Olyan shop előtt futottam össze a volt szeretőmmel

Borítókép: Olyan shop előtt futottam össze a volt szeretőmmel Forrás: pixabay.com
Mindig azt képzeltem, hogy jó emberismerő vagyok. És hogy engem harmincöt fölött már nem lep meg semmi. Aztán találkoztam Dáviddal.

Persze utólag látom, könnyű volt engem behálóznia. Két évvel korábban váltam el. Még nem jutottam túl a volt férjemen, aki boldogan élte az életét tizenöt évvel fiatalabb kedvese oldalán. Dávid újra elhitette velem, hogy kívánatos vagyok, okos és szép. Ezt nemcsak velem hitette el, hanem a feleségével is, akivel három éve élt együtt, és volt egy kétéves kisfiuk. De elfojtottam magamban a féltékenységet. Élveztem, hogy vele vagyok, a szexet, a sétákat, a közös ebédeket.

A viszonyunk két éven át tartott. Dávid gyengéd volt és kedves, de azért mindig tartotta a több lépés távolságot. Ha nem is képzeltem, hogy együtt öregszünk meg, a szakítást mégis emberségesebbnek vártam. Azok után, hogy két éven hallgattam a sirámait, az életét, melyben mindig ő volt a körülmények áldozata, és rólam egyre kevesebbet beszéltünk, váratlanul kaptam tőle egy sms-t. A szülinapomon. Szakított velem. Egyetlen mondatban, mindenféle magyarázat nélkül.

Felhívtam néhányszor, de persze nem vette fel a telefont. Iszonyú megalázó volt. Nem is volt könnyű utána összeszednem magam. Hetekbe telt, mire már nem sírtam álomba magam minden este. Egy hónapba, hogy ne jusson eszembe minden percben. Két hónapba, hogy nagyjából helyre tegyem magamban az ügyet. Még mentegettem is. Szép volt, amíg nem tette ezt. Biztos megvolt rá az oka, bár nem tudom, miféle ok lehet az, hogy két év után egy kurta sms-ben köszönjünk el a szeretőnktől, aki félig-meddig a barátunk is.

Három hónappal később épp munkából igyekeztem hazafelé, amikor ismerős alakot láttam kifordulni a szexshopból. Dávid volt az, jókora csomagot szorongatott a hóna alatt. Megfordult a fejemben, hogy sarkon fordulok, és elmenekülök, de aztán elbődült bennem valami. Na ne már, hogy még én fussak előle! Odaléptem hát, és jó hangosan ráköszöntem.

A célomat elértem. Dávid fülig vörösödött. Némi hebegés-habogás után felajánlotta, hogy igyunk valahol egy kávét. Most már készen áll, hogy elmesélje, miért is rakott ilyen elegánsan lapátra.

Gondolom, a család miatt, jegyeztem meg kesernyésen a kapucsínót kavargatva. Megrázta a fejét. És mesélni kezdett.

Ki tudja, talán gyóntatószéknek nézett, vagy pszichoterapeutának, mindenesetre elmondott mindent, olyanokat is, amiket nem akartam hallani. Szerencsémre három hónap után már jóval stabilabbnak éreztem magamat, különben összeomlottam volna.

Kiderült, hogy:

-Van csaja. Kettő is.

-Igazából három, csak az egyikkel már félig szakított. Főleg azért, mert a nő teherbe esett tőle, és alig lehetett rábeszélni, hogy elvetesse a gyereket.

-A kettőből az egyik nő hat éve a szeretője, még mielőtt megnősült volna.

-Ergo alattam is megvolt. Sőt, nemcsak ő. Rajta és rajtam kívül még három (sic!) másik nővel kavart hosszabb-rövidebb ideig. Plusz a felesége.

-A két jelenlegi ügyből az egyikbe most nagyon szerelmes. Borderline-nak tűnik a csaj, úgyhogy nem tudja, meddig fogja bírni vele, de egyelőre tényleg nyakig bele van zúgva. Neki viszi azokat a cuccokat is, amiket most vásárolt a szexboltban. (Majdnem megmutatta. Tényleg.)

- A feleségét nem tervezi elhagyni. Jó ez így. Mindig megvan a testi táplálék. A kisfia meg nagyon cuki. Hogy mehetne el? Hogy lehetne őszinte? Ugye ezt nem gondolom komolyan.

-Hogy velem miért szakított? Hát, az igazság az, hogy megunt kicsit. Túlságosan ragaszkodó voltam, túl szeretetéhes. Meg jött a „bordi” csaj, rengeteg energiáját lefoglalta. De ne haragudjak rá nagyon. Ő már csak ilyen, száll virágról virágra. Ha szeretném, most szívesen felugrik hozzám egy búcsúmenetre. Amennyiben hiányérzettől szenvednék. Ezen ne múljon.

Dióhéjban ennyi volt a közös jelenetünk. Néztem rá, és arra gondoltam, nahát. Tudtam, hogy nem egy jellembajnok, de a mértékről fogalmam sem volt. Ennyit az emberismeretről.

Felálltam, az asztalra szórtam a kapucsínópénzt. Kicsit gondolkodtam, de végül nem vágtam pofán. És le se köptem. Kifele menet még láttam, hogy a pincérnő, aki feltehetőleg mindent hallott, odalépett az asztalhoz, és miközben elvette az üres csészéket, olyan undorodó pillantást vetett Dávidra, melyből sütött az egész emberi nem méltó megvetése.

Kik szakítottak még 2022-ben?