Idén nyárra gondoltam egyet: menjünk el a gyerekekkel a Cote d’Azur-re! Mesés környék, én már többször is voltam ott. Pazar mediterrán hangulatú városkák. Ott van Nizza, Monaco, Cannes, gondoltam Antibes-ban megnézzük hajnalban a halpiacot, sétálunk az erőd falán, bemegyünk a Picasso múzeumba és persze megnézzük a gyerekekkel azt a hegyi falucskát, ahol parfüm manufaktúra működik. Emlékekből merítve meg is volt már a fejemben a teljes program: élmény tengerrel, kultúrával, gasztronómiával, európai hangulattal.

Már nem egyszer foglaltunk szállást online, ahol is ugyebár kép alapján választasz. Az Airbnb-vel sem most volt először dolgunk, így semmilyen rossz előérzet vagy bizonytalanság nem volt bennünk.

Június közepén a gyerekek már épp beestek a nyári szünetre, mi otthonról dolgoztunk ezerrel, amikor a férjem mutatott három szállást az augusztus elejére tervezett franciaországi nyaralásunkhoz.

A képek rendben voltak. Világos helységek, tágas terek, ízlésesen berendezett, egyszerű szállások, melyek között, elolvasva a lakások paramétereit, nehezen tudtam dönteni.

Az apartmant befoglaltuk, ahogy kell, a teljes összeget előre kifizettük és vártuk, hogy pörögjön az idő az indulásig.

Mondanom se kell mennyi az út autóval Mentonig: estére értünk oda. Itthon sem ismeretlen fogalom a kánikula, de egyre délebbre haladva, pláne tengerpart közelében, a 40 fok hőség párás ragaccsá áll össze, ami -ha nincs széljárás- olyan, mintha egy felfűtött sütő előtt állnál, amiben pont jóra sült a sütőtök.

Már a parttól való távolság is gyanús volt, mert csak távolodtunk a tengertől és egyik szűkebb utca után mentünk be a még szűkebbe. Tudom, hogy az azúr parton, a városokon fut át a vonatsín, rajta a TGV-vel, de hogy a szállás konkrétan a töltés mellett legyen, na azt nem lehetett ’lenézni’ a képekről.

Most lehet kérdezni ’de hogy édes kiscsillag, miért nem néztétek meg a szállást a térképen??!’ Jogos. Ezt a részt sajnos lespóroltuk, nem zummoltunk rá a szállásra, hisz annyira meggyőző volt az összkép és azt írták, hogy közel a tenger. Azt azért leszögezem, nem a vonatforgalom miatt hagytuk ott a szállást, nem is lehetett hallani azt igazán.

Érkezés után parkolás 4 utcával arrébb, belváros ugye, majd jött a ház és a lakás felkeresése. A ház kívülről egy szakadék volt. Omló vakolat, leficcenő zsalugáter az ablakon, semmi bizalomgerjesztő részlet nem volt az egészben. Gondoltam bent ezek után már csak a kincs várhat ránk.

Tévedtem. Pontosítok: pofára estem. Az ágyakra a gyűrött ágynemű csak le volt dobva, húzd fel magad, ha aludni akarsz. A matracot így persze közelről láttam, a hányinger kerülgetett, olyan állapotú volt. A mellékhelység koszos volt, a törölközőket ott is hagytam a sarokban, mondtam: "azokhoz senki nem nyúl, használjuk a sajátot". A konyhában a szekrény belső fala penészes volt. A nappali függönyének karnisa az első húzásnál kiszakadt a falból. Nem volt légkondi, de még ventilátor se és a legszebb: a lakás földszinti volt így az ablakokat nem tudtuk kinyitni, mert ott járkáltak az emberek, derékig láttad az elhaladó alakokat és még sötétítő függöny se volt, így bárki benézhetett, ha égett a szobában a villany.

A férjemnek azt mondtam most azonnal megoldást kell találni, de mivel éhesek voltak a gyerekek, kivoltunk az egész napos vezetéstől és semmi okos ötletünk nem volt a tengerparton, padon alváson kívül, így maradtunk.

Semmit nem aludtunk. Se légkondi, se ventilátor, a kiadó srác a üzenetünkre, „hogy hol a kondi, a ventilátor??” nem válaszolt, így én és a férjem egész éjjel virrasztottunk, mert a katlanszerű meleg lakásban meggyulladtunk, így ki kellett nyitni az ablakokat.

Talán az már sokat nem dob a sztorin, hogy volt egy másik ablak is, ám az egy tűzfalra nézett...

A reggelt korán kezdtük, 7 után már indultunk le a partra, mert addigra már a levegőtlen lakásban megfőttünk (pulzált, fájt a fejem, amin a nyakamra tekert vizes törcsi sem tudott csillapítani) így úsztunk egyet a tengerben, miközben azon agyaltunk, hogyan tovább.

Felhívtam egy airbnb-vel foglalkozó barátnőmet és megkérdeztem mit csináljak ilyen szorult helyzetben, ahol koszos a szállás, nem azt kapod, amit ígérnek és menni akarsz.

Fontos! Nem vagy köteles elfogadni a szállást csak azért mert már kifizetted. Jogod van, ahhoz, hogy reklamálj/ visszakérd a szállás összegét/ bepanaszold a kiadót, ha jogosak a gondjaid.

A 17 darab kép között szerepelt 4-5 olyan is, amin a kitakarított lakást mutattuk meg, mármint amit mi takarítottunk ki távozás előtt. Dokumentáltuk azt is, hogy milyen állapotban hagytuk ott (volt köztük olyan is, amin a férjem lefotózta, ahogy porszívózok) és videóval rögzítettük, hogy az apartman kulcsát visszatesszük a kulcs-szépfbe távozáskor.

Az mellékes is most, hogy aztán mi hová mentünk (végül egy tuti biztos karintiai panzióba, ahol már többször is voltunk), de 17 óra cote d’Azur-i tartózkodás után elhagytuk a francia riviérát.

Egy képet azért készítettem, mielőtt beszálltam az autóba:

Ez egy keddi napon volt, aznap az Airbnb már vette a panaszunkat, 2 napra rá (csütörtökön) felhívtak minket, kérték mondjuk el, hogy mi történt, mit tapasztaltunk és hogy mit szeretnénk.

Jeleztük, hogy nem kérünk többet, mint az első kivételével, a fennmaradó éjszakák árának visszautalását, illetve nem fizetjük ki a takarítási összeget, mert elvégeztük azt (fotók mellékelve ugye).

Másnap (pénteken) a kért (nem kevés) összeget a cég visszautalta a számlánkra, ezer bocsánatkéréssel tűzdelve. Hála ezúton is az ügyfélbarát eljárásért!

Milyen tanulságot vontam le és mikre figyelj foglaláskor?

Mutatom ezeket a cikk galériájának képein: