Ez a cikk az ÉVA Magazin egy korábbi apszámában jelent meg először "10+1 kérdés az övsömörről" címmel.

Tudtad, hogy a korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

MI KÖZE A HERPESZNEK AZ ÖVSÖMÖRHÖZ?

Ifjabb Bókay János (1858–1937), a híres gyermekgyógyász-professzor fedezte fel, hogy az övsömört (herpes zoster) és a bárányhimlőt (varicella) ugyanaz a vírus okozza: a varicellazoster vírus (VZV), amely a herpeszvírusok családjába tartozik, csakúgy, mint az ajak- és a genitális herpeszt okozó vírusok (a HSV-1 és a HSV-2).

MI AZ ÖSSZEFÜGGÉS A BÁRÁNYHIMLŐ ÉS AZ ÖVSÖMÖR KÖZÖTT?

Mint dr. Torma Katalin bőrgyógyász mondja, aki már átesett a bárányhimlőn, az – kivételes esetektől eltekintve – nem lesz újra bárányhimlős. A vírus azonban nem tűnik el a szervezetből, hanem Csipkerózsika-álmot alszik az érzőidegdúcokban. Ha feléled, akkor elkezd szaporodni, az érzőideg lefutása mentén aktiválódik, és övsömör formájában jelentkezik. Bárányhimlős – papírforma szerint – csak egyszer lehetsz, az övsömör azonban elvileg többször is utolérhet, bár ez nagyon ritkán fordul elő.

MIKOR AKTIVÁLÓDIK ÚJRA A VÍRUS?

Ezt nem lehet előre tudni. Rendszerint akkor éled fel a vírus, amikor az immunrendszer gyengébb: például egyéb fertőzések, daganat, hematológiai vagy autoimmun megbetegedések, illetve stressz esetén, idős korban, szervátültetés után.

AKKOR MOST KI FERTŐZ KIT?

Ha a bárányhimlős személy megfertőz téged, és még nem voltál bárányhimlős, akkor bárányhimlős leszel. (Minél későbbi életkorban kapja el valaki a bárányhimlőt, annál súlyosabb lesz a lefutása. Ezért is mondják, hogy jobb gyerekkorban túlesni rajta.) Ha övsömörös fertőz meg és még nem voltál bárányhimlős, akkor is bárányhimlős leszel. Ha azonban már voltál bárányhimlős, nem kell különösebben félned a bárányhimlős személyektől, nem leszel miattuk övsömörös. Az övsömör fertőzőképessége nagyon kicsi, töredéke a bárányhimlőének.

Ennek ellenére ha például egy csecsemőgondozó övsömörös lesz, akkor táppénzre kell mennie. Ha övsömöröd van, ne kerülj legyengült immunrendszerű (idős, daganatos, szervátültetésen átesett stb.) ember közelébe. Ahogyan dr. Torma Katalin fogalmaz: amikor az immunrendszert letarolják, a szervezet képes furcsán viselkedni. Ilyenkor akár másodjára is elkapható a bárányhimlő. A kismamákra – azokra, akik gyerekkorukban nem estek át a bárányhimlőn – különösen vigyázni kell. Ha a nő a várandósság első három hónapjában lesz bárányhimlős, az a magzat fejlődési rendellenességét okozhatja. Ugyanakkor ha a kismamának övsömöre van, az a magzatot nem veszélyezteti.

AZ ÖVSÖMÖR CSAK AZ IDŐSEBBEK BETEGSÉGE?

Az esetek mintegy fele a hatvan pluszos korosztályt érinti, de a betegség valójában bármilyen életkorban kialakulhat. Bőrgyógyász szakértőnk kezelt már csecsemőt is övsömörrel.

MILYEN TÜNETEKKEL JÁR?

Először égő érzés, fájdalom jelentkezik, majd pár nap múlva a vörös bőrfelületen apró, folyadékkal teli hólyagok jelennek meg. Leggyakrabban a derék körüli rész érintett – innen a betegség elnevezése –, de bárhol jelentkezhet, akár a fejen is. A betegség a szemre is ráterjedhet, extrém esetben a szaruhártya sérülése is bekövetkezhet. Az érzőidegek lefutásának megfelelően a tünetek féloldalasan jelennek meg. A hólyagok 7–10 nap alatt pörkösödnek és leszáradnak. Sajnos súlyosabb esetben hegesen gyógyulnak, akkor is, ha nem piszkáltad őket. A pörkösödés fázisában a beteg már nem fertőz.