Ez a Gyereklélek magazin cikke.

Értsd a gyerekedet!

A legtöbb szülő idegőrlő kínlódásnak, mások egyenesen játszmázásnak érzik, amikor a gyereke esténként folyamatosan kijárkál a szobájából azzal, hogy fél valamitől. Sok munka van abban, hogy szülőként kiépítsünk bennünk egy olyan bizalmat, amitől biztonságban érzik magukat, aztán egyszer csak hallanak vagy látnak egy mesét és kezdődhet az egész előlről.

Más dolog a fóbia, amit a pszichológusok és a pszichiáterek egyfajta szorongásos rendellenességként kezelnek, és az a jellemzője, hogy valamilyen tárgy, állat vagy helyzet túlzott és kontrollálhatatlan félelmet okoz és így akadályozza a normális életet. Amikor egy gyereknek van fóbiája, akkor többszörösen felerősödik benne a félelem- és veszélyérzet.

A gyerekekben gyakran alakul ki ilyen, ha valamilyen számukra félelmetes dolgot éltek át, és a legtöbbször jóval az esemény után produkálják a fóbiás tüneteket.

Amerikai pszichológusok tanácsai alapján három tippet adunk a fóbiák, félelmek kezelésére:

1. Nyugalom

Egy félelmetes szituációban egy gyerek számára az első és legfontosabb az, hogy meg tudjon nyugodni, még ha felnőttként úgy is látjuk, hogy a gyerek túlreagálja a helyzetet, szülőként az a dolgunk, hogy mentsvárak legyünk. Abban az adott pillanatban a gyerek valóban nagyon, nagyon fél, ezért először megnyugvást kell nyújtani neki. Ha ez sikerült, akkor újra fel kell idézni vele együtt, hogy pontosan mi történt, mitől ijedt meg. A gyerekeknek sokszor egészen irreális elképzelésük van dolgokról, hajlamosak például azt hinni, hogy ha egy kutya megharapja őket, akkor legalábbis elveszítik az egyik lábukat, ha éppen bele nem halnak. Ezért a felnőttként az a dolgunk, hogy kedvesen, de határozottan eloszlassuk a tévképzeteiket. Fontos az is, hogy pontosan meghatározzuk vele együtt, hogy mitől fél.

2. Nagyítsd fel!

Általában jól kezdik a szülők, csak aztán amikor a gyerekük visít, inkább feladják, ami alapvetően érthető. Viszont van olyan helyzet, ami miatt muszáj belemenni bizonyos helyzetekbe és többször találkozni a problémával, hogy legyőzhessük. Például, ha a gyerekünk fél a szomszéd házban élő kiskutyától, ami miatt minden reggel óriási hisztit rendez az ovi felé vezető úton, csak hogy hatalmas kerülővel kikerüljük a házat, azt a helyzetet kezelni kell. Nemcsak azért, mert nem lehet mindig a hosszabb úton menni, hanem azért is, mert minél többet szembesítjük a gyereket azzal, amitől fél, annál könnyebben fogja tudni legyőzni a fóbiáját.

A megoldás a fokozatosság! Beszélgessünk sokat a gyerekkel a fóbiáról: ha a kutyáktól fél, akkor róluk, ha a méhektől, akkor róluk meséljünk sokat. Aztán, ha egy szép napon sikerül kerülő nélkül elmenni a rettegett ház mellett, akkor dicsérjük meg, de nagyon! “Ez az, megcsináltad, látod, megy ez!” Ettől függetlenül persze vannak olyan esetek, amelyek túlmutatnak rajtunk, szülőkön, ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni. Akkor feltétlenül, ha tényleg élhetetlenné teszi a fóbia a mindennapokat.

3. Figyeld magad!

Végül, de nem utolsó sorban: számtalan esetben, így a fóbiák esetében is rendkívül fontos, hogy milyen mintát mutatunk, hogyan viselkedünk egyes helyzetekben. Ez nem jelenti azt, hogy mi nem ijedhetünk meg dolgoktól, de semmiképp se hergeljük a gyereket. Ne csodálkozzunk a hatalmas hisztin az oviban, ha olyanokat mondunk a gyereknek, hogy “félsz, hogy anya hiányozni fog?” vagy hogy “Félsz a kutyustól? Gyere, simogasd meg!” Ez a fajta keretezés azt üzeni a gyereknek, hogy félnie kellene az adott helyzetben, ráadásul a szülei nem hisznek abban, hogy ő egyedül kezelni tudná a helyzetet. Tehát, gondoljuk át, mit mondunk a gyereknek. Ugyanez igaz lehet rosszevő gyerekek esetében is, érdemes lehet előbb jól megvizsgálni a saját szokásainkat, hiszen sokszor elhangzott már, de sosem árt elismételni, hogy minden gyerek egy tükör.

Sztárok, akik nem nőtték ki furcsa félelmeiket