Városaim Itáliában

A várakozást megkönnyítendő összeszedtem nyolc olasz célpontot, ahol már jártam, és amit jó szívvel ajánlok mindenkinek. Plusz megtoldottam eggyel, amiről viszont lebeszélném az aktív nyaralásra vágyó nyájas olvasót. Bónuszként - mivel filmrajongó vagyok -, ahol tudtam, mozis reminiszcenciákat is beloptam az ajánlatba (bocs, egyéni szociális mánia). Íme tehát egy lista nyolc tündérszép olasz helyről, amelyen nemcsak Firenze, Róma és Velence szerepel. Kattints a galériára! Olasz városok Róma Az olasz fővárost, Roberto Rossellini és Audrey Hepburn cittáját sokan ismerik és imádják, nem hiába, tényleg az egyik legjobb hely az egész földkerekségen. Művészet és ízlés, csúcsgasztronómia és évezredes történelem kapcsolódik össze a világ eme mágikus szegletében, ahol az utazó mindent lát és mindent megkap, amit egy kultúrutazásból nyerni lehetséges. A Trevi-kút fontos filmtörténeti pont: ide gázol be Marcello Mastroianni Anita Ekberg után az Édes életben . Senki ne próbálja utánozni, komoly büntetés jár érte. Ha kirómáztuk magunkat, érdemes átruccanni a katolikus világ központjába, a Vatikánba is a lenyűgöző Szent Péter-bazilika és a Michelangelo-freskók kedvéért. Firenze Húszévesen magas sarkú cipőben jártam be az Uffizit és kaptattam fel a dóm tetejére, ma már nem követnék el ekkora hülyeséget. A talán leggyönyörűbb itáliai város kifinomult légköre, elegáns szépsége és művészeti gazdagsága – az Uffizi képtár, a Ponte Vecchio, a Dóm tér, vagy a Piazzale Michelangelo – minden időben mágnesként vonzza a turizmust. A tömeg néha kicsit bosszantó, de hát a reneszánsz bölcsője megéri az idegeskedést. Bari A kikötővárost, Puglio régió székhelyét a legtöbben tranzithelynek tekintik, én mégis nagyon élveztem néhány évvel ezelőtti túránkat. Leginkább a mindennapi életet az utcára teregető emberekkel, a hangulatos óváros szeszélyesen kígyózó sikátorait és a vidám éjszakai mulatságokat. Fürdőzni azonban sajnos nem lehetett, gondolom, ez nem változott azóta sem. Milánó Neked a milánói divat mondja meg, hogy ki vagy – ma már kissé korlátozott ez a rögtönzött bölcsesség, Olaszország második legnagyobb városa mégis töretlenül turistacsalogató. Bár nem a legszebb itáliai helyszín, a milánói katedrális azért nagy élmény, a hangulatos utcácskákban pedig finom pizzát és hamisítatlan olasz fagyit fogyaszthatunk. Matera Az egyik legszebb város, ahol életemben megfordultam. A dél-olasz gyöngyszem legrégebbi részét, Sassit Matera szikláinak nevezik, ahol a barlangokat sziklás mészkőbe vájták, és azok 1993 óta a UNESCO Világörökségi Listáján is szerepelnek. Hihetetlen élmény köztük bóklászni, utána pedig lassan leereszkedni a festői völgybe. Ezen a különös vonzású helyen forgatta Mel Gibson A passiót, a rendező víziójában Matera az ókori Jeruzsálemet helyettesítette. Pisa Kicsi voltam, de a ferde torony látványa a retinámba égett. Mi lesz, ha felborul, pont, amikor itt vagyok? A turisták már akkor is előszeretettel fotózták magukat szuperhősnek, akik pihegve-lihegve, de megtartják a halálra ítélt építményt. A szelfik korában ez az Atlasz-mánia biztos egészen döbbenetes méreteket öltött. Velence Adria gyöngye leginkább álomlagúnáiról ismert, melyekben a szemkápráztató szárazföldi labirintusok bebolyongása után gondolázhat egyet a megfáradt utazó. Hidakon andaloghatunk, galambokat etethetnünk a Szent Márk téren, templomokba kukkanthatunk be, szűk, girbegurba sikátorokban trappolhatunk. A művészetrajongók felidézhetik Thomas Mannt, a Casanovát, a harmadik Indiana Jonest, a legmerészebbeknek pedig a Ne nézz vissza! című film is eszükbe jut, melynek hideg képsorain a tündérszép hely kopár és nyirkos pokolvárossá lényegül át. Jesolo Ha felnőtt fejjel vetődöm arra, biztosan halálra unom magam. Bimbózó kiskamasz voltam azonban egy vegetáló szocialista országból, minden új volt, a sós víz illata, a vad napfény, a szieszta, az éjszaka nyitva tartó üzletek, a nyíltan udvarló olasz fiúk. Az Adriai tengernek szirénája, hogy bénán idézzem Zrínyit, páratlan beavatástörténet volt az életemben. Akkor szerettem bele végzetesen az utazásba. plusz 1: Bibione Ami jól működött kiskamaszként, tizenöt évvel később csúfos pofáraesés lett. Halvacsora, vurstli, focivébé, ejtőernyős lebegés a tenger felett. Négy kellemes emlék, amit fel tudok idézni, amikor a családdal Bibionéban töltöttünk egy hetet. A többi néma csend, ásító unalom. El lehet heveredni egy nyugágyon, és napernyő alatt ponyvaregényeket olvasgatni – csak ez pont nem az én programom. Ide csak az látogasson el - és az előbb említett Jesolóba is -, aki kifejezetten monoton, sík vidékre, néhány unalmas üdülőházsorra, valamint egy semmitmondó homokos partszakaszra vágyik. Biztosan van ilyen is.