Vágyok rá, hogy szeress, mérhetetlenül. Érezni akarom, hogy akarsz. Önző dolog tőlem ez, de annyi mindenen keresztül mentünk már, mindig ott voltunk egymásnak, és ahogy telik az idő egyre közelebb kerülünk… minden egyes nappal.

A kudarcainkban, a sikereinkben és az örömeinkben osztozva egyre inkább megismerjük a másikat.

Egy-egy vitában már nem félünk őszintének lenni, nyersen és néha fájón, a másiknak tükröt mutatva tudunk elmélyülten beszélgetni.

Nevetünk sokszor magunkon, neked mégis nehezedre esik, hogy azt mondd, szeretsz.

A FOLYTATÁSÉRT KATTINTS IDE!