Amit a női biológia diktál

Biológiai szempontból 23 és 32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb a Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint. A szakemberek az anyai életkor és a nem-genetikai eredetű születési anomáliák összefüggéseire keresték a választ, ezért 31128 nem-kromoszomális fejlődési rendellenesség miatt szövődményessé váló terhességet vizsgáltak, melyhez a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatait használták fel. Ezeket vetették össze a Központi Statisztikai Hivatalban ugyanebben a 30 évben nyilvántartott 2 808 345 teljes magyarországi születésszámmal.

„Statisztikai módszerekkel először azt a tízéves életkor periódust próbáltuk meghatározni, mely alatt a legkevesebb nem-kromoszomális veleszületett rendellenesség fordult elő. Eszerint a 23 és 32 év közötti életkor lehet ideális a szülésre. Ezt követően és ehhez képest határoztuk meg, hogy melyek lehetnek azok a korcsoportok, ahol a rizikó magasabb" – mondja dr. Pethő Boglárka, a Semmelweis Egyetem tanársegédje és a tanulmány első szerzője.

„A nem-genetikai eredetű születési rendellenességek nagyon gyakran az anyát ért környezeti ártalmak miatt alakulhatnak ki. Mivel a fejlett világban mára rendkívüli mértékben kitolódott a gyermekvállalási életkor, ezért fontos, hogy mi, orvosok, megfelelően tudjunk reagálni erre a tendenciára." – magyarázza dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

A Semmelweis kutatói azt találták, hogy 22 éves kor alatti szüléseknél általánosságban 20%-kal, míg a 32. életév után 15%-kal nőtt a nem-kromoszomális rendellenességek kialakulásának kockázata az ideális gyermekvállalási életkorhoz (23-32) képest. A csak a fiatal anyákat érintő anomáliák közül a magzat központi idegrendszeri fejlődési rendellenességei voltak a legkiemelkedőbbek – ezek kialakulásának kockázata általánosságban 25%-kal nőhet a 22 éves életkor alatti kategóriában, de 20 év alatt a kockázatnövekedés még ennél is magasabb.

A csak az idősebb anyák magzatait érintő rendellenességek közül a fej, nyak, fül és szem fejlődési rendellenességei mutattak nagy ugrást – ezek rizikója kétszeresére (100%-kal) nőhet, és elsősorban 40 éves kor feletti terhességnél mutattak nagy eltérést. Szintén az előrehaladott anyai korban lévők magzatainál volt kimutatható a húgyúti-szervek fejlődési rendellenességeinek jelentős emelkedése – ezek kialakulásának kockázata 34%-kal nőtt. A mindkét korcsoportot érintő lehetséges rendellenességek közül a szívfejlődési hibák kockázata 7%-kal lehet magasabb a túl fiatal anyák magzatainál, illetve 33%-kal az idősebb kismamák esetében. Az ajak- és szájpad hasadék kialakulásának veszélye 9%-kal nőhet fiatal anyák gyermekeinél, és 45%-kal 32 éves kor fölötti terhességnél.

„Azt egyelőre csak feltételezzük, miért alakulhatnak ki nagyobb eséllyel nem-kromoszomális születési anomáliák bizonyos korcsoportokban. Fiatal anyáknál elsősorban az életviteli tényezőket (pl. dohányzás, drog- vagy alkoholfogyasztás) sejtjük a háttérben, klinikai tapasztalataink szerint ezek a kismamák gyakran nincsenek felkészülve a terhességre. Idősebbeknél egyebek mellett a környezeti hatások (vegyszerek, légszennyezettség) felhalmozódása, a DNS javító mechanizmusok romlása, illetve a petesejtek és a méhnyálkahártya elöregedése is szerepet játszhatnak. A pontos okok beazonosításához azonban további kutatások szükségesek" – teszi hozzá dr. Pethő Boglárka.

Ám mint tudjuk, a biológia egy dolog, hiszen számtalan más tényező is van, ami meghatározza, mikor vállalunk gyermeket, például a karrierünk és a párkapcsolatunk (ez utóbbi ugyanis nem árt, ha van és olyan minőségű, ami kiállja a gyermekvállalás próbáját is).

Karrier és párkapcsolat – Vajon kiállják a gyermekáldás próbáját?

Egy 2018-ban készült reprezentatív kutatás szerint a magyar nők 80%-a gondolja úgy, hogy ugyan 30 éves kor alatt a legideálisabb szülni, de csak abban az esetben, ha a gyermekvállalás előtt gondoskodtunk a karrierépítésről. A kutatás szerint harminc éves kora előtt csupán a nők 12%-a válik szülővé, a férfiak pedig ennél is tovább halogatják az apaságot: mindössze 3%-uk vállalja a feladatot a harmadik x előtt, és a legtöbben negyven felé sem sietik el a családalapítást, 60%-uk még ebben az életszakaszban is gyermektelen. A gyermekvállalás tehát egyre inkább kitolódik, és ez a folyamat főként egzisztenciális okokkal magyarázható.

A korai gyerekvállalás ellen szól, hogy a nők többsége szerint nehezen lehet helytállni anyaként és munkavállalóként egyszerre és sajnos a mai napig választás elé vagyunk állítva; muszáj dönteni, melyiket akarjuk jobban: a családot vagy a karriert. A kettő együtt ugyanis – sok millió nő tapasztalata szerint – nem megy. A gyermekáldás előtt álló nők nagy félelme, hogy munkahelyük vagy pozíciójuk veszélybe kerülhet azzal, ha elmennek GYES-re. A félelmek pedig korántsem alaptalanok: a családanyák negyede tapasztalt már valamilyen problémát a munkahelyén, amikor kiderült, hogy várandós. Rengeteg nő járt már úgy, hogy egyszerűen nem vették vissza GYES után, vagy nem sokkal később elküldték, de olyan is akadt, akit alacsonyabb pozícióba helyeztek át vagy tovább kellett állapotosan dolgoznia, mint ameddig szeretett volna. Persze mindig vannak kivételek, akik korán vállalt (vagy becsúszott) gyermek mellett is képesek megvalósítani karrierálmaikat, ám a korai terhesség többnyire egy kényszerpályára kerülést is hoz e tekintetben.

Persze van, akinek összejön a fényes karrier – és még lehetősége is adódik arra, hogy gyermeket vállaljon, a munkahelye támogatja ebben és visszavárják –, de ez önmagában kevés: a nőknek testileg és lelkileg is készen kell állniuk az anyaságra, és abban is majdnem mindenki egyetért, hogy a családalapításhoz elengedhetetlen a stabil párkapcsolat és a megfelelő időzítés.

A Journal of Family Issues című lapban jelent meg egy vizsgálat, melyben a résztvevők több olyan tényezőt neveztek meg, mely befolyásolja őket abban, mikor szánják el magukat a családalapításra. A legtöbben azt említették, hogy mindenekelőtt stabil állásra és elfogadható lakhatási körülményekre törekszenek, hogy megfelelő helyre érkezzen a baba. A nő közül többen említették, hogy kitűztek maguk elé egy bizonyos életkort, ami előtt mindenképpen szeretnének szülni, hogy ezzel kiküszöböljék az idősebb korban törvényszerűen fenyegető teherbe esési nehézségeket. Voltak, akik egyfajta „bakancslista" teljesítését jelölték meg a gyermekvállalás feltételeként, például azt, hogy utazni szeretnének vagy valamilyen tudományos fokozatot vagy iskolai végzettséget megszerezni. A vizsgálat készítői külön kiemelték, hogy számukra is érdekes volt, hogy a házasságot még ma is milyen sokan a gyermekvállalás feltételének tekintik. De hogy végül konkrét választ is adjunk a kérdésre: ebben a vizsgálatban a legtöbben a harmincas évek elejét jelölték meg a szerintük ideális életkornak az első gyermek vállalására.

Forrás 1; forrás 2.

A hírességek között nem ritka, aki csak 50 éves korára érezte magát elég érettnek az anyaságra. Nézd meg, kik ők!