Gondoltad volna, hogy az újévi fogadalomtétel nem a modern kor szüleménye, hanem többezer éves múltra tekint vissza? A történészek egy része Julius Caesarhoz köti az évindító hagyományt, ugyanis ő volt az, aki Kr.e. 46-ban január elsejét tette meg az új év első napjának. A januárt pedig Janusról, a kétarcú istenről nevezték el, akinek Caesar elsőként tett fogadalmat. Mégpedig azért, mert az ókori rómaiak hite szerint Janus egyszerre néz vissza az előző évbe és tekint előre a jövőbe. A rómaiak ezután minden év kezdetekor áldozatot mutattak be neki, és különböző ígéreteket tettek. De egyes források szerint az újévi fogadalom története még régebbre, a 4000 évvel ezelőtt virágzó Babiloni Birodalomig vezethető vissza. Állítólag ők tartottak először ünnepséget az újév tiszteletére (bár náluk március közepén, vetés idején kezdődött az új esztendő), a 12 napos ünnepség részeként pedig ígéreteket tettek isteneiknek.

Manapság persze már általában nem vallási okokból teszünk újévi fogadalmat, hanem általában azért, hogy jobbá tegyük saját életünket (esetleg a környezetünknek segítsünk), illetve hogy leküzdjük rossz szokásainkat, hibáinkat. Az újévi fogadalmak népszerűségi listáján ezért a spórolás és dohányzásról való leszokás mellett évek óta szerepelnek az életmódváltással, fogyókúrával, sportolással kapcsolatos célok. Ám ezek nagy részét már februárra megszegik, aminek nem feltétlen az akaraterő és a kitartás hiánya az oka, hanem inkább az, hogy sokan elrugaszkodott, megfoghatatlan, vagy éppen cseppet sem reális fogadalmakat tesznek.

Idén tehát ne ess bele a „Lefogyok x kilót" és „Többet fogok sportolni" csapdába, és fogadj meg inkább kisebb, konkrétabb dolgokat, hogy 2024 végén sikerrel nyugtázd a listádat!