A bocsánatkérés fontos, de csak akkor ér valamit, ha őszinte, ha mögötte valódi megbánás van, és ha tettek követik. A valódi bocsánatkérés felelősséget vállal, a hamis hibáztat, vagy kifogást keres. Ugye, neked is mondtak már olyat, hogy „sajnálom, hogy félreértetted, amit mondtam”, vagy „bocsánatot kérek, ha ragaszkodsz hozzá”? Ilyenkor nem véletlen nem érzel megkönnyebbülést. Sokan csak mímelik a bocsánatkérést, miközben eszük ágában sincs megkövetni magukat azért, mert vagy nem értik, hogy mit okoztak, vagy mert nem érdekli őket. Ez az 7 jelentős különbség a hamis és a valódi bocsánatkérés között.

„Sajnálom, hogy ideges vagy”, „sajnálom, hogy megsértődtél” típusú elkerülő mondatok

Ezek a mondatok nem bocsánatkérések, nem arról szólnak, hogy a bocsánatkérő valóban bánja, amit tett, hanem helyette rád irányítja a fókuszt, burkoltan azt közvetítve, hogy a te felfogásoddal van a gond, benned van a hiba. Ehhez hasonló, és még inkább dühítő az a mondat is, amikor valaki azt mondja, hogy „sajnálom, ahogy a dolgok alakultak”. Mivel a dolgok soha nem csak úgy maguktól alakulnak, ezért az ilyen mondatok abszolút a felelősség elkerülésére utalnak, hiszen a valódi bocsánatkérés azt jelenti, hogy felismerjük és elismerjük azt, amiben hibáztunk.

A hamis bocsánatkérés homályos

Miközben a valódi bocsánatkérés során egyértelműen elhangzik, hogy miben hibázott a bocsánatkérő, addig a hamis során csak általánosít.

Klasszikus példa erre a „sajnálom, ha bármi rosszat tettem”, szemben a valódi bocsánatkéréssel: „sajnálom, hogy nem vettem figyelembe, hogy ez a téma érzékenyen érint téged.” Ahhoz, hogy a bocsánatkérés valóban őszinte legyen, a bocsánatot kérőnek egyértelműen meg kell határoznia, hogy mit csinált rosszul, hogy ne legyen helye a félreértésnek, és ezzel is biztosítson arról, hogy minimális az esélye annak, hogy újra megismétlődik. Ha valaki megérti, hol hibázott és meg is bánta, akkor nagy eséllyel figyelni fog a jövőben arra, hogy elkerülje a hasonló eseteket.

A hamis bocsánatkérés feltételekhez kötődik

Amikor valaki azzal kezdi, hogy „elnézést kérek, ha", az a személy valójában még nem kért bocsánatot, hiszen a bocsánatkéréshez hozzáadott egy feltételt. Lefordítva: ez cseppet sem megbánást tanúsító mondat. Ilyenkor a valóság az, hogy az illető nem érzi úgy, hogy megbántott, nem validálja az érzéseidet, éppen ezért elmaszatolja a bocsánatkérést is.

A hamis bocsánatkérés nem használ megbánáshoz kapcsolódó nyelvezetet

Amikor például valaki azt mondja, hogy „tudod, hogy soha nem bántanálak meg”, vagy „gondolom, tartozom neked egy bocsánatkéréssel", vagy „tudod, hogy néha milyen tudok lenni”, ezen mondatok egyike sem bocsánatkérés. Kivétel nélkül mindegyik a felelősség abszolút elkerülése, és egyben egy olyan elvárást is tartalmaz, ami rád irányul: miközben felmentést ad saját maga számára, tőled elvárja, hogy ne vedd sértésnek azt, ami az volt. Neked kell túllépned rajta, nincs veled a sértettségedben/fájdalmadban/dühödben az, aki megbántott.

A hamis bocsánatkérést nem követi sem csend, sem rád irányuló figyelem

Amikor valakinek bocsánatot kell kérnie, valószínű, hogy az illető nem figyelt eléggé, vagy nem tudott valamit – ami persze, nem azt jelenti, hogy mindez jóvátehetetlen. Az azonban fontos, hogy amikor valaki bocsánatot kér, feléd forduljon, a figyelme teljes egészét neked adja, fontos, hogy kérdezzen, érdeklődjön. Amikor ez elmarad, ott erősen megkérdőjelezhető az őszinteség.

A hamis bocsánatkérésben nincsenek konkrét lépések

A bocsánatkérés szép, de ahogy mondani szokás, a tettek számítanak igazán. Ha valaki megbántott, akkor be kell bizonyítania, hogy többet nem fordul elő. Hiszen hiába kér valaki tizedjére is bocsánatot például azért, mert elfelejtette a közös programotokat, tudod, hogy meg fog történni még sokszor. Ezzel ellentétben a valódi bocsánatkérés után nem kell még ugyanazt a dolgot többször elviselned. Természetesen nem azt mondjuk, hogy soha többé az életben nem fordulhat újra elő, inkább azt, hogy nem sorozatosan, pláne nem kis időközökkel.

A hamis bocsánatkérés szavai a nonverbális gesztusokkal is összhangban vannak

Természetesen, ha valaki nevetgél, félrenéz, mást csinál, nem fordul oda hozzád, miközben bocsánatot kér, teljes joggal kérdőjelezed meg a szándékát. Ha bizonytalan vagy, egy dolog mindig jó iránytű lehet azzal kapcsolatban, hogy eldöntsd, valódi vagy hamis bocsánatkérést hallottál-e: ha úgy érzed, hogy a bocsánatkérés nem bocsánatkérés, akkor valószínűleg nem az, és ehhez a gesztusok is sokat hozzátesznek.

Galériánkban további 4 jelet mutatunk!