Borítókép: Karinthy Frigyesné Böhm Aranka, Budapest királynője: az ösztöneit követte, a veszélyt kereste Forrás: a szerző fényképe egy könyvborítóról

Karinthy Frigyesné Böhm Aranka, Budapest királynője: az ösztöneit követte, a veszélyt kereste

Karinthy Frigyes második feleségének, a gyönyörű és uralkodásra termett femme fatale-nak sorsa valójában szóbeszédek, mítoszok, fabulák gyűjteménye. Böhm Aranka, a Nyugatos feleségek legszebbje és legcsábítóbbja valójában összetett személyiség volt: közel negyven évesen befejezte orvosi tanulmányait, a háborús időkben keményen dolgozott, hogy fiát eltartsa, és egy anekdota szerint felpofozta a náci orvost, Mengelét is. A „párduc” végül tragikus körülmények között halt meg Auschwitzban.

Böhm Aranka az Ipolyságon született 1893-ban zsidó származású családban. Már fiatalon kapcsolatba került az irodalommal és a férfiakkal, többek között Ady Endrét is megperzselte, aki hozzá írta az Arany-verseket. 1914-ben férjhez ment Kertész Tivadar orvoshoz, aki – mivel állítólag Aranka kedvéért átúszta a Drinát - fél lábbal jött vissza az első világháborúból. A házaspárnak született egy Tamás nevű fia.

A visszaemlékezők szerint Böhm személyiségének fontos elemeit képezték a kötődési problémák, az állandó tetszésvágy, a szűnni nem akaró hódításkényszer, a veszélykeresés (rengeteg balesete volt például), a szexuális élmények halmozása, a csapodárság, a pénzszórás, és a kiszámíthatatlanság. „Egész viselkedésében van valami földöntúlian extrém, kacagásában, mozdulataiban ördögi szándékot érzek. (.).. Arankában világuralmi ambíciók mozognak. Szereti, ha a lába előtt fetrengenek, csúsznak-másznak, megalázkodnak a férfiak.” – írta róla Karinthy Márton Ördöggörcs című, a családról szóló regényében.

Nem érte be Kertésszel, híres férjet akart magának. Barátnőivel állítólag telefonkönyvből vadászták ki a gazdag és híres emberek számait: bankárokét, politikusokét, gyárosokét. Aztán jöttek az írók. A legenda szerint Tersánszky és Kosztolányi épp nem voltak a szerkesztőségben, csak Karinthyt és Szép Ernőt tudták adni. Aranka pedig Frici mellett döntött. A férfit, aki első feleségét, Judik Etelt két évvel korábban vesztette el, azonnal elbűvölte az erotikusan búgó hang: összejöttek, Aranka pedig haladéktalanul szakított Kertésszel – a szemtanúk szerint meglehetősen érzéketlenül.

Karinthy és Böhm házassága egybehangzó vélemények szerint nagyon szenvedélyes volt: az őrületes összeveszéseket látványos kibékülések követték. „Anyám villámló szemmel, tántoríthatatlanul várta az újabb támadásokat, apám azonban már kimerülten pihegett a borjúpörkölt roncsai fölött. Három perc múlva oly békésen hámoztuk a diót, mintha mi sem történt volna. Az ilyen viharok mindennaposak voltak házunkban, amily gyorsan támadtak, oly hirtelen ültek is el.” – vallotta közös fiuk, az író Karinthy Ferenc, azaz Cini.

Nehéz eldönteni, mennyi volt valós szeretőjük száma és mennyi a kitaláltaké, a féltékenység és egymás testi-lelki kínzása gyorsan állandósult közöttük.

Állítólag egyszer majdnem különváltak: Karinthy Bécsbe ment aktuális szeretőjével, akiről azonban kiderült, hogy már férjnél van, Aranka pedig Déry Tiborral kezdett viszonyt. Végül Frici bűnbánóan hazatért, és Aranka nagyvonalúan megbocsátott neki. Igaz, állítólag 10 perccel később már ordítoztak egymással, sőt, Karinthy fojtogatni kezdte a feleségét… Arankát élete végéig kínozta a bűntudat, hogy ő a felelős férje haláláért. Két évvel Frici agyműtétje után egy vita hevében jól fejbeverte a papucsával, az író pedig néhány óra múlva halott volt.

Viharok és játszmák ide vagy oda, házasságukban beszédes bizonyítékai vannak a szeretetnek is, például levelek, naplóbejegyzések. Karinthy szavai feleségéhez: „Te buta, furcsa, édes és rettentően keserű, aranyos és szép és csúnya és tehetséges, nyugtalan te, te nagy, nagy baj és öröm a világon, nagy szerencsétlenség az én szegény fejemben benne. […] Muszály [sic] valamit itt a saját naplódban közölni veled, meg akarok valamit értetni, ami egészen biztos, és amire, ha rájössz, jobb kedved lesz, és édes leszel, amilyen vagy. Egy helyen azt írod, hogy elsietted az »élet«-edet. Te csacsi.”

Aranka általában az ösztöneit követte, de egy idő után nem elégítette ki az írófeleség és a femme fatale szerepköre. Fiatalon, 1913-ban megkezdett orvosi tanulmányait ugyan abbahagyta, de 1932-ben, 39 éves korában mégiscsak megszerezte a diplomát. Pszichiáteri gyakorlatot folytatott az orvosi egyetem Elme- és Idegkórtani Klinikáján, 1936-ban a bécsi ideg- és elmeklinikán képezte tovább magát, amelyet Otto Pötzl bécsi pszichiáter professzor vezetett (ő diagnosztizálta Karinthy agydaganatát). Aranka nyitott egy magánrendelést is, amiről alig tudni valamit. Fia története szerint egyszer délután csengetett egy páciens, miközben anyja mély álmát aludta. Cini felébresztette azzal, hogy beteg jött, Aranka pedig idegesen felelt: „Akkor miért nem orvoshoz megy?”

Karinthy csak tartozásokat hagyott maga után. Aranka, hogy rendezze anyagi helyzetüket, 1939-ben elutazott Amerikába, ahol férje műveinek népszerűsítésével próbált pénzt keresni. A háború kitörése után igyekezett rábeszélni Cinit, hogy menjen ki hozzá, a fiú azonban erre nem volt hajlandó. Végül Aranka hazajött, s hogy anyagi nehézségeik megoldódjanak, fiával együtt a családi zsinegboltba álltak be gürcölni.

A németek bevonulása után Déry Tibor azt tanácsolta neki, hogy menjen vidékre, mert egyrészt túl feltűnő jelenség, másrészt – azt gondolta – a fővárosi zsidóságot internálják először. Aranka a zalaegerszegi kórházba került, de a legenda szerint az egyik bombázás után felrohant, és öklét rázva átkozta el a háborút. Nemsokára elvitték Birkenauba.

A tábori időszakról keveset tudni, az információk pedig ellentmondásosak és gyakran legendaszagúak. Dr. Gulyás Lívia és dr. Mike Gézáné elmondása alapján Aranka Birkenauban elmebajosként viselkedett, és nemsokára el is szállították Auschwitzba.

Kulcsár István pszichiáter szerint Mengele (aki Bécsből ismerte, amikor ott tanult) felismerte a rámpánál: elbeszélgetett vele, később a barakkba csokoládét vitt neki, majd felajánlotta, hogy legyen az asszisztense. Aranka erre felháborodottan felpofozta, a halálorvos pedig küldte is a gázkamrába.

Egy másik történetben az asszony már a táborba tartó vonaton megzavarodott, és kivagonírozáskor azt kiabálta, hogy ő a legnagyobb magyar író özvegye, azonnal engedjék haza. Fenyvesi Zsuzsanna így emlékszik vissza: „Ő megőrült, és reggel agyonlőtték a szemem láttára. Annyiszor gondoltam arra, hogy Karinthy Ferencnek elmondjam-e vagy ne. A szerkesztőségben sokszor láttam Karinthyt, de nem tudtam elmondani neki.”

Március 8-án indult a Frici & Aranka című tévéfilm forgatása, melynek kreatív producere Juhász Ferenc lánya, Juhász Anna. A film 1917-ben kezdődik, 20 évet foglal magában, középpontjában pedig Böhm és Karinthy ambivalens szerelme áll majd.

Álnéven alkotó, híres írók