Ez a cikk az ÉVA Magazin 2015. decemberi lapszámában jelent meg először „A mosoly ára" címmel.

Tudtad, hogy a korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

Először is fontos tisztáznunk, mit is ért a szakma a felnőttkori fogszabályozáson. A szakértők a fogászat azon ágát értik rajta, amely a fogazat és az állcsontok rendellenes helyzetének kezelésével foglalkozik. Annyiban különbözik a gyermekkorban elvégzett hasonló beavatkozásoktól, hogy bizonyos életkor felett az állcsontok növekedését fogszabályozással már nem lehet befolyásolni. A rendelkezésünkre álló eszközök is különböznek, a szakembernek ráadásul már számolnia kell a fogágy lehetséges betegségeivel, illetve az esetleges foghiányokkal és állkapocs-ízületi problémákkal. Az utóbbiak természetesen inkább idősebb korban jellemzőek, de egy baleset vagy sérülés miatt keletkező foghiány már korábban is jelentkezhet.

Dr. Bukna Ildikó szerint a felnőttkori fogszabályozás elsősorban a harmincas korosztályra jellemző, de rendszeresen megfordulnak a rendelőjében huszon- és negyvenévesek is. A fő motiváció természetesen a mosoly esztétikai javítása. „Volt olyan betegem, aki a további karrierje miatt döntött úgy, hogy átverekszi magát ezen a meglehetősen időigényes procedúrán. Egyszerűen csak jobb állást akart magának az eddiginél, és meggyőződéssel állította, hogy a szabálytalan mosolya hátrányt jelent számára a munkaerőpiacon” – meséli a doktornő. Elsőre talán túlzásnak tűnik a páciens érvelése, de ismerjük be, a jobb, ápoltabb külsejű embereknek általában mi magunk is gyorsabban szavazunk bizalmat, és ezzel valószínűleg hasonlóan vannak a munkaerő-utánpótlásért felelős szakemberek is. Az ápolt fogsor tehát valóban alapkövetelménynek tűnik a 21. században. Az pedig, hogy ki mennyire elégedett fogsorának természetes állapotával, már tényleg teljesen egyénfüggő.

KÉSZÜLJ RÁ!

„A pontos diagnózis felállításához, illetve a kezelés menetének megtervezéséhez feltétlenül szükségünk van a páciens előzetes kórelőzményeire – kezdi a doktornő. Ezek után következik a fogsorlenyomat-vétel, ami mind a felső, mind az alsó fogakra vonatkozik. Készül egy panorámaröntgen, valamint néhány arcfotó. Egyes esetekben további speciális röntgenképekre is szükség van. Fontos tudni, hogy maga a fogszabályozás csak a fogsor teljes rehabilitációját követően kezdődhet el. Vagyis mindenekelőtt el kell végezni a fogazat állapotának megfelelő beavatkozásokat, amikhez esetenként szájsebész, protetikus és konzerváló fogszakorvos bevonására is szükség lehet.” Mielőtt tehát hozzájutnánk a hőn áhított fogszabályozó készülékhez, át kell esnünk egy teljes orális „nagygenerálon”, ami a fogsor állapotától függően bizony akár hetekig, hónapokig is eltarthat. És ha minden tömés a helyére került, eltűntek a romboló évtizedek nyomai és megtörtént a fogak konzerválása, csak akkor vághatunk bele a nagy kihívásba, a fogszabályozásba.

MOZGÓ FOGAK

„Maga a fogszabályozás menete két nagyobb szakaszra bontható. Az első fázisban a fogak átmozgatása történik, ez a szakasz egészen addig tart, amíg a fogak a kívánt helyükre meg nem érkeznek (havi egy millimétert képesek megtenni). A második szakasz az átmozgatott fogak helyben tartásáról és stabilizálásáról szól, és egészen addig tart, amíg az új helyre került fogak nem rögzülnek teljesen, vagyis az őket körülölelő fogágy ki nem épül megfelelően” – mondja dr. Bukna Ildikó. A fogszabályozás első szakasza felnőttkorban már kizárólag beépített, fixen rögzített szabályozókészülékekkel zajlik. Vagyis azokat, akik abban reménykedtek, hogy egy éjszakai, kivehető eszközzel megússzák az egész macerát, ki kell hogy ábrándítsuk. Felnőttkorban erre már nincs lehetőség. Dr. Bukna Ildikó is hangsúlyozza a gyermekkori fogszabályozás fontosságát. A szakértők szerint gyerekkorban ez is könnyebben megy, úgyhogy tényleg nem érdemes halogatni! „Reménytelen eset azért felnőttkorban sincs. Mivel azonban a kezelés előtt megfogalmazott vágyak sokszor eltérnek a valós lehetőségektől, mielőtt belevágunk a fogszabályozásba, minden esetben hosszasan konzultálunk a pácienssel a lehetőségekről és a várható végeredményről. Hollywoodi fogsora sajnos nem mindenkinek lehet, még a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával sem.”

EXTRA KIHÍVÁSOK

Senkinek a kedvét nem szeretnénk elvenni a felnőttkori fogszabályozástól, főként, hogy egyes esetekben ez jelentheti az egyetlen megoldást a fogak megőrzésére, de azzal azért nem árt tisztában lenni, hogy a beavatkozás másfél-két évében szigorú regulákat kell betartanunk. Kezdődik azzal, hogy kezelőorvosunk az egyik leggyakrabban látott ismerősünk, jó esetben barátunk vagy barátnőnk lesz. A találkozásainknak pontos menetrend szerint kell követniük egymást. Havi rendszerességgel épül majd be az életünkbe az orvosi vizitáció, amikor is kezelőorvosunk alkalomról alkalomra beállítja a szájunkban elhelyezett készüléket.

A rendszeres ellenőrzést nem szabad hanyagolni, egyrészt az eredmény elérése enélkül lehetetlen, másrészt a fogak meglazulásához is vezethet, ha nem vesszük elég komolyan a fogszabályzó „használati útmutatóját”. Az orvosunkkal ápolt kapcsolat úgy másfél-két évig biztosan megmarad, hiszen félúton nem érdemes kiszállni. A félbehagyott fogszabályozás ugyanis többet árt, mint használ. A készülék felhelyezését követő időszakban az étrenden is javallott változtatni. Érdemes elkerülni a kemény vagy sok rágást igénylő ételeket. Egyszerűen azért, mert ezek fogyasztása fájdalommal járhat. „A felnőttkori fogszabályozás – mint minden orvosi beavatkozás – kellemetlenséggel jár, számíthatunk akár kisebb mértékű fájdalomra is. Ez nem elviselhetetlen, de igenis jelen lehet a kezelés során. Ezért bizony nem árt, ha a páciens az étkezési szokásaiban is alkalmazkodik az új helyzethez” – szögezi le a szakember. Amellett, hogy az áhított mosolyért egyes finom falatokról le kell mondanunk, a fogkefével is jóval szorosabbra fűzhetjük a korábbi viszonyunkat. Fogszabályozó készülékkel a szánkban ugyanis minden egyes nasinak elfogyasztott isler után fogat kell mosni. „A mai készülékek nagyon diszkrétek, senkit nem fognak zavarni a napi teendőiben. Az egyik ügyvéd páciensem azt mondta, olyan lett számára a fogszabályzó, mint egy jó kabala, amióta felhelyeztük, egyetlen pert sem veszített a bíróságon – meséli Ildikó. – Vagyis még egy olyan szakmában sem jelent hátrányt, mint az ügyvédeké, ahol azért sok múlik a beszédkészségen.”

SELYPÍTENI FOGOK?

„Ezt a kérdést a kezelés megkezdése előtt gyakran felteszik a páciensek. A válasz: nem. Általában nem kell attól tartani, hogy másfél-két évig még a beszédhibával is együtt kell élni. Sőt! A fogak megfelelő elrendeződésével sok korábbi, apróbb beszédhiba is eltűnhet. A fogak külső felületére erősített fogszabályozóval nem lesz hallható semmilyen szokásostól eltérő hang. A belülre erősített készülék már okozhat némi sziszegést, de gyakorlással ez is korrigálható.” Egyes esetekben viszont maga a nyelv okozza a fogak elmozdulását, ilyen esetben a fogászati beavatkozás mellett kiegészítő terápiaként logopédus segítségét is igénybe kell venni.

MIBE FÁJ?

Végül, de nem utolsósorban beszéljünk a beavatkozás költségeiről is, hiszen rémisztő összegekről kering a szóbeszéd. A számlán szereplő végösszeg sok minden függvénye. Természetesen nem mindegy, hogy hol és kivel végeztetjük el a beavatkozást, a rendelők árképzése igen változó, ezért érdemes több helyről is ajánlatot kérni. Az sem mellékes szempont, hogy honnan indulunk, vagyis milyen állapotban van a szabályozandó fogsor a készülék felhelyezése előtt. A fogkonzerváló beavatkozások, az úgynevezett „nagygenerál” szintén költségekkel jár, ami egyénileg változó. A konkrét fogszabályozás költségei ezen felül jelentkeznek. Az árak széles skálán mozognak, százötvenezer forinttól egészen a milliós tételekig eljuthatunk – az alkalmazott technológiától függően. „A fémeszközök például jobban látszanak, ám olcsóbbak, mint a kevésbé szembeötlő porcelán fogszabályozók. Biztosat csak kezelőorvos tud mondani, hiszen ő látja, hogy a pácienstől elvárt végeredményhez milyen lépések megtételére lesz szükség, és ezek milyen valós költséggel járnak.”

Nézd meg a lenti galériánkat is!