Sokakat megtévesztenek munkái: igazinak hiszik a fake food hazai mesterének desszertcsodáit

Borítókép: Sokakat megtévesztenek munkái: igazinak hiszik a fake food hazai mesterének desszertcsodáit Forrás: Sylvie Kálovics Vintage Photo
Mesteri torták, porcukros sütemények, gyümölcstál, nyalókák – akár a mesékben! Az ember nem gondolná, hogy itt semmi nem ehető! Fejes-Németh Krisztinával, a Poppy Fake Food tulajdonosával beszélgettünk. Naszvadi Judith interjúja.

– Egészen pontosan mi is az a fake food?

– A fake food, vagy faux food gyakorlatilag azoknak a mű élelmiszereknek a gyűjtőneve, amik bár élethűek, de nem igaziak. Ezek lehetnek például édességek vagy más ételek, italok.

– Azon gondolkodom, vajon hogyan határozza el valaki, hogy ilyen kellékeket készít. Hogyan indultál?

– Ó, igen, ezt a kérdést rendszeresen felteszik nekem, és néha bizony mosolygok is a rajta, mert elég abszurd a válasz. Van egy kedves szlovák barátnőm, aki élethű, reborn babákat készít és ezen a piacon nagy sikereket ér el. Egy beszélgetés alkalmával felmerült az a téma, hogy külföldön mekkora sikere van a fake foodnak. Sok helyen egy-egy ünnep alkalmával élethű édességek is kerülnek az asztalokra, díszként. Magyarországon ennek egyáltalán nincs kultusza, vagy legalábbis még nem került be annyira a köztudatba, mint például Angliában vagy az Egyesült Államokban. Ez a beszélgetés kíváncsivá tett, vajon, hogyan készítik ezeket a termékeket. Innentől kezdve én nem plázázni mentem szabadidőmben, hanem építőanyag-kereskedésekbe, alapanyagot szerezni. Egyre több videót néztem meg ezeknek a termékeknek a készítéséről, aztán megpróbáltam kideríteni, hogy azokat az alapanyagokat, amelyek külföldön kaphatóak, de itthon nem, mivel lehet helyettesíteni. Elkezdtem kísérletezni. El is készült egy-egy szebb cupcake, amit aztán befényképeztem és elkezdtem feltöltögetni az oldalamra. Persze a férjem és mindenki más is aggódva kérdezték, hogy mégis mi a francot akarok én ezzel vagy hogy egyáltalán ki fogja megvenni ezeket az izéket. De most már mindenkinek büszkén mondja a férjem, hogy nálunk arra kell nagyon vigyázni, hogy nehogy megkóstolják a nem igazi sütiket véletlenül.

Egyébként 2022. decemberében feltörték az oldalamat, elveszítettem az összes követőmet, úgyhogy 2023. januárjában újraindítottam. Nem voltam boldog, de ilyen előfordul, az a lényeg, hogy nem adtam fel, talán azért, mert úgy szeretem készíteni ezeket a cukiságokat.

Forrás: Sylvie Kálovics Vintage Photo

– Kik a vásárlóid?

– Az én vásárlóim elsősorban fényképészek, akik fotózásokhoz keresnek valósághű, de nem igazi kellékeket. Ezek nagyon népszerűek a körükben, hiszen többször felhasználhatók, nem olvadnak, nem mennek tönkre. Másodsorban értékesítem még a termékeimet szolgáltatóknak, például műkörmösnek, kávézóknak, cukrászdáknak, pékségeknek, cukrászati alapanyag kellékes boltoknak, virágkötőknek, de nagyon hosszú lehetne a felsorolás, mert ezek a kellékek mindenhol megállják a helyüket.

– Egy kávézót üzemeltető vásárlód azt mondta, hogy annyira élethű a munkád, hogy a pultjukon lévő forró csoki miatt folyton szólnak a vendégek, hogy valaki ott felejtette az italát. Hogyan tudsz ennyire élethű lenni?

– Azt hiszem, hogy ez pont az a vélemény, amiért érdemes készítenem ezeket a termékeket. Tudni kell rólam azt, hogy gyermekkorom óta érdekel a képzőművészet. Akkoriban rengeteget rajzoltam, majd később sok olyan dologgal foglalkoztam, mint a varrás, hímzés, horgolás, kötés, majd pedig a képzőművészethez fordultam, képeket festettem, ezeket a képeimet értékesítettem is. Megvolt bennem a szükséges művészeti hajlam. A mostani munkáimra is azt mondom, hogy képzőművészet, mert olyan alkotásokat tudok létrehozni, amik ennyire élethűek. Pontos megfigyeléseket végzek, színeket keverek, hiszen ez az alapja mindennek. Imádom a színeket, sokszor el is rugaszkodom egyébként a realitás talajáról és olyan termékeket hozok létre, melyek színei pont hogy elütnek egymástól, de ezeket is imádom, mert különlegesek.

