"Tanárnő, mikor lesz vége az online órának? Nagyon kell kakilnom!" - Vicces jelenetek online órákról

Borítókép: "Tanárnő, mikor lesz vége az online órának? Nagyon kell kakilnom!" - Vicces jelenetek online órákról Forrás: Getty Images / Marko Geber
Online tanítás közben megvalósul a bilokáció: nem egy, hanem legalább húsz térben vagyunk jelen, a tanítványok számától függően. Saját lakásunk otthonossága mellett élvezhetjük Kati K-popsztárok posztereivel telezsúfolt szobácskájának hangulatát, Dávid punkos kiegészítőit, amiket a koromfekete szekrény tetején tart, vagy megcsodálhatjuk Zsófi baldachinját rózsaszínű ágya fölé függesztve. Eklektika, káoszelmélet, ki ahogy érzi.

A hangulatokat és az óra precíznek egyáltalán nem nevezhető menetét a legkülönfélébb – vicces, bizarr - életképek tépik ki a monotóniából. Ebből gyűjtöttünk most egy csokorra valót – van, amit átéltünk, van, amit más tanároktól hallottunk.

A folyton elromló, majd megjavuló mikrofon

Emlékeztek a Gyaloggalopp boszorkány-jelenetéből John Cleese zseniális mondatára? „Engem gyíkká változtatott. De már elmúlt.” Barbarának folyton elromlik a mikrofonja, majd váratlanul megjavul. A tanár hamarosan ráérez, hogy ez bizony munkakedvtől függően változik, és megismétlődik minden egyes tanórán. Barbarát elvesztettük, mondja. Nem, én itt vagyok, jelentkezik ilyenkor Barbara, csak elromlott a mikrofonom. De már megjavult.

Kellemetlen percek

Tibit kommentár nélkül idézném: „Tanárnő, mikor lesz vége az online órának?” „Még 10 perc. Miért kérded?” „Mert már nagyon kell kakilnom.”

Én, én, én!

Ezt is kommentár nélkül adnám közre.

Tanár: Ki tudja a választ?

Gyerek: Én.

Tanár: Te ki vagy?

Gyerek: Hát én.

Tanár: De így nem tudom, ki vagy! Nem a tanteremben vagyunk, sajnos. Aki tudja a választ, először mindig a nevét mondja. Szóval: van valaki, aki tudja a választ?

Gyerek: Igen. Én!

És megjelennek az állatok

Megszokott látvány, hogy miközben a diák mondjuk Petőfiből felel, egy kutya, egy macska, néha egy nyuszi sétál el a háta mögött. Megesett, hogy a több kilós kutyus egyenesen versmondás közben ugrott a delikvens ölébe, olyan hangokra kényszerítve szerencsétlent, ami a Szeptember végént egészen új értelmezésekkel ruházta fel.

A család

Valamelyik tanítvány otthonából őrületes sivítás szűrődik ki. A tanár megkéri, hogy szóljon a családnak, vegyék már le picit a hangerőt, ha lehet. Timi csüggedten közli: „Csak a húgom hisztizik, de még anyának sem sikerül lecsillapítania.” Nem is, legalább az óra feléig.

A szülő

Angolóra, feleletválasztós teszt. Feri épp nem tudja a választ. A háttérből halk férfimormolás szűrődik az éterbe, harmadszorra tisztán ki is vehető a szó. Az édesapa ezerrel súg a sarokból. Köszönjük apuka, mondja a tanár rezignáltan, de az Ön válasza sajnos nem szerepel a megadott lehetőségek között.

A háttérzaj

Mindig akad valaki, aki elfelejti lehalkítani a mikrofonját. Sokszor nem ugyanarról a tanulóról van szó, így hallottunk már mindent az üvöltő rockzenétől kezdve a bőszen káromkodó testvéren keresztül a falat verő szomszédig. Ez utóbbi a kedvencem: amikor a kollégám megkérdezte a gyerektől, mi ez a hang, tán dobolnak a szomszédban, beletörődően azt válaszolta, hogy nem, csak a szomszéd bácsi, akit annyira zavar, hogy az emberek otthonról tanulnak és dolgoznak, hogy nemtetszését gyakran a partvis ütemes falhoz verésével fejezi ki.

Mi is történt János vitézzel?

János vitéz, ötödik osztály. Iluska már halott, erre kéne a gyerekeknek rájönnie. „Szegény Jancsi bácsi, hát el van temetve.” – hangsúlyoz a tanár kétségbeesetten. Én tudom, így egy lelkes hang. Megtudták az emberek a menyecskétől, hogy János vitéz meghalt!

Időjárásjelentés

Szintén angolóra. „My family was having dinner. My family were having dinner. Mi a különbség?” – érdeklődik a tanár. Virtuális kéz lendül a magasba, a tanár boldog, végre valaki a hosszú csend után. Igen, Editke? Örömittas hang csendül a távolból: Tivadar bácsi, itt esik a !