A szakértők azt javasolják, hogy az emberek hét vagy több órát aludjanak éjszakánként, és minden este ugyanabban az időben menjenek aludni. Ahogy azonban a felnőtt ember idősödik, az átlagos éjszakai alvásmennyiség 10 évente 30 perccel csökken, és hajlamos korábban lefeküdni és hamarabb felébredni. Az, hogy ez miért van, annak a kutatók szerint számos oka lehet.

Minden az agyban dől el?

Az öregedés, az elalvás és a korábbi ébredés mintája főként az agyhoz köthető. Dr. Sairam Parthasarathy, az Arizonai Egyetem alvás- és cirkadiántudományi központjának igazgatója szerint, mint sok testrészünk, az agy sem reagál annyira jól, ahogy öregszünk. Valószínűsíthető, hogy ahogy idősödünk, az agy huzalozása nem érzékeli megfelelően a bemeneti adatokat. Ezek olyan jelzők, amelyek segítenek meghatározni, hogy a nap mely szakában járunk. Ilyen például a napfény, a társasági jelek, az étkezések és a fizikai aktivitás. Ha be vagy zárva egy szobába, ahol nincs fény vagy étel, azon kívül, hogy ez egyfajta kínzás, azt is nagyon nehéz lenne meghatározni, hogy melyik nap és melyik napszak volt.

A tinédzserek agya remekül fogadja ezeket a jelzéseket. Idősebb felnőtteknél azonban ezek a jelek nem kapcsolódnak össze az agyban a természetes agydegeneráció miatt. Ez is az egyik oka annak, hogy az idősek hamarabb elfáradnak, mint a fiatalabbak, és emiatt bújnak korábban ágyba és kelnek fel előbb.

A szemen is múlik

A szemek a külső jelek fogadásában is nagy szerepet játszanak, és természetesen a látás az életkorral változik.

Cindy Lustig professzor, a Michigani Egyetem kognitív és öregedési laboratóriumának tagja szerint az egyik ok az, hogy az életkorral járó látásváltozások csökkentik az agyunk által kapott fénystimuláció mértékének intenzitását, ami fontos szerepet játszik cirkadián óránk „beállításában” és bekapcsolva tartásában.

Ez azokat az embereket is érinti, akiknek szürkehályogjuk van, ez egy gyakori probléma, amely általában az idősebb generációt érinti. A betegség előrehaladtával a szemlencsén homályos foltok jelennek meg.

„Ha szürkehályogja van valakinek, az esti fény nem megy annyira a szemébe, így az agy szerint a naplemente korábban van annál, mint amikor ténylegesen lenyugszik" – mondta Parthasarathy.

Ez viszont befolyásolja a melatonin szintjét a szervezetben. A melatonint alváshormonnak is nevezik, és általában akkor kezd növekedni, amikor a nap lenyugszik. Ha a szürkehályog jelenléte arra készteti az agyat, hogy a nap korábban nyugszik le, mint valójában, az idő előtti melatoninszint-emelkedést okozhat, és hamarabb szeretne elaludni az adott személy.

Összességében elmondható, hogy a korábbi lefekvés és a korábbi ébredés az öregedés természetes velejárója – még akkor is, ha fiatalabb korunkban éjszakai bagolyként azonosítottuk magunkat.

Forrás 1., forrás 2.

Még nem megy a korán kelés? A sztárok reggeli rutinja biztosan motiválni fog, kattints galériánkra!