Az anyaságról jót vagy semmit? Még a család előtt is titkolóztam

Az anyaságról jót vagy semmit? Még a család előtt is titkolóztam
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

S

Számítottam rá, hogy a gyermekem születésével majd fenekestül felfordul az életem és merőben mások lesznek majd a napjaim, hiszen anyává váltam. Arra viszont nem számítottam, hogy a gyermekemről és a nevelgetéséről jót vagy semmit alapon nyilatkozhatok majd ezentúl, különben ferde szemmel néznek rám még a közeli családtagok is, amiért nem élem meg az anyaság minden minden pillanatát felhőtlenül...

A Famiily.hu cikke.

Tegyük a szívünkre a kezünket és valljuk be töredelmesen: Baromi nehéz feladat gyereket nevelni és egyes részleteire egyáltalán nem számítottunk! S mint ilyen, ezeket a kőkemény kihívásokat olykor jól esik megosztani másokkal és megbeszélni. És nem csak azért, mert mi édesanyák imádunk panaszkodni, vagy sajnáltatni magunkat (oké, oké egy átvirrasztott, betegeskedős éjszaka után bizony jól esik az embernek, ha kap egy nagy bögre kávét és némi megértést), de valójában csak ki akarjuk beszélni magunkból ezeket a minden nap új és új élményeket és feladatokat adó szerepet magunkból, hogy közben rájöhessünk, túl lehet élni és nem vagyunk egyedül a földön azzal az érzéssel, hogy nagyon szeretnénk olykor némi pihenőt tartani.

Őszinte és szókimondó ember lévén anyaként sem változtam meg és bizony a kezdeti időszakban sokszor adtam annak hangot, hogy a gyereknevelés bizony nem olyan, mint az édes babás reklámokban. Azt hittem megértő fülekre fogok találni, de szembesülnöm kellett azzal, hogy sokak számára – legalábbis nyilvánosan –

a gyereknevelés nem szólhat a fáradtságról, elcsigázottságról, feszültségről és hasonló szavak kombinációjáról!

Olykor előfordult egy-egy nehezebb napon, hogy amikor a gyermekemet a boltban vagy utcán megnézték az emberek és azt mondták milyen cuki kisbaba, halálos nyugalommal és őszinteséggel kérdeztem, hogy kölcsönadjam-e egy pár órára?

A hangnem és az eltökéltség a hangomban ilyenkor megbotránkoztató lehetett, hiszen megdöbbenve néztek rám az emberek. De voltak olyan pillanatok, amikor egyáltalán nem vicceltem és igenis nagyon vágytam rá, hogy valaki az éppen nyűgös, fogzós, nem alvós napokon adjon nekem pár óra pihenési lehetőséget azzal, hogy mondjuk vigyáz picit a gyermekemre.

Nem megszabadulni akartam tőle, csak kifújni magamat.

De sokan el sem tudták képzelni, hogy egy pár hónapos baba mellett egy anyuka nem úszik mindig rózsaszín felhők között és attól, hogy ez a csöppség, akinek a létezése hirtelen mindennél fontosabb lett a világon kitöltötte minden gondolatomat és pillanatomat, mellette megszűntem volna én és az igényeim létezni. Bár olykor így éreztem.

Ma már el tudom képzelni, hogy mennyire unalmas és talán kiábrándító lehetett akkoriban velem beszélgetni és hallgatni a „panaszkodásomat” arról, hogy a baba folyton sír, hogy éjjel ötször kelt és igazán nem tudom, hogy néha mit kellene tennem és mi lenne jó neki, nekünk.

És igen, roppant bosszantó lehet ezt hallgatni egy anyukától, hiszen nekem is idegörlő volt olykor a jobbnál-jobb, olykor kéretlen tanácsokat hallgatni, amelyek nem segítettek csak a dilemmáimat növelték, hogy valamit nem csinálok jól vagy éppen elromlott a gyermekem.

A családtagjaim bizonyára nem akartak nekem rosszat, de míg én arra vágytam volna, hogy valaki ránk nyissa az ajtót és segítsen egy-egy beszélgetéssel vagy közös sétával babakocsizás közben kirángatni a kételyeimből, helyette telefonon kaptam a jótanácsokat.

Így egy idő után rájöttem, hogy a körülöttem élők – olykor még a férjem is beletartozott ebbe a csoportba – nehezen érthetik meg, hogy éppen min megyek keresztül. S bár az édesanyám és az anyósom is volt egykor kezdő anyuka, de olyan volt, mintha elfújták volna számukra azt az időszakot és csak a babahintőpor illat maradt volna meg az emlékezetükben a hasfájás már nem.

