A cikk az ÉVA magazin egy korábbi lapszámában jelent meg „Ez a hajó már elment...?" címmel.

Ha legközelebb szeretnéd, hogy rögtön postaládádba érkezzen kedvenc magazinod, akkor fizess elő rá ITT! Digitálisan is megszerezheted a legfrissebb, de akár régebbi számainkat is, ezt ITT teheted meg!

AZ ISTEN LÁBA

Szerelem volt első látásra. Legalábbis Marcsi részéről. Hamar megérezte, hogy bár megszerezte Milánt, a fiú nem annyira odaadó, mint ő, de még reménykedett a változásban. Főiskolások voltak, a fiú kettővel járt fölötte a tanítóképzőn. Fiatalság, szabadság, boldogság: együtt fedezhették volna fel a világot és egymást, de valahogy minden olyan döcögősen ment. Milánnak időben haza kellett érnie a délutáni randevúkról, mert vacsorára várták otthon. A fiú akkor sem maradt éjszakára a barátnőjénél, ha a lány szülei elmentek hazulról (az ő családjukban nem illik az ilyesmi). Úgy tűnt, Milánnak fontosabb, hogy egyetlen hallgatói önkormányzati ülésről se hiányozzon, mint hogy Marcsival elmenjen moziba. Ennek ellenére egy évig jártak anélkül, hogy lefeküdtek volna. Marcsi küzdött és szenvedett. Ez volt az első komoly kapcsolata, nem tudta, hogy másképp is lehet.

Érezte, hogy boldogtalan, de magában kereste a hibát. Milánnal megfogta az isten lábát – sármos, okos, jó családból való –, tán csak nem fogja elengedni? Az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor a nyári szünetben tervezett háromnapos tihanyi kirándulásuk előestéjén Milán édesapja telefonon kijelentette Marcsi anyjának: nem engedélyezi, hogy a fiatalok kettesben elutazzanak. („Ezek még gyerekek, nem való, hogy együtt aludjanak egy kempingben!”) A fiú hallgatott. Marcsi pedig ekkor képes volt szakítani vele. De a lelke mélyén évekig úgy érezte, hogy ő volt az Igazi, csak talán nem jó időben találkoztak, nem jó helyen. Amikor már a kettővel későbbi barátjával járt, akkor is meg-megfordult a fejében a gondolat, hogy ha most Milán felhívná, hogy igyanak meg egy kávét… Jó tíz évnek kellett eltelnie, mire rádöbbent: nem ő szalasztotta el Milánt. Milán szalasztotta el őt.

A MAJDNEM-IDEGEN

Anna már a Londonba tartó repülőgépen kiszúrta a jóképű idegent. Később, amikor két perc különbséggel álltak meg Katalin hercegnő arcképe előtt a National Portrait Galleryben, a férfi halk köhintéssel jelezte: ő is emlékszik. Szinte már nem is csodálkozott, amikor a hosszúra nyúlt délutáni meeting után a kollégáival betértek egy gin-tonikra a The Lemon Tree-hez címzett pubba, és a férfi ott volt. Úgy nevettek egymásra, mint akiknek közös titkuk van. Lehetett is volna: az ismeretlen francia (mert az volt) meghívta Annát egy esti italra annak a szállodának a bárjába, ahol megszállt – és amely, mint kiderült (hát persze!), Anna szállodája is volt. A biztonság kedvéért a szobaszámát is megadta. Anna igent mondott – majd nem ment el a randevúra. Férjes asszony volt, anya, hívő ember. Éjjel sokat hánykolódott az ágyában, de úgy érezte, helyesen cselekszik, ha kihagyja ezt a… beszélgetést, csókot, kalandot, szerelmet?

A TÁVOLODÓ HAJÓ

Dani végig hűséges férj és apa volt. Igaz, hogy a feleségével már csak félévente egyszer szeretkeztek, beszélgetéseik szinte csak a bevásárlólistára és a tévéműsorra korlátozódtak, de a kisfiukat mindketten imádták, és hangos veszekedések sem fordultak elő köztük. Végül is lehetett volna rosszabb is. Végül is… Csak éppen már szinte semmi közös nem volt bennük. Hogyan is távolodhattak el ennyire húsz év alatt? Mindketten tehettek róla, nem vitás. A férfi egyszer-kétszer kezdeményezte, hogy tisztázzák, mi történt a kapcsolatukkal, de a feleségével mintha elbeszéltek volna egymás mellett. Azután már nem próbálkozott. Sokáig úgy gondolta, ez van, ez jutott, ez marad.

Kísértések azért érték, de évekig csak fejben forgatta kisfilmjeit a kalandokról, amelyeket a való életben nem élt meg. És egyszer csak feltűnt a színen egy új szereplő, akit az edzőteremben ismert meg. A forgatókönyv kezdett hús-vér valósággá válni. Valódi beszélgetések, valódi vacsorák, valódi élmények…

Eszterrel minden jó volt. Vajon élni is jó lenne vele? Daninak egyre sűrűbben megfordult a fejében, hogy új életet kezdjen – Eszterrel, ha ő is úgy akarja. Azt viszont elképzelhetetlennek tartotta, hogy ne legyen részese a kisfia mindennapjainak, márpedig a válásnak ez lenne a következménye. Egyébként is: vajon az a kapcsolat nem szürkülne el ugyanúgy, mint a házassága? Vajon Eszter mellett nem érnék újabb kísértések?

Végül kemény döntést hozott: elfelejti a nőt, hiszen a család egysége a legfontosabb. Edzőtermet váltott és még többet dolgozott. De mert a következő hetekben egyre nagyobb nyugtalanság lett rajta úrrá, és távolodó hajó képében a saját boldogságát látta elúszni, egy másik kemény döntést hozott: el fog válni. Megkereste Esztert, de kiderült, hogy a nő időközben továbblépett. Egy világ omlott össze Daniban, bár a felesége ebből semmit nem vett észre. És lebeghetett tovább a langyos víz biztonságában… Jön-e vajon még egy ilyen lehetőség az életben? Talán igen, talán nem. És ha jön, mer-e majd élni vele? Talán igen, talán nem.

Galériánkban pedig bizarr randis sztorikat olvashatsz, amik magyar nőkkel és férfiakkal estek meg!