Forrás: Sylvie Kálovics Vintage Photo

– Kinézetre igazán ínycsiklandóak az alkotásaid. El tudod készíteni a portfóliódat ehető változatban is?

– Sokszor kapom meg azt, hogy „anya, mikor csinálsz már végre igazi sütit?" Szóval, a viszonyom a konyhával mondjuk úgy, hogy viharos. De legalábbis hullámzó. Ez azt jelenti egyébként, hogy igen, szeretek főzni, leginkább szeretek új dolgokat kipróbálni, csak hát sajnos a család ezekre nem igazán kapható. Szeretek sütni, de ha őszinte vagyok, azért néha a műsütik jobban sikerülnek kinézetre. De csak kinézetre!

– Milyen alapanyagokból készül a fake food?

– Én az alapanyagok listáját nem szívesen adom ki. Rengeteg időt beletettem és beleteszek abba, hogy kitaláljam az alapanyagokat, hogy megváltoztassam azokat, hogy még jobb legyek. Vannak még Magyarországon más készítők is, szerintem ők sem tudják, hogy én miből készítem a termékeimet és én sem tudom, hogy ők hogyan készítik az övékét. Ennek talán nincs is jelentősége, mert a lényeg a kész termék és nem az, hogy miből készül. De ahogy már korábban is említettem, az én Mekkám az építőanyag-kereskedés. Egyszer kaptam egy üzenetet egy fotóstól, hogy tudnék-e neki segíteni, mert ő szereti saját maga elkészíteni a díszletét és elkezdte elkészíteni a tortát, csakhogy nem úgy sikerült, ahogyan eltervezte, mert az anyag nem lett szép rajta. Tanácsot kért, hogy mit csináljon, mondjam el neki, hogy én hogyan készítem. Végül megegyeztünk abban, hogy már annyit ráköltött a tortára, ami egyébként nem sikerült neki, hogy sokkal jobban járt volna, ha vesz egyet tőlem.

Forrás: Sylvie Kálovics Vintage Photo

– A különleges világod a pin-up, rockabilly életérzéssel válik teljessé. Hogyan alakult ez így?

– A pin-up és rockabilly életérzés régóta a gyengém. Ez a stílus kihangsúlyozza a nőies formákat, a derekat, de ugyanakkor vadóc és érzéki is egyben. Én magam egy nagyon nőies nő vagyok és a pin-up pont az a stílus, ami nekem igazán jól áll, ezt már korábban is tudtam. Ezért úgy döntöttem, hogy amint lesz rá lehetőségem, be fogom fényképeztetni a termékeimet ebben a stílusban. Ehhez a fényképezéshez én vittem a ruhákat. Ez nem okozott gondot, mivel szoktam ilyen ruhákban járni a hétköznapi életben is és imádom őket.

– Csak ételekben gondolkodsz?

Ez a legfőbb profilom, igen. Leginkább édességek jelenleg, de volt már felkérésem véres hurkára, kolbászra, forralt borra, citromos teára, perecre és mindenféle finomságra. Az egyik barátnőm viccesen meg is jegyezte, hogy a névjegykártyámra vegyem fel a füstöltáru készítést is. Jót mulattunk ezen, de azért jelenleg az elsődleges csapásvonalam az édességek maradnak. Ettől függetlenül, ha kapnék felkérést egyébre, bármilyen kihívásnak állnék elébe.

Forrás: Sylvie Kálovics Vintage Photo

– Milyen kihívások vonzanak az alkotás területén?

– Az alkotás nálam elsődleges. Ha sokáig nincs kihívás a munkámban, az nagyon le tud lombozni. Szeretem a kihívásokat és ezek az én munkámban leginkább abban nyilvánulnak meg, ha felkérnek olyan alkotás elkészítésére, amit még előtte sosem csináltam. Ilyenkor mindig kérek pár nap türelmet, mert át kell gondolni azt, hogy hogyan tudom megvalósítani ezt a terméket. Hogyan tudom elkészíteni, milyen technika szükséges hozzá, milyen anyagot kell, hogy felhasználjak. Sokszor konzultálok szakemberekkel is, akiktől tanácsot kérek, hiába hát, az ember mindig tanul és ez a lényeg, a fejlődés. Hiszek abban, hogy egyre jobb leszek!