Bevallom, hogy haragudtam egy darabig, hogy mint nők és hozzám közel álló személyek miért nem értik meg a problémáimat.

Attól még szerethetem a gyerekemet teljes szívemből, mert nem mindig vagyok boldog és kipihent mellette!

Idővel elkezdtem tudatosabban odafigyelni arra, hogy kinek és mit mondok az anyasággal és gyerekneveléssel kapcsolatos élményeimről és tapasztalataimről. A családomat már egyre ritkábban "terheltem" ezekkel az élményeimmel és inkább lerendeztem annyival a " Hogy vagytok?" kérdést, hogy " Minden oké, köszönjük!" még akkor is, ha éppen egy nagy hisztin voltunk túl, aznap már mondjuk harmadszorra. Így kevesebb lett a kéretlen tanács is, hiszen a "problémák" hirtelen hipp-hopp megoldódtak.

A boltban és utcán még mindig emlegettem a "Kölcsönadom!" lehetőséget (hátha alapon), de már hozzátettem viccesen és nevetgélve, hogy természetesen a világ semmi kincsiért nem adnám a gyermekemet és nélküle nem lenne teljes az életem. Erre pedig, mint egy jól felelt diáknak, már egyáltalán nem a megdöbbent arcokat kaptam, hanem elismerő, mosolygós bólogatásokat, mert bizony jól feleltem, úgy, ahogy egy édesanyának illő válaszolnia, gondolkoznia.

S míg egyáltalán nem lódítottam semennyit azzal, hogy a gyermekem számomra a legfontosabb és bár tényleg gyökerestől fordult egyet a világ, mióta Ő beköltözött az életünkbe, de nem tartom ördögtől valónak, hogy olykor elmondjam:

Elfáradtam, kérnék egy kis szünetet!

Az anyaság néha sokkal nehezebb, mint azt valaha is gondoltuk. Egy édesanya megörökítette, mennyire!

Nézd meg a galériánkat>13 kép
Az anyaság nem csak cukormáz, ebben a fotóalbumban egy édesanya a nehéz perceibe is bepillantást enged
Tovább olvasok
Kép
Eszel te eleget? Íme 5 jel, hogy több kalóriára van szükséged

Már pedig borzasztóan fontos, hogy figyelj erre, máskülönben számíthatsz rá, hogy idővel hanyatlani fog az erőnléted futóként (is). A runnersworld.hu cikke.

Kép
Ha én lépek ki egy kapcsolatból, nehezebben viselem, mint amikor engem hagynak el

Apológia az Elhagyóért, akit közmegvetés sújt, pedig neki is van szíve. Adrienn története.

Kép
Immunrendszer erősítése? 3 mítosz, amit nem szabad elhinned ezzel kapcsolatban

Hogyan lehet az immunrendszert megerősíteni? Mindenekelőtt tudnod kell, mi az, amit nem szabad többé elhinned ezzel kapcsolatban!

Kép
11 dolog, amit anyák csinálnak, amikor senki nem látja őket

A WC-ben sírunk, dugicsokit eszünk és alvás helyett a gyerekeink fotóit nézegetjük. De ezzel még nincs vége a listának...

Kép
Most akkor tényleg fel akart szedni a 70 éves tanárom?

Felnőtt fejjel ültem be ismét az iskolapadba, coachingot tanulni. Imádtam minden percét. Imádtuk Frigyes tanár urat is, mert szellemes volt és elbűvölő. Később egy cukrászdában is megpróbált elbűvölni. Franci története

Kép
Így borozik Molnár Andi

Szeretjük, tiszteljük, használjuk és élvezzük. A bor mindennapjaink része. Ezerarcú nedű, melyben mindenki megtalálja a maga ízlésének leginkább tetszőt. De kinek mit is jelent igazán? Sorozatunkban ismert emberek mesélnek erről. Ezúttal Molnár Andrea táncost kérdeztük.

Kép
A férjem kedvéért sterilizáltattam magam, majd épp ezért hagyott el

Három lányunk született. Szerettünk volna fiút, persze, de azt mondtuk, hogy 3 gyerek azért elég. A férjem mondta ki a végszót: ne próbálkozzunk tovább. A harmadik császármetszés alkalmával éltem is a sterilizálás lehetőségével. Aztán két év múlva közölte: mégis szeretne egy fiút. „És ki fogja tovább vinni a családnevet?” – kérdezte. Majd bejelentette, hogy mivel nekem már nem lehet gyerekem, így elhagy.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Előfizetés

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem