Ez a cikk az Éva egy korábbi számában jelent meg.

Aki nyáron mediterrán országban töltötte a vakációt, tapasztalhatta, milyen az igazi szieszta: ebéd után, aki tud, hazamegy ledőlni egy kicsit, este 10 viszont még bőven vacsoraidő – a gyerekeknek is. Másutt eltérő a trend. A japánok annyira komolyan veszik a munkamorált, hogy nem probléma a munkahelyen vagy a közeli parkban ebédidőben szunyálni egyet. Ez az inemuri (alszik, de jelen van) gyakorlata.

Nemzetközi helyzet

A nemzetközi életstílustrendek egyre csökkentik a különbségeket. Egy korábbi felmérés során okostelefonos alkalmazással 20 országban követték a férfiak és nők átlagos alvásidejét, és helyenként meglepő eredmények születtek.

A nők és lányok világszerte többet alszanak, mint a férfiak és a fiúk. A lefekvés és felkelés idejét viszont az életkor befolyásolja leginkább: a kisgyerekek korán fekszenek és korán kelnek, a kamaszok későn fekszenek, és ha lehet, későn kelnek, a felnőttek későn fekszenek és korán kelnek, az idősebbek egyre korábban ébrednek, de napközben ledőlnek pihenni.

Legkorábban a japánok kelnek, és ők fekszenek le legkésőbb, az amerikaiak viszonylag korán ágyba bújnak és korán is pattannak ki onnan, egy időcsapatban a belgákkal, ausztrálokkal és új-zélandiakkal. A németek az arany középúton járnak, a franciák ellenben nem tagadják meg maguktól a pihenést, ha már úgyis megint későn ért véget az éjszaka.

Legkésőbb a spanyol és a szingapúri nők kelnek fel, ezt igazán irigyelhetjük tőlük. Hiszen egy 2017-es felmérés szerint a magyar átlag 7 óra 21 perc, aminek csak a fele jó minőségű, úgynevezett regenerációs alvás. Pedig az elégtelen alvás akár 120 féle egészségügyi problémát is okozhat, az elhízástól a cukorbetegségen át a magas vérnyomásig.

Alvásban ne az átlagra törekedj

A modern korban senki nem alszik annyit, amennyire szüksége volna. Ez a panasz 1870 óta közkeletű, amikor Thomas Edison feltalálta az izzólámpát, amely nappali világosságot teremtett az éjszakában. Az utóbbi időkben elterjedt okostelefonok és más számítástechnikai eszközök miatt a fejlett világban egy átlagos felnőtt a dédszüleihez képest 2 órával kevesebbet, azaz 6,5-7,5 órát alszik, de azt sem feltétlenül egyfolytában.

A mennyiség azonban nem minden: egy érdekes kutatásban a civilizációtól elzárt, máig vadászó-gyűjtögető életmódot folytató afrikai és dél-amerikai őslakosoknak adtak okosórákat. Ezek összesen 1165 napon át rögzítették, hogy mennyit alszanak a tanzániai hadzák, a namíbiai sanok és a bolíviai tsimanék. Meglepő módon a tényleges alváshossz náluk is 5,7–7,2 óra volt! Napnyugta után 2,5–4,4 órával tértek nyugovóra, és napkelte környékén nyitották ki a szemüket. Télen egy órával többet aludtak.

A kutatók szerint tehát inkább az alvásminőség számít: a fenti népcsoportok tagjainál az okosórák legfeljebb egy ébredést jeleztek éjszaka. A minőség viszont összefügg a környezeti hőmérséklettel. Akkor aludtak a legmélyebben, amikor a leghűvösebb volt, és egyszer sem panaszkodtak álmatlanságra. Sőt, e népeknek nincs is szavuk az álmatlanságra!

Alváskutatók szerint, a kisgyerekeket és tinédzsereket leszámítva, akiknek az agyuk fejlődéséhez van szükségük sok-sok alvásra, a felnőttek akkor alszanak eleget, ha napközben nem tör rájuk álmosság – de ez mindenkinél eltérő lehet. E sorok írója annyit alszik, mint egy kanadai férfi: bő hét és fél órát. De mindennap többször, különösen ebéd után elhatározza, hogy ezt fel kéne tornászni nyolcra…

Vannak dolgok, amiket erősen ajánlott kerülni, amikor fáradtak vagyunk: