Borítókép: Marosi Gábor: „Egy megbízható autó életeket menthet”

Marosi Gábor: „Egy megbízható autó életeket menthet”

Ne legyen rá szükségünk, hogy szirénázó mentőautóban utazunk, de azért jó tudni, hogy ha mégis erre kerülne sor, a gépjárművön nem fog múlni, hogy időben odaérjünk, ahová kell. És az Országos Mentőszolgálat dolgozóin sem, akik folyamatosan azon fáradoznak, hogy ha valakit azonnal el kell látni, pillanatokon belül megérkezzen a segítség. Marosi Gáborral, az Országos Mentőszolgálat gépjármű osztályának vezetőjével többek között erről is beszélgettünk.

Meséljen egy kicsit a munkájáról! Hogyan került az Országos Mentőszolgálathoz?

Ugyan a Mentőszolgálatnál dolgozom, de műszaki emberként a gépjármű osztályon vagyok osztályvezető, így elmondhatom, hogy az emberek gyógyításához nem, az autókhoz viszont annál inkább értek. Autószerelőből lettem gépészmérnök illetve van egy műszaki tanár diplomám is, és mint sok más srácot, engem is gyerekkorom óta érdekelnek az autók.

Egy munkahelyváltás kapcsán jött velem szembe a hirdetés, amelyben az Országos Mentőszolgálat a gépjárműosztályára keresett embert. 2017-ben osztályvezető-helyettesként kezdtem meg a munkát, jelenleg osztályvezető vagyok. A napi munkám a gépjárművek üzemben tartása, működőképességük fenntartása, biztosítása.

Bár minden területen fontos a gépjárművek helyes karbantartása, de egy olyan szegmensben, ahol egy járművön, annak megbízhatóságán életek múlhatnak, ez hatványozottan igaz.

Igen, ez így van. A rendelkezésre állásunk, megbízhatóságunk kulcsfontosságú. A gépjárműparkunk úgy van felépítve, hogy 15 %-os tartalékállománynak kell folyamatosan készenlétben lennie. A gépjárműveink az üzemi idejük alatt 80 %-ban maximális teljesítményen működnek. Ki vannak téve a műszaki szélsőségeknek, mind a motor, a fék, a kuplung, de még a gumi is. Másként fogalmazva, ezek a járművek a műszaki teljesítményük csúcsára vannak járatva. Éppen ezért mindig van rajtuk mit karbantartani, javítani. Nekünk pedig éppen ez a feladatunk, hogy ezek az autók mindig biztonságosan működjenek, bevetés közben soha ne forduljon elő műszaki probléma velük, a munkatársaink odaérjenek időben és el is tudják látni a beteget.

Hogy képzeljük el az autók koordinációját? Hogyan állítják csatasorba az autókat, hogyan rendelik azokat ki bizonyos munkákra, feladatokhoz?

A Mentőszolgálat állománya 1026 db mentőautóból áll, ezek között van 663 db eset-rohamkocsi illetve 363 db mentőgépkocsi, melyekből napi szinten 785 darabnak kell kifogástalan állapotban rendelkezésre állni. Országszerte 256 mentőállomásunk van és ezeken a helyeken kell éjjel-nappal készenlétben várnia az esetleges bevetést a járműveknek. Értelemszerűen az 1026 és 780 közötti részt képezik azok az autók, amelyek tartalékállományt képeznek, illetve melyeket éppen javítanak.

A gépjárművek állomásokhoz vannak rendelve és a felszereltségüktől és a rájuk szervezett személyzettől függ, hogy éppen rohamkocsiként vagy mentőkocsiként üzemelnek. Erről mindig az operatív irányítás dönt.

Miben mások ezek az autók, mint azok, amelyeket egy átlagember személygépkocsiként használ? Mit kell tudnia ezeknek az járműveknek?

Ezeket a járműveket eleve erősített futóművel rendeljük, kifejezetten mentési feladatok ellátására alkalmas fékrendszerrel, az ebben a kategóriában megszokott árufuvarozáshoz képest erősebb, emelt teljesítményű motorral. Maga az üzemeltetésük is teljesen más, mint egy hétköznapi járműé. Kezdve attól, hogy több sofőr használja, egészen addig, hogy a piros lámpától piros lámpáig, kórháztól kórházig, szinte folyamatos padlógáz-padlófék üzemmódban működnek.

A sofőr szempontjából mik a legfontosabb kényelmi követelmények, amiket tudnia kell egy ilyen autónak?

A sofőröknek van egy pihenő helységük, ahonnan indulnak - szerencsére nem kell folyamatosan az autóban ülniük-, de azért így is sok időt töltenek a járműben, így az ülések speciálisak, például szellőző borításúak, ami akár erősebb vegyszerekkel is takarítható, fertőtleníthető. Ezen kívül karfákkal vannak ellátva a gépjárművek ülései és az összes létező légzsák be van szerelve, légkondícionálóval és álló fűtéssel is el vannak látva, így az akklimatizálás télen és nyáron is megoldott.

Marosi Gábor és a hajdú-bihari ''ügyeletes'' csapat

Ön mennyi időt tölt autóban?

Sokat ülök autóban, sokat kell mennem a munkakörömből adódóan. Budapesten van az országos gépjárműosztály és megyénként van egy műszaki vezető, azaz összesen húsz (Budapestet és Pest megyét egyben kezeljük). Őket koordináljuk, hogy a gépjárművek az ország egész területén a nap 24 órájában rendelkezésre álljanak kellő számban. Folyamatosan látogatom a megyéket, a saját műhelyeinket, ahol saját szerelőkkel látjuk el a gépjárművek javítási, karbantartási feladatait. Én is autóval járom az országot, de ez nem igényel speciális felszereltséget, egyedül a megbízhatósága a fontos.

Mióta használnak Suzuki gépjárműveket és miért éppen erre a típusra esett a választásuk?

Hajdú-Bihar megyében indult el egy orvos ügyeleti program, pilot projektként, amihez 21 Suzuki Vitarát állítottunk szolgálatba. Azért esett a választás a Suzukira, mert ár-érték arányban optimális, megbízható gépjármű, karbantartási és szervizköltségei alacsonyak, nagyon kényelmesek és bár emelt hasmagasságúak, mégis jól átlátható, logikusan megtervezett autók. A háziorvosok, akik használják, sokszor elmondják, hogy teljesen beleszerettek ezekbe a lágy hibrid modellekbe, mert jól kezelhetők, jól felszereltek, kényelmes autók, amelyekben minden kézre áll. Kettő- és négykerék meghajtásúak, az ottani útviszonyok ugyanis megkövetelik a négykerék meghajtást, gondoljunk csak Hajdú-Bihar tanyavilágára, földútjaira. Oda bizony erre szükség van. Aki egyszer beül ezekbe az autókba, tényleg nagyon megszereti, hiszen mindennel felszereltek: légkondícionáltak, tolatókamerával, minden kényelmi és biztonsági funkcióval maximálisan ellátottak.