Kislányok könnyei vagy vízzé változtatott medvék alakították a Tiszát? Érdekes legendák nyomába eredtünk

Borítókép: Kislányok könnyei vagy vízzé változtatott medvék alakították a Tiszát? Érdekes legendák nyomába eredtünk Forrás: Getty Images
Hazánk második legnagyobb folyója, a Tisza, mely a Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából Ukrajnában keletkezik, majd érinti Romániát, Magyarországot, Szlovákiát és Szerbiát, végül a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik, tudhatjuk ezt, ha kifejezetten a földrajzi tényeket vesszük alapul. A mondavilág azonban számos legendával magyarázza a Tisza keletkezését. Dőljetek hátra, és élvezzétek ezeket a mesés történeteket!

A Tisza keletkezését számos legenda övezi, nevét a szkíták, szlávok, kelták és trákok nyelvéből is próbálták levezetni, de sajnos nem jártak sikerrel. A folyó gyakran szerepel népdalokban és versekben, melyekben általában szeszélyes, vad, szőke és kanyargós folyóként emlegetik. Mivel teljes hosszában a történelmi Magyarország területén folyt, 1920-ig a „legmagyarabb folyónak” nevezték.

Mint az őrült, ki letépte láncát,

Vágtatott a Tisza a rónán át,

Zúgva, bőgve törte át a gátot,

El akarta nyelni a világot!
Petőfi Sándor: A Tisza
Forrás: Getty Images
A Tisza környéke nemcsak természeti csodákat, de mesés történeket is rejt!

Amikor a Jóisten megfeledkezett a Tiszáról

Benedek Elek elmondása alapján, amikor az Úristen megteremtette a világot, először a hegyeknek, réteknek, erdőknek talált helyet, majd végül a tengereknek, tavaknak, folyóknak és patakoknak is, de a Tisza a sor végére maradt. A folyó szomorúan kérdezte, hol lesz az ő helye, mire az Úristen azt felelte, hogy megfeledkezett róla, de Gábort, a magyar arkangyalt megkérte, hogy teremtsen helyet a Tiszának, aki aranyos ekével és egy szamárral barázdát húzott. A monda szerint a folyó kanyargását az adta, hogy a szamár a harapnivalók miatt folyton letért az útról.

A két medve

Krúdy Gyula nyomán maradt fent az a népmonda, mely szerint réges-régen lakott egy jótündér az aknaszlatinai sóbányában, aki nagyon szerette a magas hegyek között élő barátságos és békés népet, a ruszinokat. Egyszer azonban két gazfickó került a környékre, aki sanyargatta a ruszinokat, akik a jótündérnek panaszolták el bánatukat. A tündér emiatt olyan haragra lobbant, hogy az egyik gazembert fehér, a másikat pedig fekete szőrű medvévé változtatta. A helyzet azonban nem lett jobb, mert a medvék nemcsak az embereket nem hagyták békén, de még a jószágaikat is felfalták. A békés nép nem tudott mit tenni, úgy döntöttek, hogy új hazát keresnek maguknak, de a tündér nem akarta őket elengedni. Elhatározta, hogy vízzé változtatja a két gazfickót, mert az hatalmával az embert szolgálja. A medvék éppen a Tatár-hágó környékén, a hegyekben futottak, amikor mindketten vízzé változtak, amitől annyira megijedtek, hogy egymásról nem tudva sebesen lefutottak a hegyről. A Rahónál találkoztak, és egybefolytak, és a monda szerint a fehér medvéből lett a Fehér-Tisza, a feketéből pedig a Fekete-Tisza, a két folyó ágából pedig a Szőke Tisza.

Az ikergyermekek

A Fekete- és Fehér-Tisza nevének eredetével kapcsolatban nem a két medve története az egyetlen. Egy másik mondja szerint volt egy család, akik Királyháza környékén éltek, és ikergyermekük született. Két gyönyörű és kedves kislány, az egyik haja szőke volt, mint a búza, a szeme pedig kék, mint az égbolt, a másik lány haja pedig olyan volt, mint az ében és fekete gyémántként ragyogtak a szemei. Amikor eladósorba kerültek a lányok, két gonosz ember elrabolta, a Kárpátokba vitte, majd egy barlangba zárta őket. Az anyjuk a hegyek között várta a lányokat feketébe öltözve, de nem lelte őket, ezért nevezték el a hegyet Fekete-hegynek. A két lány annyira sírt, hogy könnyeik megtöltötték a barlangot, így azok lefolytak a hegyek között: a szőke lány könnyeiből lett a Fehér-Tiszta, a Fekete-Tiszta pedig a fekete lány könnyeiből.

Forrás: Getty Images
Varázslatos tiszai táj.

A szerelmes Tisza története

A Fehér-Tisza keletkezésével kapcsolatban létezik egy olyan történet is, miszerint Attila és a hunok uralkodása idején, a Máramarosi-havasok között két vár állt: az egyik egy ifjú bajnoké, Tiszáé, a másik pedig egy csapodár özvegyé volt, Izzáé, aki szemet vetett az ifjúra. Tisza azonban egy pásztorleányba volt szerelmes, akit Izza elraboltatott és börtönbe záratott, ezért mindenki azt hitte, hogy meghalt. Izza megpróbálta elcsábítani Tiszát, és addig próbálkozott, míg végül sikerrel járt, és az ifjú feleségül vette. Míg Tisza a csatában harcolt, Izza hűtlen volt férjéhez, ami azonban nem maradt titokban, mert a rémkirály, a havasok ura elmondta Tiszának az igazságot nemcsak Izzáról, hanem a börtönbe zárt parasztlányról is. Tisza nagyon szomorú volt, de sírni nem tudott, így a rémkirály kősziklává változtatta. A fájdalmak könnyek forrásában távoztak belőle, majd a havasokban forrássá váltak, a legenda szerint ebből származik a Tisza. A király Izzát is kősziklává változtatta, és büntetésül az Iza folyó örök hűségre ítélve a Tiszába ömlik. A havasok ura a pásztorlányt kiszabadította, és neki ajándékozta Tisza és Izza várát.

Fedezd fel a Tisza-tó környékét!

Szeretnél a legendák nyomába eredni? A Tisza folyónál található a Tisza-tó, Magyarország legnagyobb mestersége tava, mely számtalan érdekes látnivalót rejt, amelyeket te se hagyj ki, ha a környéken jársz!

Ebből mutatunk egy kis ízelítőt a galériánkban!