Borítókép: Éjjel-nappal dolgoztam, míg a pasim azt hazudta, egy regényen dolgozik Forrás: pixabay.com

Éjjel-nappal dolgoztam, míg a pasim azt hazudta, egy regényen dolgozik

Rebeka úgy járt, mint Gwyneth Paltrow. Csak ez a való élet.

Emlékeznek A nő kétszer című Gwyneth Paltrow-filmre? Produkáltam egy kísértetiesen hasonló felállást az exbarátommal. Ketten együtt nagyot mentünk. A svindler és a balek.

Fiatalon ismerkedtünk meg, még egyetemista korunkban. Mindketten magyar szakra jártunk, Ákos igazi lánglelkű költő volt, tehetséges, kócos, csillogó szemű Jim Morrison-klón. Odavoltak érte a lányok a szemináriumokon, nekem pedig dagadt a keblem, hogy a sok rajongó közül éppen engem választott ki. Még nem tudtam, hogy nagy árat kell fizetnem ezért a karizmatikus figuráért.

Ákos még az egyetem alatt kezdte írni élete regényét. Egy-két verse már megjelent itt-ott, no nem mérvadó helyeken, csak egyetemi lapocskákban, de ő rendületlenül hitt benne, hogy még sokra viszi. És a hév, a szenvedély engem is magával ragadott. Mellszélességgel támogattam. Munkát vállaltam a tanulás mellett, hogy ő teljesen az írásnak szentelhesse magát. Amikor végeztünk a suliban, a szüleimtől kapott lakásomba költöztünk, én pedig direkt olyan állást kerestem, ami kettőnket is eltart. Nem kérdőjeleztem meg soha semmit. Ha Ákos megmutatta, amit alkotott, örömmel elolvastam. Ha nem akarta megmutatni, az is rendben volt. És egyre többször fordult elő az utóbbi.

Két éven át tartott ez így. Robotoltam látástól vakulásig. Hullafáradtan estem haza esténként. Ő mindig kipihent volt és jókedvű. Hogy ment az írás? Remekül. Mutatsz valamit? Majd. Éreztem, hogy valami nincs rendben. Miért van az, hogy én kigürcölöm a belemet, ő meg egész nap itthon ül, és üres papírok között kávézgat? Mert azt persze elvárta, hogy főzőcskézzek is, meg hozzak neki mindenféle finomságot. Ha hébe-hóba elment a közértbe, olyan cirkuszt csapott hozzá, mintha valami hőstettről lenne szó. A pénzért, a rengeteg extra munkáért soha köszönetet nem mondott. Biztos volt benne, hogy neki, a zsenipalántának mindez alanyi jogon jár.

Egy meleg nyári napon korábban mentem haza a szokásosnál. Nem, nem a metrót késtem le, mint a filmben, egyszerűen elfogyott a munka aznapra. A főnök látta, milyen fáradt vagyok, ezért hazaküldött. Sétáltam egyet a parkban, élveztem a napsütést, sütit vettem az élettársamnak, és vidáman toppantam a lakásba dél körül.

Még csak be se csukták a hálószoba ajtaját. Ott feküdt a pucér nő a közös ágyunkban, a feneke kivilágított a szatén ágyneműből. Ákos egy szál alsónadrágban szendergett mellette. Bénultan álltam a küszöbön, ezek ketten meg olyan mélyen aludtak, hogy egy ideig észre sem vettek. Biztosan nagyon kimerítő volt a szex.

Végül csak felébresztettem őket egy hatalmas ajtóbecsapással. Ákos megpróbált magyarázkodni, de egy szavát sem hittem el. A nő elmenekült, én meg hangosan bőgve követeltem a regényt. Ha már másokkal dugsz, legalább annyit bizonyíts be, hogy az áldozatom nem volt hiábavaló. Hogy nem csak azért dolgoztam ennyit, hogy te közben efféle módon múlasd az időt.

Nem tudott mutatni semmit. Az elmúlt két év alatt szinte egy sort sem írt. A szeretője egy éve volt meg.

. Inspirációnak tartotta, magyarázta komoly pofával, de sajnos nem sikerült kifacsarnia belőle semmit. Ahogy belőlem sem. Lehet, hogy neki egyedül kéne élnie, mélázgatott a monológ végén. Akkor talán megjönne a várva várt ihlet.

Még aznap kihajítottam az ajtón bőröndöstül. Halálra volt sértve, nem értette, miért csinálok ebből akkora ügyet. Ahogy hallottam, két héten belül összeszedett magának egy másik fiatal csajt, aki rajongva bámulta őt, a lánglelkű művészt. Én csak szánalmat éreztem. És dühöt önmagam iránt, hogy éveken keresztül bedőltem egy amorális csalónak.

Galériánkban utánaolvashatsz a Netflix-doksi részleteinek!