsoport elsődleges tünetei szinte teljesen megegyeznek, ezért öndiagnózis során a legtöbb beteg arra a következtetésre jut, hogy neki emésztési problémája van. Emésztési zavarról akkor beszélünk, ha az emésztőenzimek mennyisége csökken (ez legtöbbször a hasnyálmirigy különféle megbetegedései következtében alakul ki), de az ok epeürülési probléma, ritkán gyomorsavhiány is lehet. Az emésztés mechanikus és biokémiai folyamatok eredménye. A mechanikus folyamat az étel feldarabolásából és továbbításából (azaz a rágásból, nyelésből) áll, a biokémiai folyamatok során pedig a különböző tápanyagok lebontódnak az emésztőrendszeren belül. A már megemésztett alkotórészek a vékonybélbe jutnak, onnan kell felszívódniuk.”

Ha a táplálékok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) emésztése megfelelő, de a felszívódás helyéről, vagyis a vékonybélből nem tudnak kielégítően bekerülni a véráramba, felszívódási zavarról beszélünk. Ilyenkor a tápanyagok a vastagbélbe kerülnek, s végső soron „haszontalanul” kiürülnek a széklettel. A felszívódási zavart tehát a vékonybél betegségének tartjuk. A vékonybél szinte centiméterről centiméterre más-más anyag felszívódásáért felelős. A problémás terület nagysága és elhelyezkedése határozza meg, hogy az adott egyénnél milyen anyag nem szívódik fel, és ezáltal milyen tüneteket okoz a felszívódási zavar.

FIGYELMEZTETŐ JELEK, TÜNETEK

Elsődleges tünetei hasmenés (zsírfényű, nagy tömegű, lágy székletek), bélgáz, puffadás, nagyfokú fogyás, de emellett nagyon sokfajta másodlagos tünettel is találkozhatunk, attól függően, hogy melyik a problémás vékonybélszakasz, azaz hogy milyen hiányállapot alakult ki a szervezetben. Sok embernél csak a másodlagos tünetek előfordulása rendszeres, és ez megnehezíti a diagnózis felállítását, illetve a megfelelő szakorvos felkeresését is késlelteti. A beteg megpróbálja máshogy orvosolni a problémát: vasat, vitaminokat szed. Fehérjehiány esetén vizenyősség tapasztalható a szervezetben, gyakran az alsó végtagok ödémásak lesznek.

Vashiány a vas elégtelen felszívódása esetén léphet fel, ekkor a betegnél vashiányos vérszegénység is kialakulhat, amelyből aztán egyéb tünetek is fakadhatnak. Ilyenkor fáradékonyságot, gyengeséget, súlyosabb esetben nehézlégzést említenek a páciensek, férfiaknál potenciazavar is kialakulhat. A vitaminfelszívódási zavarok közül a leggyakrabban a D-, illetve a B-vitaminok felszívódásának elmaradásával találkoznak az orvosok.

DEPRESSZIÓ IS FELLÉPHET

Kevés olyan beteg van, aki eljut odáig, hogy fennálló depressziójával gasztroenterológushoz forduljon. Pedig egyre többször fedezhető fel az összefüggés a depresszió és a felszívódási zavar között. Sokan ráfogják rossz közérzetüket az átlagosnál hosszabb ideig tartó „tavaszi fáradtságra”, pedig ma már orvosilag szinte nem is indokolt tavaszi fáradtságról beszélni. „Régen – akár 20–30 évvel ezelőtt – a hosszú téli időszakban nem álltak még rendelkezésünkre igazi tápanyagforrások, zöldségek, gyümölcsök, de ma már a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekvők télen sem szenvednek a tápanyagbevitel csökkenésétől, tehát nem reális a hetekig elhúzódó tavaszi fáradtság egyikünknél sem” – mondja dr. Vizer Gábor.

MI TÖRTÉNIK PONTOSAN?

A vékonybél belsejét vékonybélbolyhok, illetve mikrobolyhok alkotják, nem egy sima falú csövet kell tehát elképzelni, hanem inkább egy gyapjúkesztyű ujját – magyarázza szakértőnk. – A bélbolyhok miatt a felszívófelület nagyságrendekkel nő. Felszívódási zavar akkor alakulhat ki, ha a vékonybél hossza csökken, vagy a hosszúság normális ugyan, de a felszívófelület csökken, vagy bizonyos gyulladások a vékonybél egyes részeit alkalmatlanná teszik a feladatukra.

A BETEGSÉG OKAI

A vékonybél fertőzései (baktérium, vírus, egyéb egysejtű élősködők, paraziták, férgek) gyulladást okozva „legyalulják” a bélbolyhokat, így a felszívófelületet csökkentik, a felszívódást átmenetileg meggátolják. Gyógyszerek segítségével ezeket a kórokozókat ki lehet irtani, utána általában egy hónap alatt regenerálódnak a vékonybélbolyhok. Vékonybélgyulladás kialakulhat autoimmunitás, radioaktív sugárfertőzés (sugárkezelés) miatt is. A felszívódási zavar hátterében a Crohn-betegség nevű, autoimmun fekélyes gyulladás is állhat, amely a tápcsatorna bármely szakaszán (a szájüregtől a végbélnyílásig) előfordulhat, ám leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszát (terminális ileum) érinti. Időnként a hosszú vékonybélszakaszra is kiterjedhet, jelentős felszívódási zavart okozva. Az elmúlt két évtizedben az évenkénti új esetek száma drámaian nőtt. Néha a diagnózis felállítása nehézkes, sok évbe is telhet.

A lisztérzékenység (cöliákia) is felszívódási zavart okozó autoimmun vékonybélgyulladás, mely a vékonybél szájüreg felőli harmadát érinti. Egyes epidemiológiai felmérések szerint a cöliákia a fejlett társadalmakban már 10 százalékos előfordulást mutat. Itt gyógyulás a gluténmentes étrend szigorú betartásától várható. Más esetekben vékonybéldaganatok, –polipok, -gyulladások, többszöri bélelzáródások, bélelhalások miatt végzett, hosszú vékonybélszakaszt eltávolító műtétek okoznak rövidvékonybél-szindrómát – ezeket szintén felszívódási zavar kíséri.

KIVIZSGÁLÁS, KEZELÉS

Dr. Vizer Gábor gasztroenterológus hetente találkozik olyan esetekkel, amelyeknél komolyan felmerül a felszívódási zavar lehetősége. Ilyenkor először teljes vérképet készítenek, amelyből további konkrét gyanúk is kirajzolódnak. Újabb vérvételből megnézik a folsav-, a B12-vitamin- és a D-vitamin-szintet, illetve azt is megállapítják, hogy fennáll-e lisztérzékenység. Ezenkívül lényeges laboratóriumi teszt a széklet emésztettségi vizsgálata is. Ezek után gyakran végeznek vékonybél-biopsziát, esetleg hasnyálmirigyfunkciós vizsgálatokat, hogy el tudják különíteni a felszívódási és az emésztési zavart. A kezelés során az okot gyógyítják, a gyulladást kezelik vagy antibiotikumot adnak a páciensnek. Speciális infúziós terápiával ma már a vékonybél nagy részének elvesztése esetén is majdnem teljes életet tudnak biztosítani az orvosok.

A KÜLÖNFÉLE VITAMINKÉSZÍTMÉNYEK FELSZÍVÓDÁSI HATÉKONYSÁGA

Vizer doktor szerint a 21. századi komplex vitaminkészítmények teljes egészében fedezik a napi vitaminszükségletet, legyen szó bármilyen gyógyszermárka termékéről. Ezen felül mindig van egy-egy trend, amely az orvosok között is nagyobb teret kap – amilyen most a D-vitamin pótlására irányuló törekvés –, de ezek idővel lecsengenek. Azt azonban fontos megjegyeznünk, hogy egy-egy vitaminhiány okozta súlyosabb tünet megjelenése esetén nem árt felszívódási zavarra gyanakodni, és a gyógyszertár vitaminrészlegének felvásárlása helyett orvoshoz fordulni. A patikás megoldás olyan, mintha lyukas vödörbe töltenénk a vizet. Bármennyit öntsünk is bele, a legnagyobb része kifolyik a lyukon.

Galériánkban a 12 legjobb B12-ben gazdag élelmiszert mutatjuk be!