H1N1

Borítókép: H1N1
Nehéz laikusként használható információkat szerezni arról, hogy a jelenlegi járvány mitől más, mint akármelyik másik. Azt sem tudhatjuk, hányan és milyen súlyosan fognak megbetegedni, illetve hogy mikor lesz vége. DR. EÖRSI DÁNIEL írása

A shift
Az influenzavírus más, mint a többi. Több változata van, melyek az emberen kívül madarakat és disznókat is megfertőznek. A vírusok ide-oda vándorolnak abaromfiudvaron, ami önmagában nem probléma, előbb-utóbb minden lakó immunissá válik velük szemben.
A gond akkor van, amikor a vírus két alfaja egy állatban találkozik. Ilyenkor – és ez az, ami kizárólag az influenzavírussal fordul elő – a két vírusfajta alkotóelemei keverednek egymással, és egy új szerkezetű, az elődökhöz csak részben hasonló vírus jön létre. A kutatók szerint ez a sertésben szokott előfordulni – innen a sertésinfluenza elnevezés. Ezt a jelenséget shiftnek hívják, és azért fontos, mert az új vírus ellen nincs immunvédelmünk.

Az immunmemória
Immunrendszerünk egyik fontos tulajdonsága ugyanis az, hogy emlékszik azokra az idegen anyagokra, amikkel egyszer már megküzdött. A rubeola vírusa például soha senkit nem fertőz meg életében kétszer: ha másodszor találkozunk avírussal, beindul a gépezet, még mielőtt annyira elszaporodna bennünk, hogy megbetegednénk.
Ám az influenza változékony vírus. A shift ugyan ritka, de kisebb szerkezeti módosulások (driftek) gyakran történnek. Ezért hiába kaptuk már el, egy másik fajtája mégis megbetegíthet. Immunválaszunk erőssége attól függ, hogy mennyire hasonlít a most támadó típus a korábbról már ismerthez. Ashiftben éppen az a lényeg, hogy olyan típus jöhet létre, amely mindenki számára teljesen új. Ezért ellene a fertőződés pillanatában védtelenek vagyunk, mivel hozzá hasonlóval (mint például egy kisebb módosulást jelentő drift esetében) még nem találkoztunk. Néhány nap alatt előzetes memória nélkül is kialakul a megfelelő válasz. A kérdés az, hogy ezalatt okoz-e súlyos károsodásokat szervezetünkben a fertőzés.

A 2009-es világjárvány
Nehéz kiszámolni, hogy pontosan mikor és hol, de történt egy shift, és egy új vírus jött létre. Ez ellen senkinek nincs immunitása, se a kacsáknak, se a disznóknak, se nekünk, ezért gyorsan terjed. Olyan változat alakult ki, amely könnyedén fertőződik emberről emberre, ezért hiába mészárolnánk le abaromfikat (mint tették 1997-ben Hongkongban, amikor egy valószínűleg a mostanihoz hasonló veszélyességű járványt sikerült így megelőzni), nem tudnánk az egészet megállítani.
Feltűnő, hogy már nyáron beindult a járvány, pedig száraz időben sokkal nehezebben terjed a vírus – ez is arra utal, hogy nagyon fertőzőképes típussal van dolgunk. Aggasztó a helyzet, ám van két nagyon jó hírünk. Az egyik az, hogy egyelőre nem igazán agresszív a vírus. Könnyen terjed, de a megbetegedettek szervezete túlnyomó többségben könnyen el is bánik vele. Amásik, hogy sikerült kifejleszteni az új vírus elleni immunmemóriát kiváltó oltóanyagot. Akit ezzel beoltanak, annak a szervezete már emlékezni fog a vírusra, ennek megfelelően afertőzésre is sokkal gyorsabban fog reagálni.

A betegség
Sok vírus és sok baktérium okoz náthát, köhögést, torokfájást, fejfájást satöbbi. Az influenzának sincsenek igazán jellegzetes, félreismerhetetlen tünetei. Többnyire magas lázzal jár, és gyakran vannak egész testre kiterjedő tünetei: izomfájdalom, fáradtság, aluszékonyság. Átlagosan három-négy nap telik el, mire az immunrendszer észbe kap, és szépen elbánik a kórokozókkal.
Az influenzavírus egyes agresszív altípusai (mint említettük, a jelenlegi egyelőre nem igazán ilyen) tönkreteszik a tüdő nyálkahártyáját. A mélybe jutva gyulladást okozhatnak – és nem csak ők maguk, hanem a légútjainkban állandóan jelenlévő, de önmaguktól súlyos fertőzést okozni nem képes baktériumok is. Ez a felülfertőződésnek nevezett folyamat a legnagyobb veszély: kemény tüdőgyulladás alakulhat ki, a tragikus kimenetelű esetek döntő többségének is ez az oka.
Mindez nemcsak a vírus agresszivitásától függ, hanem a beteg immunrendszerének állapotától is. Egészségeseknél ritka a súlyos szövődmény, de a csecsemők – főleg a tápszeresek, mert az anyatejben sok az ellenanyag –, a várandós nők, az idősek, akrónikus tüdőbetegek, a cukorbetegek, az alkoholisták és aHIV-fertőzöttek fokozott veszélyben vannak.
A jelenlegi járványban megbetegedetteknek egyelőre kevesebb, mint egy ezreléke került kórházba (amerikai adat). Az idei járvány tehát egy shifttel kezdődött, de kisebb-nagyobb módosulások (driftek) közben bármikor lehetnek. Ezért az is előfordulhat, hogy egyre agresszívebbé válik a vírus, és akkor nőni fog atüdőgyulladások száma.

A terjedés
Cseppfertőzéssel, emberről emberre történik. A vírus ott van akifújt, kitüsszentett levegőben, azonnal megtapad az arra járók nyálkahártyáján, és egyetlen nap alatt annyira elszaporodik, hogy már tüneteket is okoz. Emiatt nem lehet megállítani, a tömegközlekedés, az utca, az iskola, a szórakozóhelyek és valamennyi helyszín, ahol sokan vagyunk együtt, melegágya avírus továbbterjedésének.
Életmódjukból adódóan a fiatalok sokkal nagyobb valószínűséggel betegszenek meg, de persze sokkal nagyobb esélye van annak is, hogy simán meggyógyulnak. A testi közelség kerülése és aszájmaszk, a gyakori kézmosás, és persze az arc tüsszentéskor való eltakarása valamennyire csökkenti a terjedés veszélyét, de biztos megoldás nincs. A vírus a tárgyakon (kilincsen, billentyűzeten, asztalon) is túlél, ezért sokat kell fertőtleníteni.
Aki elkapta, annak otthon kell maradnia (akkor is, ha fontos dolga lenne): még az orvoshoz se menjen el, a táppénzt is lehetőleg telefonon beszélje meg. Ha a szokásos gyógymóddal nem múlnak el a tünetek, a háziorvos köteles házhoz menni vagy elkülönített módon megoldani a beteg vizsgálatát. Diagnosztikus vizsgálatot azonban – a H1N1 vírus, illetve aszervezetben képződő ellenanyag kimutatását – ne várjunk, azt csak súlyos immunbetegeknél, valamint szúrópróbaszerűen végzik az egészségügyi intézmények. Az adott beteg szempontjából valójában nincs is szükség a vírus fajtájának kimutatására, hiszen a tüneti kezelés minden influenzás megbetegedésnél ugyanaz.
A tünetek elmúltával már nem fertőzünk. Nem lehet kiszámolni, nem lehet megjósolni, hogy összesen a lakosság mekkora része kapja majd el, de az szinte biztos, hogy a világ minden táján meg fog jelenni a vírus. Akik már megbetegedtek, és meg is gyógyultak belőle, azok örülhetnek a legjobban, mert amíg nem lesz új shift (márpedig annak kicsi az esélye), addig nagyjából védettek maradnak.

Az oltás
Magyarország járványügyi-oltásügyi tevékenysége alapján az 1930-as évek óta folyamatosan a világ élvonalába tartozik. Ezért nem volt meglepő, hogy az idén is az elsők között fejlesztették ki nálunk az új típusú influenza elleni védőoltást. Az oltóanyag terjesztése, a beadással kapcsolatos szabályok kialakítása szigorúan állami feladat, a lakosság immunizálása a hatóságok által kialakított rend szerint történik, nem pedig „aki hozzájut, azt beoltjuk” alapon.
Első körben a legnagyobb kockázatúakat kell oltani, aztán jöhetnek az egészséges fiatalok. Az oltóanyag elölt vírusrészecskéket tartalmaz, élő vírus nincs benne, ezért legyengült immunitásúak sem betegedhetnek meg tőle. Ezért csak az oltás helyén jelentkező múlandó duzzanattal, fájdalommal kell számolni, más mellékhatás nem lesz. Fontos azonban tudni, hogy az oltás csak a mostani új influenza ellen véd, aszokásos téli járvány ellen külön oltóanyagot kell beadni.
Abból, hogy megkaptuk az oltást, még nem következik, hogy nem leszünk betegek, hiszen a vírus változékony. Márpedig ha bekövetkezik a módosulás, akkor kevésbé lesz már hatékony az immunmemóriánk. Ám a súlyos szövődmények valószínűsége ekkor is kisebb, mint az oltást nem kapottaknál.
Meg kell azt is jegyeznünk, hogy sok más vírus okoz influenzaszerű tüneteket, és ezek ellen természetesen nem véd a vakcina. Ám ezek a fajták a néhány napos rosszulléten kívül nem járnak veszéllyel.
Az oltást nem kell megkapniuk azoknak, akik bizonyítottan átestek már a H1N1-en. Ám ők igen kevesen vannak, atöbbségnél nem végeznek vizsgálatot, őket tehát be kell oltani akkor is, ha betegek voltak.
Mint említettük, az influenza egyik legnagyobb veszélye, hogy kórokozó baktériumoknak „csinál helyet”. Ezek közül a legtöbb áldozatot a pneumococcus szedi. A pneumococcus terjedése megelőzhető lenne, mert ellene is van vakcina, ezzel minden nagy kockázatú polgártársunkat be kellene oltani.
Vannak egyes vírusellenes gyógyszerek, amelyek gátolják avírusok szaporodását. Ezeket csak válogatott esetekben, a betegek töredékénél alkalmazzuk. Antibiotikumra csak baktérium-felülfertőződés esetén van szükség, különben káros.

Természetes módszerek
Le kell szögeznünk, hogy a jelenlegi járvánnyal kapcsolatban mindössze két életmódbeli tényező szerepe bizonyított: az elhízásé és a dohányzásé. Az érintettek a fokozott kockázati csoportba tartoznak, és erre a szezonra nézve ezen már az sem változtat, ha gyorsan lefogynak, illetve leszoknak a dohányzásról, mert aszervezet nem regenerálódik egyik napról a másikra. (Afokozatos életmódváltást persze nagyon is támogatjuk.)
Az általános emberi tapasztalat szerint a sok vitamint fogyasztók, a sokat sportolók, a stresszmentesen élők kevesebbszer és kevésbé betegszenek meg a mindennapi járványokban, mint a többiek. Az influenza terjedésével kapcsolatban azonban semmilyen természetes megelőző módszer szerepe nem bizonyított. Az egészséges életvitel hasznos, de néhány szem C-vitamin beszedése nem pótolja a szükséges elővigyázatosságot.

Ez a járvány csak akkor lesz megfékezhető, ha az emberek döntő többsége józanul, felelősségteljesen viselkedik. Ha afertőzöttek nem mennek ki az utcára, ha a kockázati csoportokba tartozók elmennek az oltásért, ha betartjuk a fokozott higiénés óvatosságot. Ne feledjük, magatartásunkon nemcsak a saját, hanem a többiek egészsége, élete is múlhat.

Az új típusú influenza tünetei
A megbetegedés általában az influenza szokásos, jellegzetes tüneteivel jár, és szövődmény nélkül, magától gyógyul. A betegség hirtelen kezdődik, a leggyakrabban észlelt tünetei: láz, köhögés, torokfájás, orrdugulás, orrfolyás, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, hidegrázás. A légúti tünetek mellett esetenként gyomor-bélrendszeri tünetek is előfordulhatnak, például hasmenés, hányinger, hányás. A betegség lappangási ideje általában 1–4nap, maximum 7 nap.

Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a fenti tünetek jelentkeznek, akkor alegfontosabb teendő, hogy a beteg maradjon otthon, pihenjen, csillapítsa a magas lázat, és fogyasszon bőven folyadékot. Amennyiben abeteg krónikus alapbetegségben szenved és hirtelen rosszabbodni kezd az állapota, vagy szövődmények lépnek fel – például néhány napos láztalanság után újból jelentkező, vagy hosszan, 3-4 napon túl elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés–, akkor vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával vagy a gyermekorvossal, hiszen az orvos dönthet a megfelelő kezelésről és az esetleges kórházi beutalásról.

Kiknek javasolt a védőoltás?
Általában mindenkinek, a házi gyermekorvossal vagy a háziorvossal történt egyeztetés alapján.Különösen javasolt szívbetegeknek, krónikus betegeknek, időseknek és fiatal csecsemőknek. Továbbá a munkakörüknél fogva nagyobb valószínűséggel fertőződőknek, amilyenek az egészségügyi dolgozók, az iskolákban, óvodákban, tömegközlekedésben tevékenykedők satöbbi. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok szerint azúj influenzavírus a legtöbb megbetegedést az5–24éves korosztályban okozza.

További hasznos információ:
ı www.antsz.hu – Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapja: az új influenzával kapcsolatos, gyakori kérdések és válaszok; iskolák és felsőoktatási intézmények számára fontos tudnivalók
ı www.oek.hu – Az Országos Epidemiológiai Központ honlapja: általános higiénés tanácsok; lakossági tájékoztatók; a hazai járványügyi helyzet hétről hétre történő összegzése (grafikonnal, megyei szintű területi adatokkal)
ı Az új influenzával kapcsolatos kérdésekkel hívható, ingyenes telefonszám: 06-80-204-217 (munkanapokon 8 és 16 óra között, munkaszüneti napokon 9 és 13 óra között)

Fotó: Europress. Éva, 2009. november. Minden jog fenntarva.