A poliamor kapcsolatoknak rengeteg formája lehet. Helga két éve házasodott meg, férjével, Sebastiannal négy éve élnek poliamor életformában. „Nekünk könnyű, mert bármi van, mi itt vagyunk egymásnak – mondja. – De sok olyan poliamor ismerősöm van, akik egyedül élnek, és őket a karantén teljesen elválasztotta egymástól.”

Egy amerikai párkapcsolati tanácsadó, Effy Blue azt mondja egy interjúban, hogy önálló háztartást vezető poliamor emberek élete a legnehezebb most, és közülük is leginkább azoké, akiknek a partnerei családosak vagy egy másik partnerrel, partnerekkel élnek. „Ez nekik olyan, mint egy súlyosbított magány” – mondja.

Alapvetően háromféle szituáció képzelhető el most és mindegyiknek megvan a maga dinamikája. Az első az, amikor egy poliamor ember egyedül marad a karantén idejére, vagy nem egy partnerével él egy háztartásban. Ashley Ray amerikai komikus, aki 2013 óta él egyedülálló poliamor életet, így írja le a helyzetét a Mashable-nek: „Ez most nagyon küzdelmes. Ha olyan típus vagy, mint én, azt érzed, hogy ebbe bele fogsz őrülni és igyekszel minél több partnereddel videocseten tartani a kapcsolatot.” De mi történik, ha valamelyik partnered nem egyedül él? „Az egyik partnerem nagyon részletesen el akarta mesélni, milyen jót szexelt a karanténban, milyen izgalmas ez az egész – dühös lettem, és mondtam neki, hogy fogja be – meséli. – Kétségbe vagyok esve. Vajon mikor fogok tudni végre találkozni a partnereimmel?” Az is nagyon jellegzetes, hogy sok poliamor egyfajta gyászt él meg mostanában, amiért el van választva a partnereitől. „Mivel a kapcsolatok sokfélék, a problémák is nagyon sokfélék lehetnek.”

A második szituáció az, amiben Helga is van: az egyik partnerével egy fedél alatt, de távol a többitől. „Ti hogy kezelnétek azt a helyzetet, ha a karantén összezár az egyik poli partnereddel és fogalmad sincs, a többi partnereddel mikor találkozhatsz?” – kérdezi a #PolyProblems nevű Tumblr-oldal egyik felhasználója is. „Telefonszexelhetek az egyik partneremmel, miközben a másik partnerem ott van a szobában?” A válasz nyilván attól is függ, milyen a partnerek kapcsolata egymással, ismerik-e egyáltalán egymást. Helga, amikor kérdezem, jót nevet ezen a felvetésen: „Nálunk ez még nem merült fel. Nekem egyetlen partnerem van Sebastianon kívül és neki is egy van."

Hasonlóról számol be Ashley Ray is, rámutatva az ebből adódó lehetséges problémákra is. „Az egyik partneremmel csütörtökönként szoktunk találkozni, ami most a karantén miatt lehetetlen” – mondja. „Emiatt eleinte minden nap FaceTime-oztunk és üzeneteket írtunk egymásnak. De ez nagyon kihathat az ő többi kapcsolatára, ezért át kellett ezt gondolnunk, hogy hogyan is húzzuk meg az egészséges határokat.”

A harmadik jellegzetes forgatókönyv az, amikor a polik összeköltöznek a karantén idejére – ez egy bátor és nem veszélytelen lépés, ami ugyanakkor éppúgy hozhat pozitív eredményeket, mint ahogy nehézségeket is. Mint mindenkinek, nekik is meg kell küzdeniük az új helyzettel, kitapasztalni, hogyan tudnak közös háztartást vezetni és ez új kapcsolati dinamikát hozhat. Ha voltak korábban kibeszéletlen problémák, azok az összezártságban biztosan a felszínre jönnek. Effy Blue ennek ellenére azt meséli, többnyire pozitív példákat látott az összeköltözések kapcsán. „Rengetegen érzik úgy, hogy most van idő a dolgokat igazán megbeszélni, anélkül, hogy sürgetnénk egymást” – mondja. „Jó érzés, hogy nem kell mindent most azonnal megoldani, hiszen még valószínűleg sokáig együtt leszünk.”

Ashley Ray így foglalja össze a mostani helyzetet: „Rengeteg ember azt hiszi, hogy a poliamoria a szexről szól – de most, hogy nem szexelhetek, világos, hogy ez nem igaz. Számomra a karantén tapasztalata is azt bizonyítja, hogy sokkal inkább a dráma szeretetéről, az intenzív beszélgetésekről és az érzelmi közelségről van szó.”

hogyan lehet elviselhetőbb a bezártság neked és a családodnak? itt van néhány tipp: