– Nem lehet eleget hangsúlyozni a felelős állattartást, hiszen rengeteg probléma kiküszöbölhető lenne némi odafigyeléssel, vagy megfelelő edukációval. Ha jól tudom, pont ezért születtek meg a gazdiknak, kutyaszittereknek szóló képzések. Mesélnél ezekről egy kicsit?

– Számtalan helyzetben tapasztaltam a rendelőben, hogy sok baleset, betegség megelőzhető lett volna, ha a gazdik rendelkeztek volna a megfelelő információkkal. Sajnos rengeteg a félrevezető, nem hiteles forrásból származó információ található az interneten, ami nem sokat segít a gazdik helyzetén. Ezentúl sokan sajnos felelőtlenül, minden előzetes tudás nélkül vásárolnak vagy fogadnak örökbe kutyust, és nincsenek tisztában a kutya igényeivel, a lehetséges betegségekkel vagy veszélyforrásokkal.

A képzésekkel az a célom, hogy hiteles, naprakész információkkal segítsem a gazdikat, hogy meg tudják előzni a betegségeket, baleseteket, és egészséges életet tudjanak biztosítani négylábú családtagjaiknak.

Olyan képzéseket hoztam létre, melyeket online, saját tempóban, az otthon kényelméből lehet elvégezni, illetve egy élő, offline megvalósuló kutya-elsősegély tanfolyamot, ahol az újraélesztést, elsősegély-nyújtást gyakorlatban is elsajátíthatják a részvevők. Online képzéseimen betegségmegelőzést, helyes táplálást, mérgezések felismerését – és azok megelőzését oktatom. Az anyag átfogó tudást ad a kutyatartók leggyakoribb kérdéseire a szívférgességről, oltásokról, parazitaellenes kezelésekről és kutyák viselkedésről.

A kutyaszitter-képzés volt az első képzésünk, és a PetWiseCare alapja is egyben. Nagyon elkeserített, hogy felelőtlenül, ismeretlenül Facebook-csoportokban tudnak csak szittert találni a gazdik. Emellett a környezetemben is óriási igényt láttam a megbízható, tudással, tapasztalattal rendelkező szitterekre, így megálmodtam egy rendszert, ahol képzett, leinformált szittereket lehet találni, és így született meg a kutyaszitter-képzés. A gazdiknak szóló képzéseket pedig a pozitív visszajelzések hatására hoztam létre.

– Mint állatorvos, gondolom rengeteg olyan helyzettel találkoztál, amikor az orvosi beavatkozás nem lett volna szükséges akkor, ha megfelelő edukációval rendelkeznek a gazdik.

– Így van. Sajnos rengeteg a véletlen mérgezés, amikor nem tudják a gazdik egy-egy ételről, vagy humán gyógyszerről, hogy az mérgező kedvenceink számára. Gyakori, hogy kedveskedésből csokoládét, szőlőt vagy xilites (édesítőszer diabetikus édességekben, rágógumikban) süteményt adnak kedvenceinknek, ami akár halálos is lehet számukra. Sajnos olyan is gyakran előfordul, hogy a kutyus magától rágcsál meg, vagy nyel le olyan tárgyakat, amik károsak számára (pl. kavics, gyerekjáték, apró alkatrészek, esetleg vegyszerek). A „boldog tudatlanság” a gazdik esetében nagyon veszélyes lehet. Sajnos rengeteg dolog van, amiről nem is gondolnánk, hogy egy kutyának eszébe jut megenni. Azonban ha tisztában vagyunk a veszélyforrásokkal, és „kutyabiztossá” tesszük a lakást, kertet, környezetünket, rengeteg baleset elkerülhető.

– Lassan itt vannak az ünnepek, gondolom ilyenkor megnő azoknak a száma, akik az ügyeletre látogatnak. Ilyenkor milyen problémák a leggyakoribbak, melyekkel hozzád fordulnak, és miként lehetne ezeket megelőzni?

– Karácsonykor megnő a csokoládét, süteményt vagy zsíros ételeket fogyasztó kutyusok száma. Nem kell halálos mérget enniük ahhoz, hogy orvoshoz kelljen fordulni – elég, ha az ünnepi maradékokból nagyobb adagot kap a kutyus – ha nincs hozzászokva az emésztőrendszere, sajnos csúnya hányás-hasmenés, rosszabb esetben hasnyálmirigy-gyulladás lehet a vége. De a csont etetés is fontos veszélyforrás, ugyanis a főtt csont szilánkosan törik, illetve székrekedést, bélelzáródást vagy perforációt okozhat – de sajnos olyan esettel is többször találkoztam, amikor a csont megakadt a kutyus szájában, nyelőcsövében.

Ezek mellett az égősorok megrágcsálása, csomagolóanyagok vagy gyerekjátékok lenyelése miatt kell sok gazdinak és kedvencének az ügyeleten tölteni a karácsonyt. Ezek ugyanis bélelzáródást okozhatnak a kutyusoknak, ami sokszor csak műtéti úton orvosolható.

Fontos lenne, hogy ha kutya van a családban, sokkal körültekintőbben járjanak el a gazdik és a vendégségbe látogatók is. Csak kutyáknak való jutalomfalattal, eledellel kedveskedjünk neki, ne férhessen hozzá az édességekhez, zsíros-fűszeres ételekhez, és a lenyelhető tárgyakat is pakoljuk el.

– Említetted, hogy nagyon gyakori probléma, hogy balesetek miatt fordulnak hozzád a gazdik, ezeknek pedig nagy százaléka a veszélyforrások ismeretével kikerülhető lenne. Mesélnél arról, hogy milyen fontos veszélyforrásokra kellene odafigyelni a gazdiknak? Ha megtörténik a baj, mit kell tenniük ahhoz, hogy ne történjen még nagyobb probléma?

– A leggyakoribb problémák a véletlen mérgezések, amit például kihelyezett patkányirtószert, csigairtó vagy növényvédő szerek okozhatnak. Ahogy korábban említettem, az édességekkel való kedveskedés, illetve a főzött csont etetése is rengeteg negatív következményt tud okozni. A mérgező kerti- és szobanövények megrágása is gyakran okoz gondot, de a harapásból, képzetlen kutyák póráz nélküli sétáltatásából is sokszor adódik orvosi ellátásra szoruló sérülés.

Megelőzni csak akkor tudjuk ezeket, ha tisztában vagyunk a lehetséges veszélyforrásokkal, és úgy alakítjuk életünket és környezetünket, hogy lehetőleg minél kevesebb veszélynek legyen kitéve kutyusunk. Fontos lenne, hogy tájékozódjanak a gazdik, legyen meg bennük a tudásvágy kedvenceikkel kapcsolatosan, hiszen vállalták a felelősséget, hogy a lehető legjobb életet biztosítják számukra.

Ha pedig megtörtént a baj, vagy csak gyanakszunk rá, hogy kedvencünk valami olyat evett, amit nem kellett volna, akkor mihamarabb forduljunk állatorvoshoz. Sajnos a késlekedésből „várjuk, hátha holnapra jobban lesz” hozzáállásból szintén sok olyan eset keletkezik, amin nem, vagy sokkal nehezebben tudunk segíteni.

Fontos tudni, hogy versenyt futunk az idővel a mérgezéseknél, bélelzáródásnál, bélcsavarodásnál, vagy vérzéses baleseteknél is. Így ilyen esetekben azonnal induljunk az állatorvoshoz. Ha pedig gazdiként tisztában vagyunk az elsősegélynyújtási alapismeretekkel, azzal sokat segíthetünk kutyusunknak, amíg az állatorvoshoz érünk.

– Mesélnél kicsit a PetWiseCare-ről?

– Természetesen, hiszen ez számomra ez szerelemprojekt. Az egyetemi években rengeteg állattartó ismerősöm kért meg, hogy vigyázzak kedvenceikre a távollétükben. A kedvenc „nyári munkám” pedig egy farm felügyelete volt 5 nyáron át, amíg a család nyaralt. Itt kecskékre, lovakra, kutyákra, nyuszikra és cicákra vigyáztam a gyönyörű sokorói dombságon. Itt született meg az ötletem is, ugyanis felismertem, hogy a gazdiknak óriási hozzáadott érték volt az igazolt hozzáértésem, hogy állatorvostan-hallgatóként tudtam cselekedni a bajban, és akár beteg, vagy műtét után lábadozó állatot is rám tudtak bízni.

Így megálmodtam, és csapatommal létrehoztam egy képzést, amit elvégezve az állatszerető emberekből profi állatszitter válhat, illetve egy felületet, ahol kizárólag megbízható, képzett szittereket lehet találni – ez a PetWiseCare. Így nem kell aggódniuk a gazdiknak, hogy ha a szomszédra bízzák kedvenceiket, ő nem fog tudni cselekedni a bajban, vagy nem tudja megfelelően ellátni kis kedvencüket, vagy netán megtelt a kutyapanzió.

Szittereink kutyasétáltatást, napközi felügyeletet, éjjeli felügyeletet, vagy hosszútávú felügyeletet is vállalnak – most már országszerte közel 200 szitterünk van. Fontos, hogy a szitterekre bízott állat is kiegyensúlyozottabb lesz, hiszen így megmarad a napi rutinja, mivel ugyanazt a szerető gondoskodást kapja, amit a gazditól is kapna, otthoni környezetben. Mindig a gazdi és a szitter közösen egyezteti, hogy a gazdinál, vagy a szitternél legyen a felügyelet.

Sokan nem szeretnék panzióba vinni kedvenceiket a fertőzésveszély/sérülésveszély miatt, vagy nem akarnak szívességet kérni az ismerősöktől. Szittereink a képzés eredményeként beteg, problémás, vagy lábadozó kedvencekre is magabiztosan tudnak vigyázni, így a speciális esetekben is tudunk segíteni. Vannak akik napi szinten igénybe veszik a szolgáltatásainkat és a napi sétáltatásba, etetésbe segít be a sűrű hétköznapokban, vannak akiknek egy-egy esti kiruccanás esetén segít be a szitter, és természetesen sokan veszik igénybe utazások alkalmával esetén is a szolgáltatásainkat.

Magamat is folyamatosan képzem, és a szitterek számára is biztosítjuk a folyamatos tanulás lehetőségét. Havonta személyes workshopokat tartunk különböző szakmai témákban. Kutyakiképzőt, viselkedésterapeutát is szoktunk hívni külsős előadóként, hiszen sokszor szeparációs szorongással küzdő, vagy viselkedésproblémás kedvencekre is vigyáznak a szitterek, az itt szerzett tapasztalatok pedig hasznosak lehetnek.

– Végezetül tudom, hogy szívügyed a felelős állattartás, illetve egy tudatos állattartó közösség létrehozása. Véleményed szerint milyen az itthoni állattartói kultúra, és mely területen kellene még fejlődni a gazdiknak?

– Nagyon sokat változott és fejlődött az állattartói kultúra globálisan és hazánkban is egyaránt az elmúlt 20 évben. Ami jó, hogy sokkal inkább családtagként kezelik a házi kedvenceket, és a legjobbat akarják nekik adni az állattartók. Azonban itt jön a képbe a tudás, mert sajnos sokan azt gondolják, hogy kedvenceinknek ugyanolyan igényeik vannak mint nekünk, és ami nekünk jó, az majd nekik is jó lesz. A szeretet nem elég, tudni kell őket is jól szeretni, és tisztában lenni azzal, hogy mi az, amivel ártunk, és mivel teszünk jót. Mi a PetWiseCare-nél minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a gazdik jól tudják szeretni az állatokat, és amit tesznek, az az állatoknak jó legyen és azt biztosítsák nekik, amire valóban szükségük van.

Amiben mindenképp fejlődni kellene, az a tudatos kutyaválasztás, a szaporítás teljes mértékű visszautasítása, illetve a fajtaválasztás, hogy ne divatból vegyünk meg egy-egy kutyát. Sokszor tapasztalom, hogy úgy hozzák el a tenyésztőtől a kiskutyát, hogy fogalmuk sincs a gazdiknak az adott fajta speciális igényeiről, ez által sokszor nem is tudják neki biztosítani a megfelelő körülményeket.

Szerencsére egyre népszerűbb az örökbefogadás, de még mindig rengeteg a menhelyi kutyus is. Nemrég ismerőseimmel közösen mentettem én is egy út szélére kidobott kutyát. Napi szinten jönnek szembe a közösségi médiában a kidobott, vagy szaporítótelepről mentett kutyusokról a posztok. Úgy gondolom, hogy amíg ezt nem sikerül drasztikusan lecsökkenteni, rengeteg tennivalónk van.

A másik nagy probléma a póráz nélküli kutyasétáltatás a városokban – ez rendkívül nagy felelőtlenség, veszélyes mind a kutyákra, mind az emberekre nézve, arról nem is beszélve, hogy jogszabályba ütköző is. Sajnos sokan azt gondolják, hogy kutyájuk jól képzett, behívható, azonban sokszor a valóság nem ezt tükrözi egy-egy éles helyzetben.
Nagyon fontosnak tartom, hogy képezzük a kutyákat, és mások biztonságát szem előtt tartva sétáltassunk.

Hiszem, hogy együtt, a közösség erejével, és a tudásmegosztás által tudunk változást elérni, segíteni a gazdiknak, és közvetve az állatoknak is. Nem két nap alatt, de biztos vagyok benne, hogy egyre több tudatos, és felelős döntésekre képes gazdi lesz, akik egészséges, boldog életet tudnak biztosítani a kedvenceiknek. Rám és csapatomra biztosan számíthatnak ezen az úton!