Az emberi agyban nagyjából 80 milliárd idegsejt, vagy orvosi szakszóval neuron található. Ezek összehangolt munkájának köszönhetően csodás dolgokra képes az elménk, de működése a mai napig sok rejtélyt tartogat. Ilyen például a déjà vú és ellentéte, a jamais vu jelenség is. Előbbi talán jobban beépült a köztudatba, hiszen gyakrabban fordul elő, a tudósok is többet foglalkoztak vele, sőt még a Mátrix egyik fontos jelenetében is megemlítették, mikor Neo kétszer látta elsétálni ugyanazt a macskát. A „hiba a Mátrixban” magyarázat pedig annyira nem is áll messze a valóságtól. A legtöbb tudományos elmélet szerint a déjà vu akkor következik be, amikor az agyunk két különböző információt tévesen dolgoz fel, az aktuális tapasztalások pedig hasonlítanak valamilyen korábbi élményünkre. Egy másik teória szerint viszont a déjà vu mögött az áll, hogy az agyunk régebben nem továbbított információt bizonyos ingerekről, és ez kelt ismerős érzést, amikor hasonló helyzetbe kerülünk.

Jamais vu: az ismeretlen ismerős

A „már láttam” érzés tehát nagy valószínűséggel egyfajta bakija az agyunknak. De mi a helyzet a jamais vu-val? A francia kifejezés szó szerinti jelentése: sosem láttam, és olyankor használjuk, ha valami, amiről jól tudjuk, hogy korábbról ismerős, hirtelen ismeretlennek, irreálisnak tűnik. Ez sokkal hátborzongatóbb, ijesztőbb élmény, ráadásul hosszabban is tarthat, mint a déjà vu, mert néhány másodperc helyett akár percekig elhúzódhat.

Kifejezetten gyakori zenészeknél, akik sokszor játszák ugyanazokat a dallamokat, és egyszer csak teljesen elvesztik a fonalat. De sokan utazás közben tapasztalnak jamais vu-t, mikor hiába érkeznek a megszokott helyre, valahogy kísértetiesen másnak érzik, még akkor is, ha nem változott az égvilágon semmi. Sőt, az is jamais vu, amikor sokszor ismételgeted egymás után ugyanazt a szót, és rövid időn belül teljen értelmét veszti, pedig a hangsor nem változik.

Az ismétlés zavarja meg az agyat?

A fenti példákból is látszik, hogy a jamais vu érzés az ismétléssel, monotonitással áll összefüggésben. És ezt látszik igazolni az a tanulmány is, amelyben 94 egyetemi hallgatót vizsgáltak. A kísérlet során 12 különböző szót kellett a lehető leggyorsabban leírniuk egymás után, voltak köztük olyan hétköznapi szavak, mint az ajtó, és olyan kevésbé gyakoriak is, mint például a sárdagasztás. Az utasítás az volt, hogy megállhatnak, ha furcsa érzetük támadna a szavak írása közben. A résztvevők 70%-a átlagosan 1 perc elteltével és 33 ismétlés után állt meg, a személyes interjúkon pedig kiderült, hogy jamais vu-t tapasztaltak, mert a szavak egy idő után (átmenetileg) elvesztették értelmüket.

Mivel a kognitív rendszerünk akkor tud megfelelően működni, ha változatos ingerek érik, a neurológusok szerint a jamais vu az agyunk megoldása arra, hogy kizökkentsen minket a túlságosan repetitív helyzetekből, automatikus folyamatokból. Tehát bár olyan érzésünk lehet a jamais vu-tól, hogy rövid időre elborult az agyunk, és szinte megőrültünk, tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy nagyon is észnél maradjunk.

Úgy érzed, túlságosan lelassult az agyad? Az étkezéseddel is gyorsíthatod: