Te adnál melatonint a gyerekednek, hogy jobban aludjon? Szakértőt kérdeztünk!

Borítókép: Te adnál melatonint a gyerekednek, hogy jobban aludjon? Szakértőt kérdeztünk! Forrás: Getty Images
Itthon is sok melatonint tartalmazó készítmény kapható, melyek azt ígérik, hogy gyorsabban és mélyebben álomba szenderülnek tőle a kis virgoncok. Az orvosok azonban riadót fújnak, mert a friss statisztikák azt mutatják, hogy az álomból könnyen rémálom lehet.

Kétségkívül az altatás, illetve az alváshiány a gyereknevelés egyik legnagyobb kihívása. Arra minden szülő fel van készülve (vagy legalábbis azt hiszik, hogy fel vannak készülve), hogy az újszülöttekhez, csecsemőkhöz általában 2-3 óránként kelni kell. De arra már kevésbé, hogy akkor sem tarthat sokáig az örömük, ha a kicsik végre elkezdik átaludni az éjszakát. A világot felfedező totyogókat ugyanis sokszor egyre nehezebb elaltatni, és akkor az ovisokról, kisiskolásokról ne is beszéljünk, akik gyakran óriási hisztit csapnak, hogy „nem álmosak“, „nem akarnak aludni“. És ha az idegőrlően hosszúra nyúlt altatás sikerrel jár, utána felébrednek, mert rosszat álmodtak, szomjasak, pisilniük kell — vagy csak éppen az éjszaka közepét találják a legmegfelelőbb alkalomnak arra, hogy megkérdezzék, miért nincs köldöke a család kutyájának (megtörtént eset).

Mi is az a melatonin?

Nem csoda, hogy mostanra nagy profitot termelő iparág épült arra, hogy mindenféle eszközzel megoldást nyújtson az alvásproblémákkal küzdő gyerekeknek és a kialvatlan szülőknek. Az elmúlt években például itthon is egyre több melatonint tartalmazó étrend-kiegészítő került forgalomba, melyek a nyugodt éjszakák reményével kecsegtetnek. A melatonint ugyanis alváshormonnak is nevezik, hiszen ez a vegyület felel szervezetünkben a cirkadián ritmus, vagyis a belső biológiai óránk szabályozásáért. Amikor besötétedik, az agyban található tobozmirigy rákapcsol a melatonin kiválasztására, ami a vérrel jut el testünk más részeibe, és elálmosodunk. Majd mikor reggel világosodik, a fény hatására csökken a melatonin termelődése, és felébredünk.

A fentiekből logikus következtetés, hogy mesterséges melatonin adagolásával támogathatjuk a szervezet természetes alvási folyamatait. Inszomniában szenvedő felnőtteket már régóta kezelnek melatoninnal. Sőt az ADHD-vel vagy autizmus spektrumzavarral küzdő gyerekeknél is javasolják orvosok a melatonin terápiás alkalmazását, mivel ezeknél a betegségeknél is gyakran tapasztalhatók alvászavarok.

Forrás: Getty Images
Gyermekorvosok nem ajánlják a melatonin szedését.

A kényelmes ágyból a kórházi intenzív osztályra

De mi a helyzet azokkal a csemetékkel, akik egyébként teljesen egészségesek, csupán „nincs jó alvókájuk“? Rossz hír, hogy a szép álmokat ígérő reklámszövegek, gondosan marketingelt termékcímkék ellenére a gyermekorvosok nem ajánlják a melatonin szedését kifejezett indikáció hiányában. Sőt, egyre több adat megkérdőjelezi a melatonin tartalmú étrend-kiegészítők biztonságosságát. Nemrég publikáltak egy átfogó jelentést, amely 2012 és 2021 között vizsgálta a melatoninfogyasztással kapcsolatos mérgezéses eseteket az Egyesült Államokban. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) összesítése szerint szerint 530%-kal nőtt a melatonin túladagolása ebben az időszakban, az utolsó két évben pedig különösen drámai emelkedés volt tapasztalható. Több, mint 4000 gyereket szállítottak emiatt kórházba, ötüket lélegeztetőgépre kellett kötni, és a legszomorúbb, egyben legijesztőbb adat: két 2 évesnél fiatalabb csecsemő életét nem tudták megmenteni.

Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia (American Academy of Sleep Medicine) éppen ezért arra figyelmezteti a szülőket, hogy bánjanak óvatosan a melatonint tartalmazó szerekkel. Megtévesztő lehet, hogy recept nélkül, bárhol és könnyedén megvásárolhatóak ezek az étrend-kiegészítők, ezért ugyanolyan ártatlannak tűnnek, mint a vitaminok vagy gyógynövény-kivonatok. De a tapasztalatok szerint könnyű rájuk szokni és/vagy túladagolni őket, ráadásul a gyerekek számára nagyon vonzó a gumicukor vagy édes szirup kiszerelés, így akár a szülők tudta nélkül is repetáznak belőlük. Nem éppen megnyugtató az sem, hogy egy vizsgálat szerint az USA-ban forgalmazott termékek egy részében jóval magasabb volt a hatóanyag-tartalom, mint ahogy azt a címkén feltüntettek. A melatoninmérgezés pedig azért is veszélyes, mert az esetek többségében nem jár különösebb tünettel. Van, akinél fejfájás, nyugtalanság, hányás jelentkezik, de sokszor már csak a légzészavarok jelentkezésekor kapcsolnak a szülők, hogy baj van.

Forrás: Getty Images
Érdemesebb inkább a természetes alvássegítő módszereket választani a melatonin helyett, gyerekek esetében mindenképpen.

Mesterséges melatonin helyett természetes módszerek

Bármilyen egyszerű is volna tehát egy gumimacival vagy kanálnyi sziruppal legyőzni az alvással kapcsolatos problémákat, jobban járunk, ha más stratégiát választunk. A gyerekek alvását leginkább azzal könnyíthetjük meg, ha kialakítunk egy fix, nyugodt esti rutint, a vacsorától kezdve a mosakodáson át a lámpaoltásig. Apropó, sötétség: mivel a melatonin természetes termelődését gátolja a fény, érdemes besötétíteni a gyerekszobában, és bizony az esti kütyühasználat, tévénézés sem ajánlott (emiatt sem). Közvetlenül lefekvés előtt már ne engedjük villogó, hangos játékokkal játszani, ne ilyenkor kezdjünk fogócskába vagy tornaversenybe, mert ezektől csak túlpörög az idegrendszerük. A megnyugvást elősegítheti a meseolvasás, a halk, lágy zene és persze a szülő gyengéd simogatása.

Mindemellett készüljünk fel, hogy mivel a gyerekek idegrendszere folyamatosan fejlődésben van, a legtökéletesebb esti rutin ellenére is becsúszhatnak nehezebb napok, hetek. Ilyenkor nem tudunk mást tenni, mint hogy nagy levegőkkel (és egy forró fürdőről vagy pohár borról álmodozva) próbáljuk türelmünket megőrizni csemeténk altatása közben.