Manapság, ha egy 30-as vagy 40-es társaságban szóba kerül a nyugdíj, akkor rövid időn belül biztosan elhangzik az, hogy „Minek foglalkozni vele, mire mi odajutunk, úgysem lesz állami nyugdíj” és „A nyugdíj csak arra elég, hogy éhen haljunk”. De egyik sem teljesen igaz, mert bár tény, hogy a társadalom elöregedése miatt várhatóan emelni fogják a nyugdíjkorhatárt, nem valószínű, hogy teljesen megszüntetnék az állami nyugdíjrendszert. A nyugdíj összegéből pedig valóban kevesen tudnak meggazdagodni, de nem is feltétlen kevés, akár a nettó átlagkeresetünket is elérheti.

Azt pedig, hogy mennyi nyugdíjat kapunk, nem csak a korábbi fizetéseink határozzák meg. Persze a nyugdíjszámítási képlet egyik fontos eleme a keresetünk, de a várható nyugdíj összegét az is nagyban befolyásolja, hogy hány évet dolgoztunk le. Sőt, az sem mindegy, milyen jogviszonyban folytattunk keresőtevékenységet, mert például teljesen másra számíthat egy bejelentett teljes munkaidős munkavállaló és egy KATA-s vállalkozó. Ez már önmagában sok téves információt szül, ráadásul nők esetében a Nők40 nevű korkedvezmény (amikor egy nő 40 év jogosultsági idő után elmehet nyugdíjba) is bonyolítja a helyzetet. Rengetegen nem vagy rosszul tudják például, hogy a gyerekneveléssel töltött évek beleszámítanak-e az úgynevezett szolgálati időbe, vagy rosszabbul járhat-e, aki csak napi 4 vagy 6 órában dolgozik.

Ezeket tisztázzuk az alábbi galériában: