Kedves olvasó, fontos tudnod, hogy miből maradsz ki, ha nem próbálsz ki három dolgot. Biztos ismered mindegyiket, de lehet, hogy csak az egyikből szoktál élvezetet meríteni, és a másik kettőről azt hiszed, nem neked való. Tévedsz. Kifejezetten jót tennél magadnak, ha időt szánnál rájuk. Ez tudományosan is bizonyított.

Egy régi emlék

Gyerekkoromban kötelező volt kórusban énekelnem, ráadásul alt szólamú voltam, aki a háttérben „zümmögött” a csodás szopránfutamok mellett, mint egy nagybőgő vagy basszusgitár, amelynek az a feladata, hogy kiemelje az igazi dallam szépségét. Egy előadásunkon, ahol anyu a nézők közt ült, a szomszédja megkérdezte tőle, ki az a kórustag, aki mosolyogva énekel.
„Ő? A lányom” – felelte meglepetten anyukám.
A koncert végén ezt elmesélte nekem. Én is meglepődtem: nem is tudtam, hogy mosolyogva énekelek. Miért tettem így?

Egy mai élmény

Később már csak másokat hallottam énekelni, bár néha elképesztő érzéseket hozott a hangjukba és a dalukba való belefeledkezés. Egészen addig, míg a munkaadómnak köszönhetően mit sem sejtve ott nem ültem egy TEDxDanubia konferencián, ahol a zeneileg valószínűleg képzetlen és az élményre teljesen felkészületlen közönséget váratlan hirtelenséggel megénekeltette egy rokonszenves őrültnek tűnő, rendkívüli fiatalember. Templomi hangzást éltünk át a Müpában, és amit hallottunk, az a saját hangunk volt. 30 év után újra énekeltem! Felállva tapsoltuk meg: övé volt a legélvezetesebb, legszívhezszólóbb előadás.

#1 Nevezzük a drogot É-nek

Aki énekel, az drogozik. Olyan érzéseket élhet át, melyeket mások (akik sokkal rosszabbul döntenek) tudatmódosító szerekkel érnek el. Az éneklés oxitocint, melatonint és endorfint termel a szervezetben. Az előbbi enyhíti a stresszérzetet, csökkenti a magányosság és fokozza a bizalom érzését. A középső egyensúlyban tartja a vérnyomást és nyugodt alvást biztosít. Az utóbbi boldogságérzetet okoz és euforikus érzést kelt az éneklőben. Erre van szükséged?

A gond az, hogy mióta a professzionális világ a professzionális eszközein professzionális hangzású produkciókkal áraszt el minket, elvesztettük a bizalmunkat a saját hangunkban. Az éneklés profi művészeti ággá vált, pedig sokáig a mindennapok része volt. Nem merünk énekelni. Azt hisszük, talán nem is akarunk.

Pedig aki énekel, jót tesz az arcizmainak: átmozgatja őket. Felfrissíti bőre vérkeringését és nem kell tartania annak megereszkedésétől! Jót tesz az egész testének: a hasi légzésnek köszönhetően sejtjeit átjárja a friss oxigén, és
a salakanyagok könnyebben távoznak.

Még gyógyítóbb hatású a másokkal együtt éneklés. Aki kórusban énekel, jót tesz a szívének: nyugalmat él át, míg szívverése harmonizálódik a többiekével. Jót tesz a gerincének: ha egyenesen áll, erősödnek a hát- és hasizmai. És jót tesz az immunrendszerének is: R. J. Beck professzor, a Kaliforniai Egyetem kutatója kimutatta, hogy az énekesek nyálában
a fellépések után sokkal több védekezőfehérje található, mint előtte. Minél inkább élvezték az éneklést, annál erősebb volt az immunrendszerre gyakorolt pozitív hatása.

Egy hiteles példa

Mindegy, mennyire szépen, tisztán énekelsz. Ahogy Árpi mondta a konferencián: „Minden hang szép, ami eszedbe jut, hidd el. Bármi, ami éppen ki tud jönni belőled, az lesz a tökéletes.”

Ki ő? Neki köszönhettük a közös dúdolás elképesztő élményét, ő tartotta azt a fantasztikus előadást, és ő vett rá pillanatok alatt néhány száz üzletembert a spontán éneklésre.

„Azt hiszem, az éneklés egyfajta harmóniának a kivetülése. Aki énekel vagy táncol, harmóniába rendezi a testét, a lelkét. Ha közönség előtt teszed mindezt, az talán még merészebb dolog. Ez a teljesség – amit megélek akkor, amikor énekelek – hihetetlenül intim. Mindenki sajátosan hozza létre ezt az egyesülést önmagában, mindenki másképp énekel” – mondja Tóth Árpád ének-zene tanár, a Csíkszerda kóruscsalád vezetője. És hozzáteszi: „Biztos vagyok benne, hogy aki énekel, harmonikusabban és boldogabban illeszkedik ebbe a világba, ami elég nagy dolog, hiszen azért ez a világ egyre furább.”

Bízz a hangodban!

Az éneklést terápiás céllal is használják számtalan betegség esetén. Segít a depressziós, az Alzheimer-kóros és a krónikus obstruktív tüdő-
betegségtől szenvedő betegeknek. De ne várd meg, amíg megbetegszel! Próbáld ki, hogyan rezeg a hangod, miként járja át ez a rezgés
a tested, hogyan engeded el a rossz érzéseket, a szorongást. A dalokon keresztül bizonyítottan befolyásolni tudjuk a pszichés állapotunkat.

„De ennél többről van szó. Azok a közösségek, akik énekelnek, jobb közösséget alkotnak, mint akik nem énekelnek. Nincsenek klikkek” – hangsúlyozza Árpi. Valóban így van: az Oxford Brookes Egyetem pszichológusa, Nick Stewart felmérése bizonyítja, hogy a kórustagok a csapat-
sportot űzőknél is elégedettebbek és erősebb bennük az összetartozás-érzés. A közös éneklésnek valódi közösségteremtő ereje van.

És ahogy Árpi zárta a TED-előadását: „Higgyétek el, nagyon sok minden lehetséges lenne, ha egy picit éneklőbb emberek lennénk.”

#2 A drog neve Z

Neked milyen zenétől borsódzik a hátad? Mitől érzékenyülsz el vagy lesz világraszóló jókedved? Melyiktől lesz gombóc a torkodban, fog el a borzongás vagy leszel libabőrös?
A zenei borzongásnak, amit a kedvenc számod hallatán érezhetsz, bőrorgazmus a tudományos neve. Psyche Loui hegedűművész, pszichológus és idegkutató 2014-es tanulmánya szerint ez leginkább akkor jelentkezhet, ha
a zenében váratlan dallamváltások, dinamikaváltások és zenei díszítések vannak.
Mindezt alátámasztják dr. Valorie Salimpoornak a kanadai McGill Egyetemen végzett kutatásai is. Megfigyelte, hogy a zene az agy jutalom-központjában vált ki erős választ – már amikor igazán tetszik. Ez az agyi terület a várakozások terén is fontos szerepet kap. Először valamire számítunk… aztán valami érdekesen mást kapunk… ennek megörülünk, és ha újra meghalljuk a kezdő hangot, már be is indul az izgató várakozás. A kedvenc dalunk felcsendülése nem véletlenül gerjeszt bennünk hasonlóan kellemes érzést, mint mondjuk egy közeli utazás tervezgetése. Salimpoor kutatásaiból az is kiderült, hogy a számunkra örömteli zene hallgatása dopamint termel az agyban. Mint a kokain.

Kokain vagy zene?

A kísérletben részt vevőknek ki kellett választaniuk, melyik instrumentális zenére lesznek libabőrösek. Közben mérték a szívritmusukat, a légzésük ritmusát és az izzadásukat. Úgy találták, hogy mindenkinél átlagosan 6–9 százalékkal emelkedett a dopaminszint az általa legszebbnek tartott zeneszám hallgatásakor, sőt, volt, akinél egyenesen elérte a 21 százalékot is. Összehasonlításképp: egy finom étel elfogyasztásakor szintén 6 százalék fölé emelkedhet a dopaminszint, kokainfogyasztáskor pedig 22 százalék fölé. A dopamint az endorfinhoz hasonlóan boldogsághormonnak is nevezik, de a dopamin-
szint kapcsolatban áll a függőségre való hajlandósággal is. Amikor szerelembe esel, csokit eszel, vagy a számodra legmámorítóbb zenéket hallgatod, akkor nő a dopaminszinted és elégedettségérzet tölt el – mindenképpen jobb választás (és függés), mint a kábítószer.

Mi az, ami megszólít?

A zenének nevezett legális drogban az a remek, hogy a jókedv is tovább fokozható vele, és a rosszkedvre is gyógyírt nyújt. Hogy reményt ad a szomorú időkben, és magasba emeli a lelket az ünnepi pillanatokban. „A zene úgy hat az érzelmekre, akár a színek és az illatok. Minden műfajban létezik nagyon jó zene, és teljesen egyéni, hogy kit mi szólít meg. A múltkor a Bazilikánál jártunk, és felzendült a nagy harang. A lányom kutyája, egy kis fehér gombóc, aki sosem vonyít, úgy rákezdett, mint egy igazi farkas – meséli Andreas Lehoudis, a Sirtos együttes görög származású vezetője. – Őt ez a hangzás szólította meg.”

Aki hangszeren játszik, az még többet kap a zenétől, mint aki csak hallgatja a zenét. A zenetanulásnak és a közös zenélésnek rengeteg bizonyított előnye van.

„Ha az előadó jól ismeri a hangszerét, ha nincsenek technikai nehézségei, és olyan a személyes kisugárzása, hogy el tudja hitetni a közönségével, hogy amit ő csinál, az a világ legjobb dolga, akkor ő hiteles művész – folytatja a görög zenét játszó együttes vezetője. – De ha nem éli át a saját zenéjét és őrá nincs hatással, akkor másokat hogyan érinthetne meg? Az együtt zenélés csodálatos dolog: amikor minden összeáll és a helyére kerül, az hatalmas eufóriát tud kiváltani. Amikor egymásra hangolódunk, találkoznak a hangok, és egyszerre megszólal öt vagy tíz vagy akár száz hangszer…” Tény, hogy az együtt zenélő emberek – akárcsak az együtt éneklők – önzetlenebb, összetartóbb csoportokat alkotnak.

Nem mindegy, milyen zene

A zene segít a sportban, ha úgy érzed, kifáradtál: egy ideig még növeli a kitartásodat, mert a fáradtsággal versenybe szállva képes elterelni a figyelmedet. A vezetésnél is segít a zene, de nem akármilyen. Ha túl dinamikus és magával sodor, téged is lesodorhat az úttestről: agresszívvá és figyelmetlenné válhatsz tőle. Ám a nyugodt, finom zene kiegyensúlyozottá teszi az autóvezetők lelkét.

A zene megnyugtat, csökkenti a fájdalmat és gyógyító ereje van. Oldja a stresszérzetet és a depressziót, segít az alvásban. Hat az érzelmekért, a mozgásért és a kreativitásért felelős agyterületekre. De vigyázz! Sokszor manipulálnak vele. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a gyorséttermekben, bevásárlóközpontokban és politikai gyűléseken hallható zene célja a manipuláció. Naomi Ziv, az izraeli College of Management Academic Studies professzora kísérletekben bizonyította, hogy a kellemes zene hatására megváltozhat az ítélőképességünk, és olyan, kevésbé etikus viselkedésre is hajlamosak lehetünk, amilyenre egyébként nem.

Ennek ellenére a zenehallgatás a világ egyik legjobb dolga. És ahogy Annett Schirmer, a Szingapúri Egyetem pszichológusa megállapította: a dobok hangjai képesek szinkronizálni az agyhullámokat az ütemmel! A zenének tehát óriási felelőssége van.

Hét éve drogozom

Minden vasárnap délután, durván három órán át, kisebb pihenőkkel. Ha hosszabb ideig kimarad ez a heti egy alkalom, elvonási tüneteim vannak. Ingerültebb leszek, kevesebbet mosolygok, könnyebben elfogynak az energiáim. Ha megkapom a heti adagomat, felpörgök és madarat lehet velem fogatni. Olyan széles a mosolyom, hogy azt hiszik rólam, mindennap ilyen boldog vagyok. Az én drogom neve: görög táncház.

#3 T betűs tudatmódosító szer

„A zene az energiával való játék, amely magával visz, sodor – mondja Pászti Péter hivatásos táncos, a Sirtos együttes dobosa és egyik énekese. – Aki csinálja, annak önkifejezés, aki hallgatja, annak belefeledkezés. S ha a zene az energiával való játék és lüktetés – mintha szörföznél és meglovagolnád a hullámokat –, akkor a tánc még nagyobb erő. Egy egész energiamező. Belekerülsz az áramlásába, kikapcsol és felemel. Amikor testközelből megszólal a zene és a táncosok együtt mozognak, megszületik egy újabb közösség, amelynek nyelve a közös mozgás, a tánc.”

Táncol a lélek

Amikor a zene rezgése átjár, feloldódsz és alámerülsz benne. Bele-
olvadsz a csoportba, s ez biztonságérzetet ad, de különbözöl is tőle, mert egyéniek a mozdulataid. Ha az éneklés, a zenehallgatás és a zenélés eufóriát okoz, akkor a táncra ez hatványozottan igaz: itt minden létrejön, amit a zene nyújthat, s közben belefeledkezel a saját tested mozgásába is. A tánc oldja a feszültséget, pihenteti a szellemet, nyugtatja a lelket. Növeli az önbizalmat és hozzásegít a pozitív testkép kialakulásához. Életörömmel tölt el.

Táncol a test

A gerinc kiegyenesedik, javul a tartás, szebb lesz a mozgás, formálódik az alak. Gyors zenére a vérkeringés felgyorsul, az energia átjárja a testet, a csontokba kalcium épül be, nő az állóképesség, javul a szív, a tüdő és az érrendszer állapota. Lassú zenére megnyugszik a szív, lassul a vérkeringés, csökken a vérnyomás, elernyednek a görcsös váll- és nyakizmok s lecsillapodik az elme.

A tánc csökkenti az elhízás veszélyét, a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés és
a cukorbetegség kockázatát. A tánccal endorfint termelsz és kortizolt bontasz le: feldolgozod a stresszt és újraépíted a boldogságodat.

Európa táncra perdül

A tánc ma reneszánszát éli: egyre többen választják a tánctermet a sportpályák helyett. Mi lehet ennek az oka? Többek közt az is, hogy földrészünk öregszik. Az érettebb korosztály már nem feltétlenül bírja a klasszikus sportok okozta terhelést, viszont egyre tudatosabban felismeri a mozgás fontosságát. Táncolni örömteli és szórakoztató tevékenység, és még a nyugdíjasok is képesek új barátságokat kötni, ha veszik a bátorságot, és – komfortzónájukat látszólag átlépve – felkeresnek egy táncklubot.

A mozgásszegény életmód hatalmas csapda, és itthon a felnőtt lakosság többsége egyáltalán nem sportol semmit, mert kötelességnek és nem élménynek éli meg. Nos, a tánc még a sportnál is hatékonyabb anti-aging hatású: a magdeburgi Neurodegeneratív Betegségek Német Központjában végzett kísérlet szerint a tánctanulás még az állóképesség-erősítő tornánál is előnyösebben hat az egyensúlyért,
a tanulásért és az emlékezetért felelős agyi központra.

Válassz magadnak drogot!

„Ezer hangulata lehet a zenének és a zenére táncolónak – mondja Péter, aki zenél és végig-
táncolta az egész életét. – Az energia oda-vissza áramlik a közönség és a zenekar között, a táncosok hangulata visszahat a zenészekre, inspirál.”

A Sirtos táncházban kakaós csigaként forgunk a körtáncban, tudattalanul felidézve egy ősi rituálét, amikor a tánc még a legtermészetesebb tevékenység volt: gyógyító, az egész törzset összekovácsoló, felszabadító erejű közös cselekvés.

Ne várd meg, míg elérnek a keringési zavarok, a Parkinson-kór, a demencia, az Alzheimer-kór (ezekre mind ajánlják a táncot és a zenét). Fedezd fel tudatosan az éneklés, a zene és
a tánc kábító és egyben életet meghosszabbító csodáját!