Hogyan kiáltott ki a férjem a család bűnbakjának

házasság,őszinteség,bűnbak
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

A

A megismerkedésünk pillanatától egy nagyon komplikált családi dinamika kellős közepén találtam magam, és nem volt könnyű kimászni belőle. Klaudia története.

19 évesen ismertem meg Dávidot, aki akkortájt egy alternatív rockbanda frontembere volt, és az anyjával és a kisebb testvéreivel élt együtt (az apja évekkel korábban elhagyta a családot). Szerelem volt első látásra, én naiv, tapasztalatlan teremtés voltam, Dávid pedig rajongó, szenvedélyes típus. Természetesen még nem voltam elég érett ahhoz, hogy bonyolult kapcsolatokat elemezzek, azt azonban rögtön megéreztem, hogy Dávid és az anyja között érdekes feszültség vibrál. Mari a többi gyerekkel, a tízéves Laurával és a tizenkét éves Danival gyengéden bánt, az akkor húszéves Dáviddal azonban távolságtartóan viselkedett: ha egymáshoz szóltak, mindketten sajátos, ironikus hangnemet ütöttek meg a másikkal szemben. Én fiatal voltam és nagyon félénk, félúton a gyereklét és a felnőttség között. Ha látogatóba mentem a családhoz, kötelességtudóan érdeklődtem a hogylétük felől, de a vacsorákon általában hallgattam, mint a csuka, és paprikavörös lettem, amikor Laura megkérdezte, mik azok a fura valamik az arcomon (pattanások). Utólag el kell hát ismernem, nem lehettem túl szórakoztató társaság, talán még utálatosnak is gondolhattak.

Olvasd el ezt is!

Dávidot és engem nemsokára felvettek az egyetemre, összeházasodtunk, és több barátunkkal közösen albérletbe költöztünk. Egy idő után feltűnt, hogy a férjemet egyre kevésbé érdekli a családja. Nem látogattunk haza a kertvárosba, nem találkoztunk velük egy kávézóban, kihagytuk a családi eseményeket. Mari néha üzenetet hagyott a fiának, de Dávid sose hívta vissza, és amikor én vettem fel a telefont, a férjem integetett, ne áruljam el, hogy ott van. Rákérdeztem, miért nem akar beszélni az anyjával. Láttam, mennyire kényelmetlen neked ez a sok családi dzsembori, mondta. Nem akarlak kitenni hasonló helyzeteknek.

Nem értettem a dolgot. Valóban feszengtem, de soha egy árva szóval nem céloztam rá, hogy ne találkozzunk a családdal, sőt, eszembe se jutott. Amikor beszélgetni kezdtünk – én erőltettem a témát-, lassan rájöttem, Dávid valójában arra féltékeny, hogy a kisebb testvérei mellett ő mindig kevesebb figyelemben részesült. Eszembe jutott egy sor emlékkép, amik fölött korábban elsiklottam: Mari lazán fizette Laura angol tanfolyamát vagy Dani cserkésztáborát, arra azonban állandóan megjegyzéseket tett, hogy Dávid miért foglalkozik zenével, miért pazarolja az idejét koncertekre. Alig támogatta anyagilag, viszont folyamatosan kritizálta és gyakran a sértővel határos megjegyzéseket tett rá.

Nemegyszer hallottam a saját fülemmel - véletlenül, Dávid azt hitte, nem vagyok otthon -, hogy a férjem rám hivatkozva utasít el közös szülinapozást, karácsonyt, húsvétot.

Majdnem egy évig szótlanul tűrtem ezt, sajnáltam a férjemet, amiért kevés szeretet jutott neki, de egy idő után már nagyon zavart, hogy rám hárítja a felelősséget. Kérlek szépen, ne használj bűnbaknak, mondtam neki. Nem használlak, válaszolta zavartan, de látszott rajta, hogy a gondolat nem új számára sem. Mi lenne, ha írnék anyukádnak egy e-mailt, kérdeztem óvatosan. Valahogy rendbe kéne tenni ezt a dolgot köztetek. Legnagyobb meglepetésemre beleegyezett.

Igyekeztem tapintatos lenni és elkerülni a vádaskodást. Egy szót sem írtam a levélben az utólag felismert családi hierarchiáról. Csak azt részleteztem Marinak, hogy engem mennyire bánt, amiért nem találkozunk gyakrabban, és szeretném, ha a jövőben ez megváltozna.

A válasz utólag nézve egyáltalán nem volt meglepő, elvégre a férjem mindig engem jelölt meg okként, amiért majdnem egy teljes évig kihagyta a családi rendezvényeket. Mari két és fél oldalas levélben válaszolt, ami hemzsegett a vádaktól. Megírta, hogy Dávid testvérei rendszeresen panaszkodtak neki, amiért én soha nem beszélgetek velük, nyilvánvaló tehát, hogy mindig is utáltam őket. Rossz hatással vagyok Dávidra, aki társasági lény volt, de mesteri manipulációs technikámnak köszönhetően most elfordult a szüleitől, a barátaitól, a zenekarától (sic!). Nem akarok osztozni rajta, csak magamnak akarom megtartani, ez pedig beteges dolog.

Még aznap este beszéltem Dáviddal és megkértem, tisztázza a dolgokat az anyjával. Őszintének kell lenned hozzá, mondtam, mert én egy percig sem vállalom tovább az áldozati bárány szerepét. Engem használtál, hogy megvédd magad a családodtól, én pedig egy évig elfogadtam, de most már látom, hogy hatalmas hiba volt. Ezt a kellemetlen és zavaros helyzetet csak te tudod megoldani.

Öt év telt el a beszélgetésünk óta. Dávid azóta sem beszélt nyíltan az anyjával, de arra rávette magát, hogy legalább a telefont felvegye, és évente kétszer-háromszor meglátogassuk őket. Mari soha nem hozta szóba az e-mailt, amit küldött, sőt, az első találkozáskor kifejezetten zavarban volt, és ez kezdte kiegyenlíteni a köztünk lévő különbségeket.

Laura és Dani már nagyok. Szívesen megbeszélik velem a kamaszproblémáikat, velük minden rendbe jött. Marival kicsit távolságtartó a viszonyunk, de a levélváltás után többé már nem kezelt kisgyereknek, se bűnbaknak. A fiával nem sokat változott a kapcsolata, de talán egyszer majd az is rendeződik. Ha pedig nem, elfogadom így is, csak engem ne hibáztasson senki többé olyasmiért, amit nem követtem el.

Tovább olvasok
Kép
5 jel, hogy a légkondicionáló berendezésed javításra szorul

Itt a légkondiszezon, úgyhogy ideje végiggondolni, vajon ideálisan működik-e a saját berendezésünk. Ha el akarjuk kerülni az izzadós, ragadós otthon töltött órákat, érdemes megtanulni, milyen „tünet” milyen „betegséget” jelenthet.

Kép
Sia elmeséli, hogyan védte meg a tinédzser táncoslányt Harvey Weinsteintől

Emlékeztek a bakfislányra, aki egyen-szőke parókát viselt Siával annak videoklipjeiben? Az ausztrál énekesnő most érdekes adalékokról rántotta le a leplet.

Kép
Támad az agyevő amőba... hogy micsoda?!

...de te azért ne ijedj meg tőle nagyon. Nem az agyevő amőba lesz az új koronavírus.

Kép
Ma van a csók világnapja – 9 meglepő tény a csókolózásról

Július 6-án ünneplik a csók világnapját. Most összeszedtünk 9 vicces, furcsa vagy épp meglepő tényt a csókolózásról.

Kép
A lány, aki egy cseppet sem fél a szénhidrátoktól – tanulj tőle!

Szerencsére lassan mindenki megérti, hogy semmi szüksége a szervezetnek a szénhidrátmegvonásra, mert hosszútávon egyáltalán nem ez a karcsúság és a kiegyensúlyozottság titka. Ha azonban még mindig azt gondolod, hogy a szénhidrát igenis közellenség, érdemes elolvasnod Botos Reni életmódblogger ’szénhidrát-storyját’!

Kép
A férjem nem egy született apa, így gyereket és apát is nekem kellett nevelnem

Az anyai ösztön többnyire egy létező jelenség, de mi a helyzet az apai ösztönnel? És mit tegyünk, ha a férjünk szívét nem, hogy nem dobogtatja meg az újszülött gyermeke, de egyenesen menekül tőle, a vele járó feladatokkal otthonról? Sokunk története ez, ám mostani történetünk főszereplője, Niki nem törődött ebbe bele. Eltökélte, hogy apát farag a férjéből, hogy gyermeke teljes családban nőjjön fel, így a szülés után nem csak a gyereknevelésbe, hanem az „apanevelésbe” is belekezdett.

Kép
Napi horoszkóp július 6.: a Szüzek szép eredményeket érhetnek el, a Bakok a nagy pillanatra várnak

A hét első napján is érdemes néhány percet a horoszkópodra szánnod, hisz a csillagok mára is üzentek!

Kép
Szabadvers a Zoomhoz

Miért ne lehetne ódát írni a RedMenta programhoz vagy a Krétához? Bus István kollégánkat a Zoom ihlette meg és gondolatait szabadvers formába öntötte.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Előfizetés

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem