A rossz gyermekkori élményeink hatással lehetnek az alvásunkra – állítja egy új kutatás. A hatás mértéke attól függ, hogy hány és milyen mértékű negatív gyermekkori élményben volt részünk.

A gyerekkori rossz tapasztalatok és az álmatlanság kapcsolata

A kutatásban résztvevő valamivel több mint 12 ezer fiatal (a kiindulási átlagéletkor 15,4 év volt) „kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatairól” gyűjtöttek információkat úgy, hogy kérdéseket tettek fel a számukra fájdalmas élményekkel kapcsolatban. Ezt követően több mint 20 évig figyelemmel kísérték őket.

A résztvevők többsége (körülbelül 75 százaléka) rendelkezett legalább egy rossz élménnyel – mint például az elhanyagolás, a fizikai bántalmazás vagy a szülő drog- vagy alkoholproblémája. A résztvevők közül azoknál, akiknek a gyerekkorukban volt ilyen élménye, később nagyobb valószínűséggel alakult ki álmatlanság, és minél több negatív tapasztalata volt valakinek, annál inkább jelen volt az életében az alvászavar.

Azoknál, akik fel tudtak idézni egy-egy rossz tapasztalatot, a korai felnőttkorban 43%-kal magasabb volt az alvásprobléma jelenléte azokhoz képest, akik egyáltalán nem számoltak be negatív tapasztalatokról. Azoknak pedig, akiknek több rossz élményről volt emlékük, megháromszorozódott az alvászavar esélye.

Milyen negatív élmények vannak leginkább hatással az alvásunkra?

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy milyen rossz élmények azok, amik leginkább hatással vannak az alvásunkra a különböző életszakaszokban (serdülőkorban, fiatal felnőttkorban és a felnőttkor közepén). Az eredmények azt mutatták, hogy az alább felsoroltak már előre jelezték az álmatlanságot a serdülőkortól a felnőttkor közepéig:

• fizikai bántalmazás
• lelki terror
• elhanyagolás
• szobába zárás mint büntetés
• szülői alkoholizmus
• nevelőotthonba kerülés
• közösségi erőszak

Ezek mellett a gyermekkori szegénység is összefüggött a későbbi alvászavarral, ez azonban a felnőttkor közepén jelentkezett.

Az alvászavarok mellett sokszor pszichés és fizikai problémák is jelen vannak. Ilyenkor az alvászavar az adott betegség egy tünete is lehet, és könnyen kialakulhat egy olyan destruktív kör, aminek során az egyik gerjeszti a másikat: az alvászavar például elmélyítheti a depressziót, és a depresszió is okozhat komoly alvásproblémákat.

A következő betegségek, állapotok tehát gyakran kéz a kézben járnak az álmatlansággal:

Depresszió: a gyermekkori rossz élmények jelentősen megnövelik a depresszió kialakulásának esélyét. Az álmatlanság a depresszió egyik gyakori tünete.

Szorongás: szorongóvá is sokkal nagyobb eséllyel válik egy olyan felnőtt, akinek nehéz volt a gyerekkora. A szorongás is könnyen okozhat alvászavart.

Fiziológiai hatások: a traumák hosszan tartó hatást gyakorolhatnak az idegrendszerre – ezt úgy kell elképzelni, mintha az elme és a test folyamatosan készenléti állapotban lenne, így soha nem tud pihenni.

Fizikai egészségügyi problémák: az olyan egészségügyi problémák, mint az elhízás és a krónikus fájdalom, gyakrabban fordulnak elő azoknál, akiknek jelentős gyermekkori nehézségei voltak. Az pedig ismert, hogy számos egészségügyi problémát az alvászavar indít el.

A tanulmány szerzői szerint további kutatásra van szükség annak érdekében, hogy jobban megértsük azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a gyerekkori tapasztalások álmatlansághoz vezetnek.

Ha te is alvászavarral küzdesz, és tisztában vagy azzal, hogy a te gyerekkorod sem volt a legkönnyebb, akkor érdemes egy terapeutától, pszichológustól segítséget kérned, hogy javuljon az alvás-és életminőséged!

Nézd meg a lenti galériánkat is: 5 érv a skandináv alvásmódszer mellett!