„Középsős a legkisebb gyerekem, egyre többet foglalkozom a gondolattal, hogy iskolát keressek neki. A játszótéren, a zeneoviban, a baráti körben teljesen ellentmondó véleményeket hallok. Van, aki beadja a legközelebbi átlagos iskolába a gyerekét, és meg van elégedve, más kiveszi onnan, hogy a város másik végére hordja egy alternatívba, ahol a hervadásnak indult palánta kivirágzik… Segítenétek, hogy mi mindenre érdemes figyelni, amikor döntök?” 

Segítünk a döntésben: nézd meg itt!
evamagazin.hu/iskola

A magyar iskolarendszer, bármilyen sok probléma is van vele, hihetetlenül színes! Megtűri azokat, akik éppen csak az alapok elsajátítására képesek, ugyanakkor kielégíti a legmagasabb igényeket is: rengeteg kétnyelvű vagy idegen nyelvet, sportot, matematikát, informatikát, ének-zenét, művészeteket emelt szinten oktató állami és egyházi iskolánk van. Egyre több iskola fogékony a reformpedagógiára, tartja fontosnak a gyerekcentrikusságot, a személyiségközpontú oktatást, a családias légkört, a toleranciát... Az alternatív iskolák inkább éppen a játékos, kötetlen oktatási módszerekkel vonzóak. Elképzelhető, hogy neked mégsem nyeri meg a tetszésedet a pedagógiájuk alapját képező filozófiai rendszer.
Hogy melyik iskola az igazi? Melyikben érzi majd jól magát – mert ez a lényeg! – a család szeme fénye?
A döntés nem könnyű, de akárhogy is nézzük, neked, vagyis a felnőttnek kell meghoznod. Segítségül készítettük ezt az összeállítást, amely a teljesség igénye nélkül, mégis reálisan próbál meg utat mutatni, hogy könnyebben mérlegeld a szempontokat, és körképet kapj a hazai oktatási intézményekről.

10 szempont az iskolaválasztáshoz: lapozz a következő oldalra!

--pagebreak--

1. Ingyenesen vagy sem?
Az anyagi körülményeitek eleve eldöntik, hogy az ingyenes önkormányzati és egyházi iskolák közül kell-e választanotok, vagy szóba jöhetnek alapítványi és magánintézmények is, amelyekben havonta több tízezer és több millió forint között mozognak a tandíjak.
Ha maradtok az önkormányzati iskoláknál, ott az alapoktatást ugyan ingyenesen kapja meg a gyerek, de fizetnetek kell a különórákért, az alapfokú művészeti oktatásért, az étkezésért, az osztályközösség közös költségeiért, és minden olyan programért, amely nem tartozik a tantervhez. Ha nem vagytok túl jól eleresztve, érdemes rákérdezni a választott iskola anyagi helyzetére és igényeire: Milyen áron szervezi az osztálykirándulásokat és milyen gyakran, mennyiért viszik színházba a diákokat, mennyi az osztálypénz, a kosárlabdázás félévi költsége, mekkora hozzájárulást várnak el a szülőktől évente?

2. Nyelvek és sportok
Angol, német nyelven szinte mindenütt lehet tanulni, franciául, olaszul, spanyolul már kevesebb helyen, de ha valaki a latin vagy a japán ismeretére vágyik, erre is van mód, a nemzetiségi tanulók pedig saját nyelvükön tanulhatnak. Sok helyütt nyolcadik végén leteszik a diákok az első középfokú nyelvvizsgát. Az iskolákban a legkülönfélébb sportokat űzheti a gyerek, igaz, az átlagiskolákban csak fizetős különórákon, de ha valaki tornaóra keretében szeretne úszni, görkorcsolyázni vagy korcsolyázni, talál hozzá iskolát. Egyes helyeken csak kicsi és nyomorúságos a tornaterem, máshol viszont saját tanuszoda és a legkülönfélébb sportpályák állnak a diákok rendelkezésére.

3. Vega iskola?
Az iskolák egy részében a diákok nemcsak ebédet, de reggelit és uzsonnát is kapnak, ami óriási könnyebbség a szülőnek. Budapesten több tucat iskolában tudnak a gyerekeknek sajátos étkezést nyújtani: ez általában liszt- és tejérzékeny, ritkábban tojásallergiás, cukorbeteg, reform- vagy vegetáriánus menü. Néhány konyhában megmelegítik a gyereknek az otthonról hozott ételt.

5. Közel vagy messze?
Az agglomerációs települések lakóinál fordul elő leginkább, hogy a szülő – jobb híján – a városi munkahelye melletti iskolába íratja a gyereket. Nem ideális megoldás ez, de mindenképpen az együtt töltött idő javára szolgál a közös utazás. Azonban ha nem kényszerülsz erre, semmilyen iskola kedvéért nem éri meg kitenned a gyereket a napi két óra bumlizásnak. Ahogy pedig nő a gyerek, és gyalog már egyedül is el tudna jutni az iskolába, szükségtelenül a szülőre lesz utalva. Arról nem beszélve, hogy ha a fiad az otthona közelében jár iskolába, délután összejöhet az osztálytársaival, hazaugorhat ebédelni a kosáredzés előtt a messzebb lakó barátjával együtt. Elég egy fél óra a biztos „bázison”, hogy energiákkal telítődjön, és az iskola is elviselhetőbb, ha közel az otthon. Nagy könnyebbség az is, ha a nagyobbal együtt a kicsit is elengedheted reggelente.

6. Tanító nénit vagy iskolát?
Nagyon fontos a tanító személye, hiszen a gyermek erősen kötődik majd hozzá érzelmileg. A baj csak az, hogy sok tanító néni elmegy szülni, nyugdíjba vagy elköltözik. Ha hiányzik az osztályfőnök, mások fogják helyettesíteni, és felsőben is más tanítja majd a gyereket. A személyen kívül tehát legyen az iskola szellemisége, hangulata is meghatározó a döntésben.
Ha meg akarod tudni, milyen egy tanító, faggass ki olyan szülőket, akiknek jártak hozzá gyerekei. Minél többet, mert lehet, hogy egy különben kiváló pedagógus éppen csak az olyan gyerekekkel nem tud mit kezdeni, mint a tiéd. Használj ki minden alkalmat (nyílt napot és szülői tájékoztatót, ismerkedő közös családi kirándulást), hogy személyesen találkozhass a tanítóval és megtudd, hogyan gondolkozik általában a gyerekekről, az iskoláról.

7. Mosdók, büfé, ebédlő, udvar
Ideális esetben ilyen szempontoknak is megfelel a  választott iskola, a döntés mégse ezeken alapuljon. Vannak remek iskolák, ahol csak hideg víz folyik a mosdóban, szűk a folyosó vagy – a szülők kérésére – nincs büfé, a gyerekek mégis boldogok és nagyszerűen teljesítenek. Te meleg vízzel mostál kezet az iskolában? Ebédre pedig csomagolhatsz valami finomat és egészségeset, majd esztek este otthon meleget, együtt. Fontos szempont viszont, hogy legyen udvar, tornaterem, minden szünetben kiengedjék a gyerekeket játszani, és ne legyen túl szennyezett a levegő. 

8. Szünet, játék, mozgás, mese, rajz
Kérdezd meg a tanítótól előre, hogy mit tart a szünetekről. Kiengedi-e a gyerekeket, vagy úgy véli, „a csengő nem a gyereknek szól”? Úgy gondolja-e, hogy a kisiskolásnak szüksége van mozgásra, játékra, pihenésre? Beépíti ezeket az órákba?
Néhol elsőben kis lista kerül az osztályterem falára arról, melyik szünetben mi a dolga a kicsiknek: pakolás, vécézés, kézmosás, evés. Enni és inni csak első szünetben lehet, az udvarra pedig nem szabad kivinni az uzsonnát?
Mindenképpen tájékozódj a részletekről!

9. Mennyi leckét kapunk?
Ha erről sincs információd, abban a helyzetben találhatjátok magatokat, hogy órákig írja a leckét a gyerek – vagy ketten írjátok, és esetleg, ha már minden kötél szakad, te magad fejezed be helyette. Legjobb, ha kifaggatod a tanítót, hogyan gondolkodik a tantervről. Ha a képtelen tananyaghalmaz minden betűjéhez ragaszkodik, akkor veletek fogja elvégeztetni azt a munkát, amire ő maga az iskolaidő alatt képtelen.

10. Ötös helyett piros alma
Alsóban elvileg nem osztályozhatnak, mégis divatba jött, hogy naponta értékelik a gyerek viselkedését a tanítás végén. Ez nem mindenkinél jön be: a gyerek délre rég elfelejti, mit követett el reggel, és egy idő után egyáltalán nem érdekli a zöld meg a fekete alma mindennapi hullása. Vagy keress pozitívan értékelő pedagógust, aki tud jóra ösztönözve fegyelmezni, vagy ne tulajdoníts nagy jelentőséget a dolognak, bár akkor a gyereked se fog.
A tanulmányi teljesítmény osztályozása is lehet mindennapos. Ugyan a dolgozatokat százalékosan értékelik, csillaggal, piros ponttal, körrel helyettesítve az érdemjegyeket, amiket azonban közölnek is a kicsikkel. A gyerekek többségét ez nem viseli meg, de van, aki szorong, ha gyengébben teljesít. És lehet, hogy pont a te lányod lesz ez a kisgyerek! Ha nem értesz egyet ezzel, nem ebben az iskolában a helye!

Szöveg: Bay Ágota, fotó:Éva magazin