A felkelő nap sugarai bevilágították a szobám, ahogy ébredtem. Egy pillanatra még bántotta a szememet a fény, majd lassan hozzászoktam az új nap kezdetéhez. Felkaptam a telefonomat az éjjeliszekrényről, és néhány pillanatig bámultam a kijelzőt. Az idő olyan gyorsan repül, hogy néha azt érzem, mintha csak egy pillanat telt volna el azóta, hogy végzős voltam a középiskolában.

Csodálatos, hogy mennyire kiszámíthatatlanok lehetnek az érzelmek, és hogy milyen hatalmas hatással lehetnek az életünkre. Még mindig emlékszem arra a napra, amikor először láttam őt. Az osztályterembe lépett, és azonnal minden figyelmet magára irányított.

Laura vagyok. Ma pontosan tíz évvel ezelőtt végeztem a gimnáziumban, és még mindig nehezen hiszem el, hogy a középiskolai éveim már csak emlékek. Az egyik emlék azonban mindig velem marad: a plátói szerelem az osztályfőnököm iránt.

Az osztályfőnök, Dávid, akkoriban friss diplomával a kezében érkezett az osztályunkba. Azonnal megigézett a személyisége és a karizmája. Mindig is vonzódtam az okos és szenvedélyes emberekhez, és Dávid minden szempontból tökéletesnek tűnt. Minden nap izgatottan vártam az órákat, csak hogy láthassam őt, és elmerülhessek a szavaiban és igézően zöld szemeiben.

Azt hiszem, senki sem sejtette, milyen erősen vonzódom hozzá. Mindig is reménykedtem, hogy talán egyszer eljön az a nap, amikor közelebb kerülhetek hozzá, de mindig csak egy álom maradt. Nem mertem elárulni senkinek az érzéseimet, féltem a megalázástól és a csalódástól. Így hát szépen eltemettem ezeket az érzéseket magamban.

Először azt gondoltam, ez csak egy kamaszos ábránd, ami elmúlik majd. Aztán eljött a végzős év.

Talán csak a véletlen játéka volt, de ez az apró gesztus erőt adott nekem. Tudtam, hogy az osztálytalálkozón még egyszer látni szeretném. Négy évvel később, az osztálytalálkozóra végre összegyűltünk mindannyian. Én egy friss diplomával a kezemben érkeztem, és végre felnőttnek éreztem magam az iskola falai között. Azonnal kiszúrtam őt a tömegben, és lüktetni kezdett a szívem. Még mindig ugyanolyan vonzó volt, mint régen.

Egyszer csak összetalálkoztunk az udvaron, és elkezdtünk beszélgetni. A beszélgetés természetes módon alakult, mintha soha nem távolodtunk volna el egymástól. Az este folyamán egyre több időt töltöttünk együtt, és az érzések, melyeket az iskolában éreztem, újraéledtek. Lassan megértettem, hogy ez a szerelem soha nem múlt el. De most már volt bátorságom, hogy megosszam ezeket az érzéseket vele. Hosszú beszélgetések után elmondta, hogy ő is mindig érezte a vonzalmat irántam, de mivel a tanárom volt, így szóba sem jöhetett egy kapcsolat.

és mintha csak egy előre megírt programot hajtanánk végre, de nem gépiesen, hanem természetesen könnyedén, haladtunk az elkerülhetetlen végkifejlet felé. Hajnalban arra riadtunk, hogy ránk zárják az iskolát, de szerencsére Dávidnak volt kulcsa, így sikeresen kijutottunk titkos légyottunk improvizált fészkéből.

Egy hónappal később megint találkoztunk, és akkor kezdődött igazából minden. Az együttléteink mindennapossá váltak, és mindkettőnk érezte, hogy ez az igazi. Egymásra találtunk, mintha mindig is ez lett volna a sorsunk. A szerelmesek számára minden akadály legyőzhető. Aztán egyszer csak rájöttünk, hogy egy csodálatos életet hordozok a szívem alatt. Boldogok voltunk, és megígértük egymásnak, hogy mindent megteszünk azért, hogy ez a gyermek boldog és gondtalan életet éljen.

Az esküvő tervezése kezdetét vette, és az életünk folyamatosan átalakult. Tudtuk, hogy a gyermek érkezése minden megváltoztat, de készen álltunk erre az új fejezetre. Az elkövetkező hónapokban és években rengeteg kihívás elé néztünk, de mindig egymásra támaszkodtunk. A szerelmünk megerősödött, és minden nehézséget legyőztünk. Aztán elérkezett a nagy nap, amikor összekötöttük életünket a házasság szentségével. Az esküvőnk csodálatos volt, tele boldogsággal és szeretettel. A barátok és családok körbevették minket, miközben boldogan és büszkén mondtuk ki az igent.

Így történt, hogy a középiskolás tanár és az egykori tanítványa egymásra találtak, és együtt indultak el a boldog jövő útján. Az élet váratlan fordulatokat hozhat, de az igaz szerelem mindent legyőz, és a szív hangja mindig útmutató fénysugár lehet a sötétségben.

Mi az a 6 tulajdonság, amit a diákok nem kedvelnek a pedagógusokban? Nézd meg a lenti galériánkat!