Miért baj, ha valaki kenguruban hordozza a babáját? Szakértőt kérdeztünk
2017 óta rendezik meg az Európai Babahordozó Hetet, ami idén május 6-12. közé esik, de egy másik apropó kapcsán is aktuális a kérdéskör. Néhány napja ugyanis Hosszú Katinka egy olyan fotót osztott meg Instagramon, amin kislányát egy kenguruban, kifelé fordítva hordozza. Több mint 100 kommentet kapott: volt, aki egyszerűen felhívta a figyelmét, hogy a kenguru mennyire egészségtelen, mások hordozási tanácsadót ajánlottak neki, többen viszont durván betámadták, amiért sportolóként ilyen eszközt népszerűsít. De hogy miért vált ki ilyen indulatokat a kenguru, ami anyáink korában még menőnek, praktikusnak számított, sőt még ma is rengetegen használják világszerte? És egyáltalán: jogunk van megmondani más anyának, hogy mit és hogyan kéne csinálnia?
Mint Kotroczó Katalintól megtudom, utóbbin ő is sokat szokott dilemmázni, kéretlenül nem is szívesen megy oda, ha például a környezetében lát egy nem optimális pozícióban hordozó anyukát. Hordozási tanácsadóként azt az elvet vallja, hogy minden anya, szülő kompetens a gyermekével kapcsolatos döntéseket meghozni, amennyiben rendelkezésére áll a szükséges információ. Csakhogy sokszor éppen az információhiánnyal, vagy az egymásnak ellentmondó információkkal akad a probléma. Mert hiába nyúlik vissza a hordozás hagyománya évezredekre, modern világunkban kikopott belőle az ösztönösség, és ez is egy olyan dolog lett, amit meg kell tanulnunk.
Lóg a lába, lóga…
Amikor évtizedekkel ezelőtt a kenguru berobbant a mama-baba piacra, még jóval kevesebb anatómiai ismerettel és babahordozó eszközzel rendelkeztünk a hordozás terén. A kengurut vonzóvá tette, hogy a babakocsival szemben mobil alternatívát kínált, a hordozó kendőkhöz képest pedig egyszerűbb, modern és divatos eszköznek számított.
Ma már viszont tudjuk, hogy az az optimális, ha:
- A gyermek a hordozó személy felé néz, akár elől, csípőn vagy háton van.
- A hordozóeszköz térdhajlattól térdhajlatig támaszt, ezáltal a baba terpesz-guggoló tartást vesz föl, tehát a feneke lejjebb helyezkedik el, mint a térdei. Hátulról nézve M betűt formálnak a lábai.
- Oldalról nézve a baba gerince felveszi a természetes J görbületet. A hordozóeszköz pontról pontra megtámasztja a gerincét, tehát elég szorosan tartja, a baba nem rogy bele.
- Csecsemőknél különösen figyelni kell arra, hogy a hordozó tarkóig támassza meg.
- A légutak szabadon vannak.
Laikusként kényelmetlennek tűnhet ez a pozíció, viszont a picik maguktól is így helyezkednek el az anya mellkasán, kézben hordozva. Nem véletlenül, hiszen több szempontból is előnyös ez a testhelyzet. Ilyenkor ugyanis ideális szögben illeszkedik a combcsont feje a csípőcsont ízületi tokjába, mely támogatja a még éretlen csípőízület fejlődését. Nem véletlen, hogy ma már egyre több orvos is javasolja a hordozást azon babák esetében, akiknél terpeszpelenkára van szükség. A csípő mellett pedig a gerincet is óvja, támogatja a helyes hordozási eszköz, illetve póz, mivel leveszi a terhelést róla.
Ezzel szemben viszont a keskeny ülepű, bugyiszerű és merev falú kenguruban a baba lábai lefelé lógnak, ami első ránézésre aranyos látvány, és talán eszünkbe jut a kedves mondóka is. Ám így a gyermek csípője és gerince nem kap megtámasztást, háta vagy kiegyenesedik, vagy belegörnyed a kenguruba. A testsúlya az ágyékára helyeződik, a fejletlen csigolyákat és a gerincet körüli izmok plusz terhelés éri. Ráadásul ha kifelé néz, háta hídszerűen homorít, valamint nagyon fontos, hogy kontroll nélkül rengeteg környezeti inger éri, a számára ijesztő hatások esetén nem tud elbújni a biztonságot jelentő hordozó személy felé fordulva. Ezért is nem állja meg a helyét az az érv, amit sokan felhoznak a kifelé hordozás a kenguruk mellett, miszerint „a nagyobb gyerekek már szeretnek nézelődni, így jobb nekik.” Háton vagy csípőn hordozva is tudnak nézelődni, de számukra megfelelő pozícióban, és idegrendszerük is meg tud pihenni.
A hordozás szabadság
Fontos megemlíteni azt is, hogy a hordozásnál nemcsak a babákra, hanem a hordozó személyre (aki legtöbbször az anya) is tekintettel kell lenni. Egy megfelelő eszközben számukra is öröm a hordozás. A kenguru viszont nekik sem kényelmes opció, rövid távon is hát- és derékfájdalmat okozhat, emiatt hamar felhagyhatnak a hordozással. Pedig a hordozásnak rengeteg előnye van testi és lelki szempontból is. „Segít a kötődés kialakításában, a baba könnyebben megnyugszik, hiszen biztonságban érzi magát az édesanyja mellkasán. Ez a fajta testközelség a tejtermelést is segíti, tehát a szoptatás sikerességéhez is hozzájárulhat. A hordozott babák kevesebbet sírnak, igényeiket hamarabb kielégítik, hiszen azonnal tudnak reagálni rájuk, ami által az anya is magabiztosabb lehet az új szerepében. De egy hordozó segíthet abban is, hogy az apa és más családtagok közelebb kerüljenek az újszülötthöz, be tudjanak kapcsolódni a gondoskodásba” – magyarázza Kotroczó Katalin.
És persze a hordozás praktikus előnye, hogy felszabadul a két kezünk. Rengeteg mindennapi teendőt el tudunk látni, miközben babánkat sem kell letennünk. „A háztartási munkákban, kiránduláskor, de akár csak egy sima bevásárláskor is jól jön egy hordozó eszköz. Sok helyen nehéz babakocsival közlekedni, például lépcsőkön, szűk járdákon, tömegközlekedéssel. A hordozással ezek nem jelentenek problémát.” Éppen erre hívja fel a figyelmet az idei Európai Babahordozó Hét is, amelynek szlogenje „A hordozás szabadsága”. Az Anyák a Hordozásért Alapítvány egy online kihívást is szervezett, ahol minden nap más tematikában lehet megmutatni, mekkora szabadságot adhat a szülőknek a hordozás.
Milyen hordozóeszköz ajánlott?
Visszakanyarodva a bevezetőre, hordozni tehát mindenkinek jó. De mivel? „A hordozós piacon rengeteg olyan eszköz van, amit kenguru helyett használhatunk. A rugalmas kendő, a hosszú szövött és karikás kendő, a mei tai, a csatos hordozó, a félcsatos hordozó, az onbu mind alkalmas babahordozásra, a fentiek figyelembe vételével – sorolja Kotroczó Katalin. De hogyan találhatjuk meg a babánk és a számunkra legmegfelelőbbet? Ebben a kérdésben nem éri meg a barátaink, szomszédaink, családtagjaink tapasztalatára hallgatni, vagy Facebook-csoportokban tájékozódni. „Ami az egyik anyukának és babának bejött, az nem biztos, hogy a másiknak is tökéletes megoldás lesz – mondja a szakértő. – Vásárlás előtt érdemes próbálni, tesztelni, amire jó lehetőséget kínál a hordozási tanácsadás, ahol általában a család otthonában átbeszéljük a hordozás alapjait és több fajta eszközt is kipróbálhatnak az anyukák, apukák. A kiválasztott hordozó használatát pedig demobaba segítségével sajátítják el, majd akár ki is bérelhetik, hogy a mindennapokban teszteljék. Fontos, hogy mindig a család választ, nem a tanácsadó mondja meg, hogy nekik mi a jó.” Az egyéni hordozási tanácsadáson kívül pedig már az ország egyre több pontján találhatóak hordozós klubok, ahol szintén van lehetőség próbára, bérlésre és kötésigazításra is.
De személyes tapasztalatom, hogy még a megfelelő eszköz kiválasztása után is el lehet bizonytalanodni, főleg elsőgyerekes anyukaként. Úton-útfélen jönnek ugyanis a kéretlen, akár segítőnek szánt megjegyzések, még úgyis, ha valaki nem ismert ember, és nem Instagramra posztol. Amikor például az első kislányommal, csatos hordozóban elől hordozva sétáltam le a piacra, rendszeresen megkérdezték sorban állás közben, hogy „Jaj, kap elég levegőt a pici?” Ilyenkor legszívesebben azt válaszoltam volna viccesen, hogy „Nem tudom, lehet elájult a levegő hiányában, azért alszik ilyen mélyen.”, ám visszafogtam magam, és csak mosolyogva annyit feleltem, szerintem igen. De mit mond erre a szakértő? „A hordozó mindig legyen elég szoros, hogy a babát ne engedje belerogyni, ugyanakkor a pici álla és mellkasa között maradjon 2 ujjnyi távolság, hogy a levegő szabadon áramolhasson az arca előtt, valamint a levegővételben se akadályozza semmi.” Ha viszont valaki ezeket nem tudja, és csak a kétkedéseket, kritikát hallja, könnyen elmehet a kedve a hordozástól. Ezért is fontos, hogy hiteles információkkal vértezzük fel magunkat, hosszú távon ezzel adhatjuk a legtöbbet a gyermekünknek, legyen szó babahordozásról vagy az anyaság bármilyen más kérdéséről.