Pajzsmirigybetegségek

2008. December 17.

A pajzsmirigybetegségek elkerülésében és megelőzésében nagy jelentősége van a szűrővizsgálatoknak – mivel megfelelő táplálkozással, körültekintéssel, jódbevitellel a betegségek egy része megelőzhető.

A pajzsmirigy a szervezet egyik központi szerepet játszó belső elválasztású mirigye. Mivel a nyakon, a gégeporc előtt, közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el, megnagyobbodását, göbös elváltozásait sokszor szabad szemmel is láthatjuk, és könnyen kitapinthatjuk saját magunkon.

Hogyan működik?
A pajzsmirigyhormonok a szervezet összes sejtjének aktivitását szabályozzák. Alapvetően a sejtek oxigénfelvételét segítik elő, ezáltal a táplálék fő elemeinek (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) sejtszintű hasznosítását szabályozzák. Bár a szervezet összes sejtjén ugyanezt a hatást fejtik ki, bizonyos szerveknél különösen nyilvánvalóak a következményei.
Így például a magzat testi és idegrendszeri fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy megfelelő mennyiségben legyen jelen pajzsmirigyhormon. (A nagyon súlyos jódhiány – ez Magyarországon már nem fordul elő – és a következményes pajzsmirigyhormon-elégtelenség a magzati korban visszafordíthatatlan idegrendszeri fejlődési zavart okozhat.)
Egy másik ilyen szervünk a szív, ahol a pajzsmirigyhormon-termelés zavara rögtön nyilvánvaló: pajzsmirigy-túlműködés esetén a szív nyugalomban is olyan feszítetten dolgozik, mint nehéz fizikai munka esetén, s a pulzusszám is jelentősen felgyorsul. Csökkent pajzsmirigy-működésnél az ellenkezője észlelhető.
A pajzsmirigyhormonok a szervezet szinte minden sejtjének működését befolyásolják, jelenlétükben gyorsul, hiányukban lassul a sejtek működése. Pajzsmirigybetegség esetén a hormonok központi szerepe miatt egyszerre több szervet érintő, sokféle tünet jelentkezik. A pajzsmirigy működésének szabályozását az agyalapi mirigyben termelődő pajzsmirigy-stimuláló hormon végzi.

A jód szerepe
Ahhoz, hogy a pajzsmirigyhormonok elegendő mennyiségben termelődjenek, megfelelő jódellátottságra van szükség. Mivel Magyarország területének nagyobb része közepesen jódhiányosnak tekintendő, általánosan ajánlott a jódozott só használata. Már felismert pajzsmirigybetegségnél azonban érdemes vigyázni, mert a fölöslegben bevitt jód ronthatja a beteg állapotát, ilyenkor mindig ki kell kérni a kezelőorvos véleményét.

A leggyakoribb pajzsmirigybetegségek

Pajzsmirigy-megnagyobbodás (hétköznapi nevén golyva)
Elsősorban tartós jódhiány következtében, ritkán gyulladásos okból a pajzsmirigy állománya kísérő tünetek és kimutatható funkciózavar nélkül megnagyobbodhat, a megduzzadt mirigy bizonyos esetekben a nyakon szemmel is láthatóvá válhat. Ezt az elváltozást nevezzük strúmának vagy másképpen golyvának. Ultrahangvizsgálattal, a pajzsmirigy átmérőinek megmérésével pontosan meghatározható a mirigy nagysága, a vérből történő hormonszintmérés pedig tájékoztat a mirigy működéséről. Működészavarral nem kísért strúma kezelését a megnagyobbodás foka és esetleges fellépő hatása – a légcsőre, a nyelőcsőre, ritkán (a mellkasban befelé nőve) a mellkas elülső-felső részére gyakorolt nyomás – határozza meg. Kisebbítő műtét helyett, első lépésként, a kezelőorvos dönthet arról is, hogy hormon adásával próbálja meg csökkenteni a mirigy méretét. A pajzsmirigy állományában göbök is megjelenhetnek, ezek száma az életkor előrehaladtával nő. Ultrahanggal kimutatott göbök esetén további vizsgálatként izotópvizsgálat és szükség esetén a göbből történő szövettani mintavétel is szóba jöhet, Akár megnagyobbodás, akár göbös elváltozás miatt történt műtét után a beteg rendszeres kontrollvizsgálatot igényel.

A pajzsmirigy alulműködése
A pajzsmirigy-alulműködés legsúlyosabb formája a veleszületett pajzsmirigy-elégtelenség. Ez a testi fejlődés elmaradása mellett a szellemi fejlődés súlyos károsodásával is jár. Ezeket a betegeket nevezték régen kreténeknek. Szerencsére ma – hazánkban immár 30 éve – minden újszülött szűrővizsgálaton esik át, és idejében megkezdett hormonpótlás esetén ezeknek a gyerekeknek a testi és szellemi fejlődése, életkilátása, felnőttkori intelligenciája megegyezik egészséges társaikéval.
Nem veleszületett pajzsmirigy-alulműködés bármelyik életkorban felléphet. Tünetei lehetnek: hirtelen súlygyarapodás, székrekedés, hajhullás, a bőr kiszáradása és megvastagodása, nagyfokú fáradékonyság, állandó fázás. Férfiaknál ritkán hirtelen kialakuló emlőduzzanat hátterében állhat pajzsmirigyhormon-hiány, nőknél pedig nemegyszer a meddőség miatt megkezdett kivizsgálás igazolja a betegséget.
A fenti tünetek esetén laboratóriumi vizsgálatok és a pajzsmirigy ultrahangvizsgálata segítenek a diagnózis felállításában. Fontos megjegyezni, hogy a laboratóriumi leletekben talált enyhe eltérések nem mindig utalnak betegségre, ilyenkor feltétlenül szakembernek kell döntenie a további teendőkről. Igazolt alulműködés esetén pajzsmirigyhormon szedése fogja megszüntetni a beteg tüneteit. Ha az adagolás megfelelő, a gyógyszer nem okoz mellékhatásokat. Nem igazolt alulműködés esetén a hormon ugyan testsúlycsökkenést eredményez – ezért sajnos elterjedt fogyasztószer –, de súlyos mellékhatások is felléphetnek, ezért ilyen célból pajzsmirigyhormont szedni nem ajánlott.
A diagnózis felállítása után, az egyén esetleges fokozott érzékenységével is számolva, az orvosok kis adagban, óvatosan emelve kezdik meg a gyógyszeres kezelést. A megfelelő gyógyszeradag beállítása után – ez akár több hónapot is igénybe vehet – a betegek fél-egy évente igényelnek kontrollvizsgálatot. A pajzsmirigy-alulműködés miatt kezelt fiatal nőknél gyermekvállalás előtt mindenképpen ellenőrizni kell a gyógyszeres beállítást, és a terhesség első időszakában (amíg a magzat pajzsmirigye nem termel elegendő mennyiségű saját hormont) a kezelő orvosa által meghatározott mértékben meg kell emelni a kismama korábbi gyógyszeradagját. A gyermek megszületése után az anya gyógyszeres kezelése nem ellenjavallata a szoptatásnak, az újszülött emiatt nem igényel rendszeres kontrollvizsgálatot, de a már említett kötelező újszülöttkori szűrővizsgálat után ajánlott egyszer, 6–8 hetes életkorban pajzsmirigyfunkció-meghatározást végezni.

A pajzsmirigy túlműködése
A fokozott hormontermelés következtében hirtelen fogyás, izzadékonyság, nyugtalanság, hangulatingadozások, dühkitörések, alvászavar, hasmenés, szapora szívműködés, vérnyomáskiugrás, meleg-intolerancia léphetnek fel. A betegséget okozhatja a pajzsmirigyben kialakult, a felsőbb szabályozástól független, úgynevezett forró göb vagy a pajzsmirigy egészét érintő gyulladás. Ez utóbbi esetben kísérő tünetként szemkidülledés is megjelenhet, nemegyszer emiatt mennek a betegek először orvoshoz. A pajzsmirigy-túlműködés ezen formája nőknél gyakoribb, de férfiaknál is előfordul, így náluk is gondolni kell rá. A diagnózis felállításában a hormonszint mérése és az ultrahang, göb megjelenése esetén pedig az izotópvizsgálat lehet segítségünkre.
Terápiaként gyógyszeres kezelés, műtéti megoldás és izotópkezelés lehetséges. A megfelelő kezelési mód megválasztása számos tényezőtől függ, erről az illetékes szakorvos a beteg igényeit is figyelembe véve, a beteggel egyetértésben dönt. Az egyes kezelési módoknak mások az előnyei és a hátrányai, de összességében elmondható, hogy a kezelés hosszadalmas, általában több évig is eltarthat, nem ritkán visszaesések is előfordulhatnak – és a kezelés végeredményeként az esetek egy részében pajzsmirigy-alulműködés jöhet létre. Gyermekvállalás előtt álló, gyermeket tervező fiatal nők feltétlenül tájékoztassák orvosukat, hogy ezt a tényt is figyelembe véve születhessen meg a kezelési terv.
A túlműködés miatt valaha kezelt fiatal nők akkor is feltétlenül tájékoztassák erről nőgyógyászukat, ha csak később esnek teherbe, mert a pajzsmirigy-túlműködés hátterében álló gyulladásos folyamat az újszülöttnél akár több évvel később is súlyos tünetekkel járó, átmeneti pajzsmirigy-túlműködést okozhat. Ez jól kezelhető állapot, de kellő időben történő felismerését nagyban segíti az anya kórtörténetének pontos ismerete.
A pajzsmirigy állományában ritkán rosszindulatú elváltozások is keletkezhetnek. Ezért ha göb jelenik meg vagy a pajzsmirigy felszíne egyenetlenné válik, mindenképpen orvoshoz forduljon a beteg. A korai felismerés növeli a gyógyulás esélyeit. Van a pajzsmirigyráknak egy öröklődő formája is: az érintett családokban a tünetmentes családtagok számára is nagyon fontos a – Magyarországon is elérhető – genetikai szűrővizsgálat. Ha a kezelőorvos ezt – elsősorban kisgyerekeknél és fiatal felnőtteknél – szükségesnek találja, mindenképpen ajánlott elvégeztetni a felkínált vizsgálatot, és felkutatni a lehető legtöbb esetleg érintett családtagot is.

Az ajánlott jód mennyisége

WHO-ajánlás a napi jódbevitelre
• 90 ěg 0-5 éves korig;
• 120 ěg 6-12 éves kor között;
• 150 ěg 12 éves kor felett;
• 200 ěg terhesség és szoptatás időszakában

Kihez forduljunk?

A terület szakorvosa az endokrinológus, aki a belső elválasztású mirigyek – leginkább a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a mellékvese, a hasnyálmirigy – működésének élettanával, azok betegségeivel foglalkozik.

„Pajzsmirigy-túlműködés esetén a szív nyugalomban is olyan feszítetten dolgozik, mint nehéz fizikai munka esetén, s a pulzusszám is jelentősen felgyorsul. Csökkent pajzsmirigy-működésnél az ellenkezője észlelhető.”

„A pajzsmirigy állományában ritkán rosszindulatú elváltozások is keletkezhetnek. Ezért ha göb jelenik meg vagy a pajzsmirigy felszíne egyenetlenné válik, mindenképpen orvoshoz forduljon a beteg. A korai felismerés növeli a gyógyulás esélyeit.”