Borítókép: Esőemberek - avagy minden a savant-szindrómáról Forrás: Getty Images

Esőemberek - avagy minden a savant-szindrómáról

A világ először a Rain Man című film kapcsán figyelt fel rájuk. A Dustin Hoffman megformálta Raymond Babbitt történe ugyan fikció volt, de a karakter ihletője létező személy, Kim Peek. Az „esőemberek” valamilyen idegrendszeri rendellenességgel, károsodással születtek, agyuk bizonyos funkciói hiányosak, cserébe különös adottságot kaptak az élettől: a savant-szindrómát.

Ez a cikk először az Éva magazin 2021-es téli számában jelent meg.

A savant-szindróma rendkívül ritka, ám ettől csak még izgalmasabb jelenség, amelynek következtében egyes agyi fejlődési rendellenességgel élő gyermekek és felnőttek kiemelkedő képességekre, bizonyos témakörökben pedig elképesztően mély tudásra tesznek szert. Mivel egyéb képességeik sok esetben az átlag alatt maradnak, a szakértelmük, készségeik még hangsúlyosabbá válnak. A savantok példátlan képességeinek és más területeken mutatott hiányosságainak (látszólagos) összeférhetetlenségét még egy elméletnek vagy kutatócsoportnak sem sikerült feloldania. Egyesek memóriájában minden megragad; mások bármit kiszámolnak; a leggyakoribb savant-képesség pedig az „emberi naptár” jelensége: ők bármely év adott dátumáról pontosan megmondják, milyen napra esett.

Ez a titokzatos jelenség régóta foglalkoztatja a pszichológusokat és neurológusokat (már dr. Down, a Down-szindróma névadója is írt róla tanulmányt 1887-ben), de a mai napig nem sikerült feltárni az eredetét, pontos hátterét. Az egyértelmű, hogy nem minden agyi fejlődési rendellenességgel született személynél áll fenn a savant-szindróma. Vajon mi az az összetevő, működési mód, ami beindítja azokat a folyamatokat, amelyek végül létrehozzák ezeket az elképesztő, szinte emberfelettinek tetsző képességeket? Pontosan ez az, ami a szindrómát kutató tudósokat is foglalkoztatja. Még nem tudjuk, hogyan lesz valakiből „esőember”, így azt sem, mi az, ami az egyes savant-szindrómás emberek idegrendszerében közös.

Az 1988-ban bemutatott film főszereplőjét egy Kim Peek nevű amerikai férfi ihlette. Az 58 évet élt Peek még a savantok között is kiemelkedőnek számított; memóriája annyira döbbenetesen pontosan működött, hogy arra még a NASA is felfigyelt. Peek élete nem indult könnyen; születésekor több, a központi idegrendszerét érintő rendellenességet is kimutattak nála. Agyának nem egy kulcsfontosságú része egyszerűen hiányzott, valamint károsodott a mozgás koordinálásáért felelős kisagy is. Egyes kutatók szerint pontosan a hiányzó részek miatt alakult ki Peek bizarrul pontos memóriája, mivel az agysejtek kénytelenek voltak olyan kapcsolatokat létrehozni egymás között, amelyek egészséges, teljes idegrendszerrel született emberek agyában sosem alakultak volna ki. Édesapja elmondása szerint Peek már 16 hónapos korától kezdve elkezdte memorizálni a legkülönfélébb információkat és adatokat; néhány óra leforgása alatt rágta át magát könyveken, amelyeket aztán lefelé fordítva helyezett vissza a polcra, jelezvén, hogy végzett az adott kötettel, és meg is jegyezte a tartalmát. A róla szóló újságcikkek hatezer és tizenkétezer közé teszik azon könyvek számát, amelyeket Peek elolvasott, az olvasottakat pedig félelmetes pontossággal tudta később felidézni. Persze, Peek rendkívül hatékony olvasó volt: a bal szemével a lap bal oldalát futotta át, amíg a jobb szeme a jobb oldallal foglalkozott.

A Peek által inspirált Esőember, Raymond Babbitt a film története szerint autizmussal él. Ez ugyan nem fedi a valóságot, de a filmnek komoly szerepe volt abban, hogy az átlagos néző összekösse fejben az autizmus spektrumzavart és a fantasztikus számolási és emlékezőképességet. A savantok mintegy fele az autizmus spektrumon helyezkedik el. Gyakori tévhit, hogy minden, vagy akár a legtöbb autisztikus személy egyben savant-szindrómás is – az autizmus spektrumon lévőknek azonban csak nagyjából 10 százaléka mutat savant-szerű képességeket.

A veleszületett savant-szindrómánál sokkal ritkább a szerzett savant-szindróma – a világon körülbelül 50 ilyen esetet írtak le eddig. Ezek az emberek valamilyen baleset, fejsérülés következtében válnak savantokká.

Jason Padgett története is megérne egy filmet: az Alaszkában született férfi egy teljesen valószínűtlen esemény után vált „zsenivé”. Bár korábban is átlagon felüli intelligenciát mértek nála az iskolában, a főiskoláról kibukott, majd a munkájának és a buliknak élt, egészen addig, amíg egy görbe estén megtámadták egy karaoke-bár előtt. Hihetetlennek tűnik, de Padgett másnaptól egész más szűrőn át látta a világot: geometriai alakzatok és matematikai képletek sokaságaként. Ez szó szerint értendő; a csapból folyó víz tangens vonalakká, a mindennapi tárgyak fraktálokká váltak a szeme előtt.

A savant-szindróma a neurológia egyik nagy rejtélye, és zavarba ejtő kérdéseket vet fel az emberi agy működésével kapcsolatban. Hogyan lehetséges, hogy ilyen állapot egyáltalán kialakulhat az agyban? Tisztában vannak-e a savantok azzal, micsoda emberfeletti képességek birtokában vannak? Mennyire látják máshogy a világot, mint az „átlagemberek”? A tudomány fejlődésével remélhetőleg választ kaphatunk ezekre a kérdésekre, így kerülve közelebb saját elménk megértéséhez is.

Nézd meg, milyen gyönyörű képeket fest az az autista kislány!