Ez a cikk az Éva Magazin 2015-ös 9. lapszámában jelent meg először „Mire tanít a természet?" címmel. Tudtad, hogy korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

A mérnökök eddig is sokat tanultak a természettől, de mostanában már az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Alapja (NSF), az amerikai haditengerészet kutatási részlege (ONR) és sok más szervezet is foglalkozik ezekkel a témákkal, egyre több pénzt áldozva a biológusokkal folytatott eszmecserékre. Néhány éve jelent meg Raphael D. Sagarin és Terence Taylor szerkesztésében a Natural Security című könyv, amely ennek a kutatási területnek a frontvonalait mutatja be. A tanulmánykötet egyik fejezetének magyar szerzője, Jordán Ferenc biológus segítségével most bemutatjuk, hogy néhány területen komoly segítséget jelent a természet évmilliók óta csiszolódó és folyamatos tesztelésnek alávetett rendszere.

KAPCSOLATÉPÍTÉS, VEZETŐKÉPZÉS

A papírdarazsak között az lesz a királynő, akinek gazdag és változatos a kapcsolatrendszere. Egymással kialakított kapcsolataik idézik elő azokat a kémiai változásokat, melyek végül a hormonrendszert átvezérlik, és a korábban dolgozóként tevékenykedő királynő képessé válik például a peterakásra.

Mit tanulhatunk tőlük?

Érdemes egy kicsit tudatosabbnak lenni a baráti köröd kialakításánál: persze nem arra buzdítunk, hogy érdekből barátkozz, de bizonyosan célszerű úgy megválasztani a barátaidat, hogy lehetőleg különböző típusú emberek legyenek, és ne ugyanabból az ismeretségi körből kerüljenek ki mindannyian. Ha sokféle barátod van (például a munkahelyről, az edzésről, az egyetemről, a nyelvtanfolyamról), akkor sokkal többet tanulsz tőlük, több információ jut el hozzád, mint ha csak egyetlen helyről jönne az inger, ha pedig valami rossz történik, például megszűnik a munkahelyed, még mindig marad barátod, akivel zavartalan maradhat a viszonyod. A méhkirálynőhöz hasonlóan a jó vezetők is azok közül kerülnek ki, akik egy kicsit értenek mindenhez, de leginkább az emberi viszonyok tudatos menedzseléséhez.

HIDRODINAMIKA

A mérnökök régóta próbálják az evolúció során kikísérletezett megoldásokat adaptálni és igyekeznek ellesni a természet mérnöki titkait. Mintáztak már helikoptert kolibriről, új típusú ragasztóanyagokat pedig éppen mostanában fejlesztenek ki a gekkó talpának vizsgálata alapján. A leghíresebb példa mégis talán a skipjack tengeralattjáró, melynek különösen előnyös hidrodinamikai tulajdonságait a skipjack (azaz csíkos hasú) tonhalról másolták.

Hogyan?

A víz alatt nagy a közegellenállás, ezért nehéz a haladás. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen alakú tengeralattjárót építenek. A skipjack tonhal áramvonalas testének köszönhetően elképesztően gyors, így magától adódott, hogy e halfajta évmilliók alatt egyre jobbra csiszolódott testmagasság/testhossz arányát másolják le a szupergyors tengeralattjáró megalkotásához. Az ötlet bevált: a jármű valóban rendkívül gyors.

SZERVEZETELMÉLET ÉS TERRORELHÁRÍTÁS

A terrorfenyegetettség és a világ sok helyén kialakuló konfliktusok arra ösztönzik a védelmi szakembereket, hogy ezen a téren is megpróbáljanak a természetből tanulni. Hogyan szerveződnek csoportba az élőlények? Hogyan választanak vezetőt? Hogyan büntetnek? Hogyan fékezik meg a csalókat? Csupa olyan kérdés, melyek biológiai megoldásait ma még nem tudjuk átültetni a társadalomra, de a természet e tekintetben is rengeteg ötletet adhat.

Hogyan működik ez a természetben?

Darazsaknál, mormotáknál és páviánoknál is megfigyelték: hogy könnyebben el tudják kerülni a veszélyt, ha ragadozó közeleg, a kapcsolati háló hirtelen megváltozik. – Érdemes megfigyelni a kapcsolatok flexibilitását. Ez tulajdonképpen a hagyományos hadseregek gyenge pontja és a terrorista szervezetek sikerének titka – mondja Jordán Ferenc. A merev hierarchia alkalmatlan arra, hogy megfeleljen a gyorsan változó kihívásoknak, de a rugalmas hálózat könnyen adaptálódik. A mormoták és a terroristák már tudják ezt (az al-Kaida például hírhedt elképesztően gyors hálózatátalakító képességéről, így óriási előnyhöz jut), de hogyan lehet mondjuk a Pentagonban is alkalmazni az ilyen megoldásokat? Csupa olyan kérdés, amelyekre ma még nem ismerjük a konkrét választ, de pár év múlva már valószínűleg igen. Az biztos, hogy a hagyományos hadseregekre jellemző merev hierarchia nem mindig használ, hiszen mi történik például, ha hirtelen kiesik valaki a láncból? Esetünkben átmeneti fejetlenség lesz, ám a darazsaknál gyors csere után minden újra a régi.